Újpest logó
Ma 2019. december 9. hétfő, Natália, Natasa napja van. Holnap Judit, Loretta napja lesz.

2013. január 22.

 

Január 16-n dr. Trippon Norbert szocialista frakcióvezető, Kiss Péter országgyűlési képviselő, Bedő Kata, a Nőtagozat elnöke a Polgár Centrumba beszélgetésre hívta Görgey Gábor írót és költőt.

Görgey Gábor, aki az 1848-1949-es magyar hadsereg főparancsnokának, Görgey Artúrnak, dédunokaöccse, 1929-ben született. 1951-ben osztályidegenné nyilvánítva családjával együtt kitelepítették, majd munkaszolgálatosként dolgoztatták. 1954-ben a kitelepítések megszüntetése után költözött vissza Budapestre. Dolgozott színházaknál, a televízióban kritikusként, 1959-1994 között az újság jobbrafordulásáig a Magyar Nemzetnél, 1994-1997 között az MTV1 művészeti igazgatójaként, 2002-2003-ban kultuszminiszterként. Eddig megjelent műveinek száma 70 - közülük 50 regény és 20 színdarab. Több irodalmi és művészeti szervezet tagja, vezetőségi tagja, vezetője. Munkája elismeréseként 15 díjat kapott. 2006-ban munkáját „Kossuth díjjal”, 2010-ben a „Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal” ismerték el.

Bővebben...

2013. január 18.

 

2013. január 10-én az Újpesti Naplóban egy interjú jelent meg Wintermantel Zsolt polgármesterrel az elmúlt két év tapasztalatairól és a városvezetés által gyakran emlegetett „Újpesti Párbeszéd” jelentőségéről. Az interjút több vonatkozásban is érdemes figyelemmel kísérni. Milyen kérdések hangzottak el, a polgármester mit mondott és hogyan tálalta mondókáját, milyen problémákról nem szólt egy árva szót sem?

Büszkén mondja, hogy „Nem várunk másra, hogy szépítsük közterületeinket.” Úgy szól a „Virág Város” programról, a közterületek tisztántartásáról, mintha azok előzmény nélküliek volnának. Az igazság és a korrektség azt diktálta volna, ha utal arra, hogy ők csak folytatói az előző ciklusban a szocialista többség által elindított „Virág Város” programnak, városszépítő munkának. Ehelyett azt a látszatot szeretné kelteni, hogy az érdem csak a fideszeseké.

Bővebben...

2013. január 11.

 

Sokat töprengtem, hogy írásomnak milyen címet adjak. Ilyenek jutottak eszembe: hamis, valótlan, fals stb. állítások Orbán módra. Végül apám jutott eszembe, aki a mellébeszélő emberekről, köztük politikusokról summásan csak azt mondta: „Hazudik, mintha könyvből olvasná.” E közmondásra gondolva döntötten a fenti cím mellett.

A Fidesz vezérei, pártkatonái sohasem idegenkedtek érdekeik megvalósulását elősegítő hamis állításoktól. Mint szokott lenni ebben is a párt vezére, Orbán Viktor a példamutató. Hogy mikor szoktak rá a hazudozásra, nem tudom, arra azonban jól emlékszem, hogy hazudó párttagjaikkal már 1989-1990-ben is találkoztam.

Bővebben...

2013. január 8.

 

Mint ismeretes a választási eljárásról szóló törvényt a kormánykoalíció 2/3-os többséggel elfogadta és továbbította az államelnöknek. Ő azonban aláírás előtt elküldte az Alkotmánybírósághoz (AB) normakontrollra. Az AB megvizsgálta azt és 2013. január 4-én a következő határozatot hozta: „Az AB – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alkotmányellenes. Az államnak a rendelkezésre álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítani kell, hogy e nyilvántartásban szereplők előzetes nyilvántartás nélkül is élhessenek szavazati jogukkal.” Indoklásként hozzátette, hogy „…az állami nyilvántartások a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.” Az AB csak azok regisztrálását tartotta szükségesnek, akik nem szerepelnek a szóban forgó nyilvántartásokban és akik szavazási segítség iránti igényt akarnak bejelenteni. A 15 tagú AB tagjai közül a regisztráció megsemmisítése mellett 11-en foglaltak állást, köztük olyanok is, akik 2010 júliusában a Fidesz javaslatára kerültek vissza, illetve be az AB-ba - Bihari Mihály, korábban AB elnök, Stumpf István, egykori fideszes kancellária miniszter, 2011. szeptemberében Szalay Péter ügyvéd, egyetemi oktató. Csak négyen foglaltak állást a választási regisztráció eltörlése ellen: Balsai István, Dienes Oehm Egon, Pokol Béla, Szívós Mária a kormánykoalíció delegáltjai.

Bővebben...

2013. január 4.

