Újpest logó
Ma 2019. december 11. szerda, Árpád napja van. Holnap Gabriella napja lesz.

2012. május 14.

Gyüre Csaba alelnök, Balczó Zoltán és Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselők törvénymódosító javaslatot terjesztettek be a parlamentben. Így szeretnék elérni hogy töröljék az alaptörvény azon részét, amely kimondja, hogy egyes nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást tartani. Javaslatuk oka, hogy népszavazás útján segítsék elő hazánk kilépését az Európai Unióból (EU) és a NATO-ból. Gyüre javaslatukat azzal indokolta, hogy az országban egyre gyakrabban merül fel a kilépés gondolata. Arról azonban nem szólt, hogy kikben: benne? pártjának vezetőiben, tagjaiban? vagy általában az emberekben? A kilépési szándék növekedését azzal magyarázza, hogy az EU egyre több olyan dologba avatkozik be Magyarországon, ami más uniós országban fel sem vetődik. Ebből jut el arra a következtetésre, hogy hazánk szerepe az EU-ban gyarmati jellegű. Az ország függetlenségéért hirdet harcot, amit azonosít az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eszméivel.

Bővebben...

2012. május 4.

Napi 700 millió, havi 20-21, öt hónap alatt több mint 100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, hogy a kormány nem volt hajlandó végrehajtani az Európai Bizottság (EB) által kért jegybanktörvény módosítást. Pedig ez volt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tervezett pénzügyi tárgyalások megkezdésének a feltétele. Más megközelítésből ez azt jelenti, hogy az Orbán kormány által az EU ellen meghirdetett értelmetlen és sikertelen „szabadságharc” minden magyar állampolgár pénztárcájából kivett 10 ezer forintot.

Mint ismeretes Orbánék 2010 őszén az IMF képviselőit „kipaterolták” az országból. Miután több országhoz, például Kínához és Oroszországhoz is sikertelenül fordultak gazdasági segítségért, Orbánék rájöttek arra, hogy egyedül, az IMF pénzügyi segítsége, legalábbis védőszárnyai nélkül nem tudnánk kilábalni az elhúzódó gazdasági válságból. Ekkor mintha egy évvel korábban semmi sem történt volna, az IMF-hez fordultak pénzügyi segítségért. Miután mi EU-s tagok vagyunk az IMF csak úgy adhat támogatást, ha azzal az EB is egyetért. Az EB a támogatást több feltétel teljesítéséhez kötötte. Ezek között a legfontosabbnak tekintette az uniós normáktól eltérő jegybanktörvényünk módosítását. A mieink ahelyett, hogy megtették volna a szükséges lépéseket, „szabadságharcot” hirdettek a magyarság függetlenségét szerintük veszélyeztető EU ellen.

Bővebben...

2012.április 27.

 

Április 20-21-én röppent fel a hír a médiában, hogy Gyömrőn, egy 16 ezer lakosú Pest megyei város önkormányzatában felmerült a Szabadság tér nevet viselő főtér Horthy Miklós térre történő átnevezésének a gondolata. Április 25-én a képviselő-testület az egyetlen jobbikos képviselőjének javaslatára 10 igennel és 1 jobboldali képviselő tartózkodása mellett döntött is a névváltoztatásról.

Úgy vélem, hogy a józan embereket nemcsak az gondolkodtatja el, hogy Gyömrőn Horthyról neveznek el egy közterületet, hanem az, hogy egyáltalán valahol is felvetődik ennek az ötlete. Ismereteim szerint még a kenderesiek sem neveztek el róla semmit, pedig Horthy ott született.

Néhány fontosabb történelmi tényre szeretném felhívni a figyelmet, hogy megértsük, miért volt helytelen ez a névváltoztatás. Az egyik legfontosabb dolog, amiért Horthy pozitív történelmi személyisége megkérdőjelezhető, az Magyarország két világháború közötti külpolitikája és a II. világháborúban játszott szerepe.

Bővebben...

2012. április 15.

 

Időnként nagy tisztelettel gondolok a fideszes vezetőkre, miniszterekre, akik eszembe juttatják egyes kedvenc költőimet, illetve költeményeiket. A legújabb hírek kis módosításokkal Petőfi Sándor „Legenda” című versét vetítik elém. A vers így kezdődik: „Megint panasz, hát már megint panasz! S akiről szól mindig csak” Orbán Viktor és Matolcsy György az. „Tart a panasz estétől hajnalig, Az ember még csak nem is alhatik!” Így szólt az úristen nagy bosszúsan. „Már megtekintem, hogy alant mi van.” Jött, látott és nem győzött csodálkozni, hogy aminiszterelnök és jobb keze, a nemzetgazdasági miniszter mit találtak már megint ki.

