Újpest logó
Ma 2019. december 13. péntek, Luca, Otília, Lúcia napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

2013. március 25.

3. csomag.

 

Ahogy már korábbi írásaimban is jeleztem, a fideszes propaganda alapvető összetevői közzé tartozik a valóság meghamisítása. Az emberek félrevezetésének többféle módját ismerjük. Ezek egyikének akkor lehetünk szemtanúi, szenvedő alanyai, amikor a kommunikáló partnerünk elhallgatja az igazságot, vagy annak egyes elemeit.

Ez történt Rogán Antal fideszes frakcióvezető esetében is, amikor újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette a február végi moszkvai látogatásának tényét, de annak céljait, esetleg eredményeit firtató kérdésre azt válaszolta, hogy kiutazása csak baráti látogatás volt. Ez a kialakult gyakorlat szerint legföljebb későbbi érdemi tárgyalások előtti puhatolódzó tárgyalást jelent. A jól értesült hírforrások szerint azonban ennél jóval többről volt szó. Bizonyítja ezt, hogy a frakcióvezető Zseleznyákkal, a putyini „Egységes Oroszország” párt egyik vezetőjével folytatott megbeszélést, aki viszont beszélgetésük témájáról azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány dollár helyett rubelben szeretné felhalmozni devizatartalékait. A HVG értesülései szerint az oroszok 4,6 milliárd dollár (1000 milliárd forint) értékű állampapír jegyzésére tettek ígéretet, 2,25 %-os, az IMF-éhez hasonlóan alacsony kamattal. Ennek a pénzügyletnek azonban van egy hátulütője: ha a mai válsághelyzetben a Nemzeti Banknak gyorsan kellene fizetnie, ezt, a nem teljes körűen konvertibilis rubellel, nem tudná megoldani. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a frakcióvezető nem mondott igazat, nem volt őszinte.

Bővebben...

2013. március 20.

Az elmúlt jó másfél évszázad folyamán hazánkban öt jelentősebb forradalmi jellegű, célkitűzésű társadalmi átalakulás és függetlenségi harc zajlódott le. Ötször voltunk nagy lehetőségek előtt, de mind az ötször vereséget szenvedtünk. Kérdés az, hogy eredménytelenek voltak-e ezek a kísérletek? A válasz röviden az, hogy nem voltak eredménytelenek. Ezt bizonyítja, hogy a megfogalmazott követelések előbb-utóbb újra megfogalmazódtak és elindultak a megvalósulás útján.

Az első forradalom és szabadságharc, az 1848-1849-es, közel másfél évig tartott, de az osztrák és az orosz túlerő térdre kényszerítette elődeinket. Az 1918-as őszrózsás polgári demokratikus forradalom 143 napja alatt újabb lépéseket tett a polgári demokratikus átalakulás útján, de a terület-elcsatolásokat kilátásba helyező Vix jegyzék miatt a   kormány lemondott és Károlyi Mihály köztársasági elnök a hatalmat átadta a szociáldemokratáknak. Ők azonban csak a kommunistákkal együtt vállalták a kormányzás felelősségét és március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A 133 napig működő hatalom a dolgozók szociális problémáinak megoldását, a politikai rendszer demokratizálását és a területi elcsatolások megakadályozását tűzte zászlajára. Az 1944-1945-ben kezdődő társadalmi és politikai átalakulás résztvevői a nyilas uralom maradványinak felszámolását, a demokrácia megteremtését, a náci megszállás helyett a nemzeti függetlenség helyreállítását szorgalmazta. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 13 napig tartott, november 4-én a szovjet csapatok támadást indítottak ellene és leverték.

Bővebben...

2013. március 14.

A magyarok mióta a Kárpát medencében élnek, mindig féltek valakitől, vagy valamitől. A honfoglalás után, a kalandozások beszüntetését eredményező 933-as és a 955-ös vereség miatt, a szászoktól, a németektől. A kereszténység felvételétől (973) kezdve a keresztények a pogányoktól, a pogányok a keresztényektől. 1241-1242-ben a tatároktól. 1514-ben a földesurak a Dózsa György parasztfelkelőitől. A 150 éves török hódoltság idején a törököktől. A több száz éves Habsburg uralom idején az osztrákoktól. A kurucok a labancoktól, a labancok a kurucoktól. Az elnyomottak az elnyomóktól, az elnyomók az elnyomottaktól. A 20. században hol a kommunistáktól, hol a horthystáktól, hol a nyílt terrorista diktatúrát megvalósító nyilasoktól, hol a németektől, hol az oroszoktól, 2010 óta, a hatalmat hazugságokkal megnyerő, azt minden áron megtartani akaró orbánistáktól. Az emberek nagyobb része félelemben él, ha otthon elégedetlenkedik is, nyílt színen hallgat. De mindig voltak és vannak, akik bátrak és mernek és élére állnak a félelemben élőknek, az elégedetlenkedőknek.

Bővebben...

2013. március 10.