 

Az államelnök újévi köszöntőjében a szokásos jókívánságok mellett semmi érdemlegeset nem mondott. Három szempontból mégis említésre érdemes a beszéde. Alig öt percig tartott, azaz nem sokáig vette igénybe az ünneplő, a szórakozni vágyó emberek idejét. Csak általánosságokat, intelmeket, óhajokat fogalmazott meg, vagyis elkerülte a miniszterelnök és a kormánykoalíció politikusainak eléggé el nem ítélhető propagandafogási kísérleteit. Eltekintett a miniszterelnöktől és a nemzetgazdasági minisztertől megszokott, de a valóságban meg nem történt 2012-es sikerek felsorolásától és kihagyta a kormánypolitikusoktól megszokott jövőre vonatkozó ígérgetéseket.

Az elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést is tenni. Elsőként azzal a gondolatával vitatkozom, amely szerint nem az ország összlakosságának fogalmazta meg jókívánságait, hanem csak a magyaroknak, beleértve a honiak mellett a külhoniakat is. Pedig hazánk területén hivatalosan 12 nemzeti és egy etnikai kisebbséget tartanak számon. A 2001-es népszámlálás adatai szerint közel 443 ezer, az összlakosság 4-5 %-a vallotta magát közéjük tartozónak. A valóságban azonban ennél többen, 8-10 %-nyian sorolhatók ide. Itt elsősorban a több százezernyi magyar anyanyelvű romákról van szó, akik a többségi magyarokhoz való felzárkózás reményében így is ki akarják fejezni a velük való asszimilálódási készségüket. Másodszor igaz ugyan az a gondolata, miszerint „…mi magyarok egymás sorsának is kovácsai vagyunk.” Ezzel csak az a probléma, hogy ez nemcsak a magyarok jellemzője, hanem mióta léteznek emberi társadalmak, azóta az emberek egymás sorsának kovácsai függetlenül attól, hogy az ősközösségi, vagy a mai modern társadalomról van-e szó.

Bővebben...

2012. december 28.

Mi kell egy antidemokratikus politikai rendszer kialakításához? Kell hozzá egy átlagtól eltérő gondolkodású és magatartású maximalista elvárásokat megfogalmazó és megkövetelő, teljesítmény centrikus, erőszakos apa; egy tehetséges, mindenhol élre törő és élre kerülő autonóm, kisebb-nagyobb mértékben eldeformálódott lelkiállapotú személyiség; saját csalhatatlanságába és tévedhetetlenségébe vetett hit; az eltérő politikai nézetű, magatartású emberekben ellenséget kereső és azt megsemmisíteni kívánó, minden szituációban háborúzó, bátor, a munkában, a harcban kitartó, erős akaratú, mindent erővel megoldani akaró fanatikus vezéregyéniség.   Elengedhetetlen feltétel még egy olyan végrehajtó vezetőgárda, amely különösebb gondolkodás és ellenállás nélkül teljesíti a vezér akaratát. S mindezek mellett elengedhetetlen feltétel még a fanatizálható, a vezér akaratát elfogadó, döntéseit teljesíteni kész tömeg. Az utóbbinak jó előfeltételül szolgálnak a rendszerváltás előtti Kádár, Rákosi, Horthy stb. rendszerek.

Bővebben...

2012. december 20.

 

Az elmúlt két és félév alatt az Orbán kormány felsőoktatás-politikáját a következők jellemezték. A 2009-2010-es oktatási évhez viszonyítva mindhárom tanévben csökkent a tandíjmentes és az ösztöndíjas, nőtt a tandíjas hallgatók száma. Az eredeti kormánytervek szerint a 2010-es GDP alig 1 %-áról a következő tanévben alig több mint felére csökken a felsőoktatás állami finanszírozása. (Az utóbbi fele annyi, mint az EU országokban.) A fentiek és a friss diplomások röghöz kötését eredményező hallgatói szerződések miatt az egyetemisták és a főiskolások, több helyen a középiskolások is a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Hallgatói Hálózat szervezésében, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetértésével a főváros mellett az ország számos városában demonstrációt tartanak és sztrájkot szerveznek. A hallgatók és a középiskolások elkeseredettségét fokozza, hogy a kormány képviselői – egyrészről Orbán Viktor, másrészről Balog Zoltán miniszter, Hoffmann Rózsa államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő – esetenként ugyanazon a napon egymásnak ellentmondó, legalább is eltérő nyilatkozatokat tettek.

Bővebben...

2012. december 14.

 

Alig hogy elcsitult a Schmitt Pál féle plágium okozta zűrzavar, november 18-án a hvg híradása alapján újabb plágium ügy került napvilágra. Az első értesülések szerint Semjén Zsolt a KDNP egyik alapítója, elnöke, frakcióvezetője, miniszterelnök-helyettes az 1991-es teológiai doktori disszertációja és a 1992-es szociológiai szakdolgozata került plagizálás gyanújába. Az első napokban mind az érintett, mind a párthívei tagadták és visszautasították a gyanúsítást, sőt olyan is előfordult, hogy egyik párthíve a parlamentben a kereszténység üldözésével marasztalta el a probléma felvetőit.