Orbán Viktor április 6-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában jelentette be, hogy a 2013-ban felére csökkenő bankadó pótlására bevezetik a pénzügyi tranzakciós adót. Öt nappal később Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megerősítette az új adó tervét. Hogy ennek az új megszorítási csomagnak ki, illetve kik voltak a szülői: Orbán Viktor, Matolcsy György, vagy az őket körülvevő „nagy okosok” gyülekezete, teljesen mindegy.

Bővebben...

2012. április 9.

Hermann Rauschning az 1930-as évek első felében Danzig város szenátusának elnöke volt, Hitler bizalmasai közé tartozott. Rövid időn belül megcsömörlött a hitlerizmustól és szakított is vele. Hitler akkori politikai nézeteit és terveit „Hitler bizalmasa voltam” című könyvben összegezte. A mű először franciául 1939-ben, magyarul a világháború befejezése után látott napvilágot.

Rauschning, Hitlerrel való személyes beszélgetései alapján állítja, hogy a Führer már a 30-as évek elején tervbe vette a német zsidók teljes kiirtását. Ugyanakkor azt vallotta, hogy „ha zsidó nem volna, fel kellene találnunk. Az embernek látható ellenségre van szüksége… A katolikus egyház sem elégedett meg az ördöggel. Neki is kellettek látható eretnekek, hogy megőrizze harci energiáját.” A zsidók kiirtása mellett harcot hirdetett mindenki ellen, aki ellen mert mondani neki. Így kerültek sok millióan a hitleri munkatáborokba, a hitleri haláltáborokba, váltak a holocaust áldozataivá.

Bővebben...

2011. április 6.

A fejlett európai országok és a feltörekvő gazdaságok adóbevételei begyűjtésének elsődleges módja a többkulcsos személyi jövedelemadó. Az egykulcsossal csak egyes kelet- és közép-európai, egykori szocialista országok kísérleteztek. Kezdeményezői a balti köztársaságok voltak, de rövid időn belül követte őket Szlovákia, Románia, Grúzia stb. és 2011-ben utolsóként Magyarország. Elméleti felvetések szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó a gazdasági fejlődés jelentős ösztönzője lehet, mivel a vállalkozóknak többletjövedelmet biztosít, aminek hatásaként nő a személyi fogyasztás, a termelői beruházás és az állami bevétel. 2011-es tapasztalatok azonban ezt nem igazolták. Nem nőtt a személyi fogyasztás, mert az adózók többségének nem nőtt a személyes jövedelme, sőt az infláció fokozódása miatt az állami intézkedések ellenére stagnált, vagy csökkent. Az állami adóbevétel nemcsak nem nőtt, hanem mintegy 500 milliárd forinttal csökkent. Dr. Futó Péter a Munkaadók és a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének megítélése szerint a vállalkozók a többletjövedelmet nem termelői beruházásra használták, hanem legföljebb luxus fogyasztásra. Ezért a munkahelyek számának növekedése is jelentéktelen. A dolgozók döntő többsége – az alacsonyabb keresetűek – nemcsak nem nyertek semmit az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével, hanem inkább vesztettek.

Bővebben...

2012. március.

Október első napjaiban a hatóságok felszólították az országút melletti tanyák lakóit, hogy költözzenek el, mert a környéken fegyveres harcok várhatók a magyar és a szovjet, illetve a román   csapatok között.

A hatósági felszólításnak eleget téve anyám összeszedte a legszükségesebbeket: ruhaneműket, élelmiszereket. Mindezeket nagyapám – Zsuzsi ángyi segítségével - kocsira rakta, befogott két lovat, majd a saroglyához kötötte a másik kettőt, a kis csikó pedig szabadon követett bennünket. Anyám vezette a tehenet, minket – Zsuzsi ángyit, nővéremet, unokaöcsémet és engem - a kocsira raktak és elindult a menet. Jó két kilométeres kocsikázás után megérkeztünk a közvetlen szomszédunk másik tanyájára.

Csak a legfontosabbakat vittük magunkkal. Még az állatállomány egy része - négy anyakoca és a különböző baromfifélék - is ott maradtak. Anyám járt vissza reggel-este etetni és itatni azokat. Nagy volt a rizikó, hogy míg oda leszünk, valaki, illetve valakik elhajtják a disznókat, összeszedik a baromfikat, illetve betörnek a lakóépületbe. De szerencsénkre senki nem járt nálunk, mindent ott és úgy találtunk, ahogy ott hagytuk.

Bővebben...

2012. március.