A hvg a miniszterelnök-helyettes plagizálásával kapcsolatban a következőket állapította meg. Semjén Zsolt 1991-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen summa cum laude (kitűnő) osztályzattal védte meg teológiai egyetemi doktori értekezését. Nem vitatva az opponensek értékelésének alaposságát, az azonban elgondolkodtató, hogy ugyanezt az írást átdolgozva szakdolgozatként benyújtotta az ELTE-n, ahol is az egyik bírálója minőségi kifogásokra hivatkozva elégtelenre osztályozta. Ez felveti azt a kérdést, hogy ki kapott a doktori védésen kitűnő osztályzatot: a tudományos kutató, vagy a kereszténydemokrata politikus. (Semjén ekkor a KDNP országgyűlési képviselője, a frakció hivatalvezetője és titkára.) A doktori disszertáció közel 40 %-a magyar, német és angol nyelvű szövegek forrás megjelölés nélküli szószerinti, vagy átfogalmazott átvétele volt. Ezek szerint Semjén Zsolt elkövette a plagizálás vétségét. Ettől függetlenül 1997-ben a Katolikus Egyetem egyetemi doktoriját PhD-vé, azaz doktori címből tudományosfokozattá nyilvánította. (Megjegyzés: az egyetemi doktorátus csak cím, csak egy alsó lépcsőfok a tudományos fokozatot jelentő PhD előtt.) Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a semjenzsolt.hu-n ez olvasható: Semjén Zsolt „…vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot kapott.” (Internet. Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül.) Vélhetően ezzel azt a látszatot akarja kelteni, mintha újabb disszertációt írt és védett volna, pedig csak az 1991-es átminősítéséről van szó.

Bővebben...

2012. december 12.

 

Napjainkban a közérdeklődés egyik központi problémája a kormány közép- és felsőfokú oktatáspolitikája, amely több irányból is sok jogos kritikát kap. Ahhoz, hogy világosan lássuk az Orbán kormány oktatáspolitikájának ellentmondásait, negatívumait, induljunk ki a következőkből. A Fidesz alapítóinak, mai vezetőinek nagyobb hányada a szocializmusban szerezte diplomáját, amikor is az állam az oktatáspolitikát stratégiai kérdésként kezelte. Bár 1963-1985 között hazánkban is volt a felsőoktatásban tandíj, de csak a közepes rendűek, illetve az az alatt teljesítők esetében. Nagysága azonban messze elmaradt az orbáni tervektől. Ezért a fideszesek döntő hányada tandíjmentesen, sőt ösztöndíjjal jutott a diplomájához. Emellett többen közülük állami, vagy Soros ösztöndíjasként külföldön gyarapították ismereteiket. Stratégiai kérdésként kezelték a felsőfokú oktatást a rendszerváltás után is, ami a hallgatói létszám jelentős növekedésében nyilvánult meg és abban, hogy a társadalom a hallgatók döntő többsége számára biztosította a képzés és a hallgatók, illetve eltartóik anyagi helyzetétől függően a megélhetésük anyagi fedezetét. Így jutott diplomához a fiatalabb fideszes vezérek, országgyűlési képviselők és a különböző posztokra állított pártkatonák nagy része is. Ezt a gyakorlatot képviselte a Fidesz-KDNP pártkoalíció is, amikor 2008-ban eredményes népszavazást kezdeményezett a tandíjfizetés megakadályozására.

Bővebben...

2012. december 5.

 

Mint ismeretes november 26-án Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő azt javasolta a parlamentben, hogy ideje lenne felmérni, hogy „az Országgyűlésben és a kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.” A közvélemény előtt először Schmuck Andor, az SZDP ügyvezető elnöke fogalmazta meg felháborodását az ATV-ben. Ezt követően a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kezdeményezésére a Madzsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezésében december 2-ra a Kossuth térre nagygyűlést hirdettek meg a Jobbikban megtestesülő neonácizmus ellen. Az ellenzéki pártok egyetértő magatartása mellett a tüntetéshez mintegy 30 civil szervezet és a Népszava is csatlakozott. A tiltakozás megszervezésére, írd és mond, összesen öt nap állt rendelkezésre. Számomra úgy tűnt, hogy e rövid idő miatt nem futja többre, mint néhány ezer ember mozgósítására. Félelmemet még az utolsó pillanatban is alátámasztani látszott az, hogy a 3-as metrón, amikor indultunk a Kossuth térre, nem voltak többen, mint más vasárnap délutánonként. A valóság azonban minden reményemet felülmúlta. Ugyanis a Deák téren legalább annyian voltunk, mint hétköznap munkakezdés előtt, illetve munkavégzés után. Még nagyobb volt a meglepetésem, amikor a Kossuth térre értünk, ami tele volt tüntetőkkel, sőt az Alkotmány utcában is sok ezren gyülekeztek. A résztvevők száma több tízezerre, egyesek szerint 50 ezerre tehető. A szervezők munkáját dicséri, hogy a fővárosiak mellett jöttek az ország minden irányából, több száz kilométerről is. A jövőbeni összefogás szempontjából biztató, hogy az idősek és középkorúak mellett a tüntetők jelentős része a fiatalabb korosztályokból került ki. Voltak közöttünk keresztények, zsidók és ateisták, különböző nemzetiségek, köztük romák is. Megjelentek a különböző politikai irányzatok képviselői. A résztvevők elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hideg, nyálkás idő ellenére szinte mindenki kitartott a tüntetés végéig.

Bővebben...