 

A TASSZ jelentése szerint hazánk területén 1945. április 4-én befejeződtek a második világháború fegyveres hadműveletei, amikor is a szovjet hadsereg katonái Nemesmedvesnél átlépték a magyar-osztrák határt. A valóságban azonban csak április 13-án Pinkamindszent mellett tették harcképtelenné az utolsó fasiszta egységeket. Az emberek között az első napoktól kezdve vita tárgyát képezte, mind az emigrációban, mind itthon, hogy mit jelentett hazánk életében a szovjet csapatok 1944-1945-ös tevékenysége és a négy és félévtizedes itt tartózkodása, illetve a szovjet-magyar viszony. Felszabadulást? Megszállást? Társadalmi fejlődést? Stagnálást? Visszafejlődést?

A világháborút lezáró békeszerződést 1947-ben írtuk alá. A szovjet csapatok azonban csak 1991. június 19-én hagyták el az országot. Mielőtt tovább mennénk, tisztázzuk, hogy milyen jogcímen tartózkodtak itt ilyen sokáig. Bár az angolok a szovjet csapatok kivonását a fasiszta katonai alakulatoktól megtisztított területekről már 1946 végén felvetették, de erre csak a párizsi békeszerződés után került erre sor. Ez nem vonatkozott a hazánkban tartózkodó szovjet katonaságra. A nyugati nagy hatalmak ehhez azért járultak hozzá, mert Ausztriával ekkorra még nem jött létre a békeszerződés és az ott állomásozó szovjet csapatok csak így tudtak szárazföldi kapcsolatot tartani hazájukkal. 1955-ben a helyzet változott. Az osztrák államszerződés (békeszerződés) értelmében a szovjet katonaság kivonult Ausztriából. Ezzel megszűnt volna a magyarországi tartózkodásuk indoka. Ekkor a szovjet vezetés az államszerződés aláírása előtti napon – május 14-én - létrehozta a Varsói Szerződést, amely egyben a NATÓ 1949-es megalapítására adott válasz is volt. A tagállamok – köztük hazánk is – hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet katonai egységek tartózkodhassanak területükön. Ugyanakkor a NATO szerződés értelmében Nyugat-Európában amerikai csapatok állomásoztak. Utolsó egységeik csak 2004 július 15-én hagyták el Európát.

Bővebben...

2012.március 20.

Schmitt Pál köztársasági elnök március 14-én az országházban az állami kitüntetésék átadása előtti ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a jelenlévő „…tudósok és művészek képviselte tudás, szépség és siker bizonyítják, hogy sohasem voltunk távol Európától, így visszatalálnunk sem kell oda”. Majd beszéde végén a polgári átalakulást célzó 1848. áprilisi törvényekhez hasonlította a jelenlegi parlamenti fideszes-kereszténydemokrata törvénygyártók tevékenységét.

Az első mondatában van ugyan némi igazság, de az sem teljes. Ugyanis a tudományokat és a művészeteket hazánkban is az esetek nagy részében Európa részeként, azzal harmonizálva művelték, de a rendszerváltás előtti négy-négy és fél évtizedre a szovjet hatás erősen rányomta bélyegét. Mind a tudományokban: történelem, irodalomtörténet, biológia stb., mind a művészetekben: szobrászat, festészet, regényírás, költészet, filmek, színdarabok stb. - a sematizmus és a dogmatizmus hatása erősen érvényesült.. Gondoljunk a Sztálin szoborra, a Sztálin díjas regényekre, versekre, a Sztálin kantátára stb. Bár a Kádár korszakban érzékelhetően csökkent a szovjet függőség, de a kulturális életünket behatározó három T: támogat, tűr, tilt, alapvetően megszabta a tudományok és művészetek szabadságát.

Bővebben...

2012. március 12.

 

Orbán Viktor, ha stílusát tekintve nem is rukkol elő újdonságokkal, de mondandóját tekintve újabb és újabb meghökkentő gondolatokkal hívja fel magára a figyelmet. Ennek egyik legutóbbi bizonyítéka március 8-án, az Iparkamara évnyitóján elhangzott néhány mondata. Mint ismeretes a miniszterelnök 2010 őszén kiebrudalta hazánkból az IMF küldöttségét. Majd egy évvel később szorult gazdasági helyzetünkben kénytelen volt hozzájuk folyamodni hitelért. Az IMF hajlandóságot mutatott azzal a kikötéssel, hogy előzetesen, a szokásos módon, a hitelfelvétel feltételeiről egyezzünk meg az Európai Bizottsággal (EB). A feltételeket megismertük, de sajnos a kormány a lényegesebb észrevételeket elutasította, vagy elmismásolta. Ezek után a miniszterelnök azt mondja: „Két hónapja ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek.” Majd az EB-ot a hazánknak nyújtandó kohéziós alapok korlátozásáról szóló javaslata miatt a következő mondattal marasztalta el: „A brüsszeli mentalitással egy vidéki kócerájt sem lehetne irányítani.”

Bővebben...