A Fidesz már a kormányalakítás előtt érdekkörébe vonta a médiák többségét és ez a tendencia 2010 májustól gyorsuló ütemben folytatódott. Mára már csak néhány – például a Klubrádió, az ATV, a Népszava, a Népszabadság – őrzi függetlenségét. De ezek sem ülhetnek babérjaikon, a demokleszi kard ott lebeg a fejük fölött. A sajtószabadság korlátozásának nagy hulláma 2010 őszén kezdődött, amikor is megszüntették az Országos Rádió és Televízió Testületet és a Fidesz érdekek képviseletére létrehozott médiaszervezetek – Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács (MT), élükön Szalay Annamáriával – munkájának eredménye látványossá vált. Ez a hazai kritikusok mellett kiváltotta a nyugati médiák, az Európai Unió vezetőinek, média irányítóinak és szakértőinek a rosszallását is.

Bővebben...

2013. február 23.

 

A hvg.hu február 19-én közzétette, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK) hallgatói önkormányzata (HÖK) évek óta listát készít a gólyatáborba jelentkező I. éves hallgatókról. A nyilvánosságra került 2009-es listán a név, a lakcím stb. mellett feltüntették az egyetemisták felekezetét, vallását (zsidó), etnikai hovatartozását (roma), vélt származását, pártszimpátiáját. Az adatbázis készítői – Szávay István egykori HÖK elnök, ma jobbikos országgyűlési képviselő, Garbai Ádám a HÖK jelenlegi elnöke, a Jobbik „tagjelöltje” - elismerték a listák létét, de tagadták, hogy az inkriminált bejegyzések az ő tudtukkal kerültek a nevek mellé. Állításuk vitatható, ugyanis a listák évek óta készülnek és elképzelhetetlen, hogy azokat az asztalfiók számára csinálták volna. Az is hihetetlen, hogy senki nem vette észre, hogy az eredeti adatok újabbakkal egészültek ki. Az sem valószínűsíthető, hogy ezeket a magjegyzéseket „provokátorok” írták bele az elnökség tudta nélkül. Ha ez igaz lenne, akkor a kérdés az, hogy ki a felelős az adatnyilvántartási törvény előírásainak figyelmen kívül hagyásáért.

Bővebben...

2. csomag

2013. február 19.

 

A kormány és propagandistái napról-napra arról szeretnék meggyőzni a választópolgárokat, hogy nemcsak a külső „ellenség” elleni szabadságharcban győzedelmeskednek, hanem a belső gazdasági és szociális harcaikban is jelentős eredményeket érnek el. Mintha mese délutánon volnánk, olyan dolgokkal traktálnak bennünket. Azt állítják, hogy gazdasági életünk fejlődik, a foglalkoztatottság növekszik, a reálbérek emelkednek, egyensúlyi költségvetésről vizionálnak, államadósság csökkenéséről beszélnek.

2011-ben a konvergencia tervben évi 3 % feletti növekedést ígértek. Rövidesen kiderült azonban, hogy ez csak „álom-álom édes álom.” Erről tanúskodnak a szakértők prognózisai és utólagos megállapításai, illetve a KSH mindenkori adatai. Bár 2011-ben sem teljesültek a tervek, ennek ellenére a következő évben is az utolsó pillanatig a gazdaság fejlődéséről beszéltek. Pedig e tekintetben a környező uniós országok között a sereghajtók közé kerültünk és Szlovéniával „versengünk” az utolsó helyért. Pedig hazánk a rendszerváltás idején éllovas szerepet töltött be a piacgazdaságra áttérő közép-kelet-európai országok között. 2012-ben gazdaságunk teljesítménye 1,7 %-kal csökkent, sőt decemberben az ipari termelés visszaesése 7,6 %-os volt az előző év hasonló időszakához képest. Az 1,7 %-os csökkenésben ugyan szerepe volt a mezőgazdaságot sújtó aszálynak is, de ez nemcsak minket érintett, hanem más országokat is, azok még is jobb eredményekkel büszkélkedhetnek.

Bővebben...

2013. február 11.

 

Február 10-én a hungarista, nemzeti szocialista, a neonáci szervezetek megemlékeztek a német fasiszta és a magyar nyilas vezetésű katonai egységek 1945. február 11-i várbeli kitörési kísérletéről, a „becsület napjáról”. A résztvevők a fasiszta érdekekért harcolókról emlékeztek meg és a háborús bűnös Szálasi Ferencet dicsőítették. Tették mindezt egy demokratikus országban, az orbánista politikai hatalom hallgatólagos tudomásul vétele mellett. Az események érthetősége kedvéért nézzük meg, hogy hogyan is jutottunk el a „becsület napjához” és mit is jelentett ez a főváros életében.

 A szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án lépték át a magyar határt. Rövid időn belül elfoglalták az ország keleti felét és elindultak a Dunántúl déli és az ország északi részein, illetve a Felvidéken. Budapest azonban a fasiszta vezetésű csapatok fennhatósága alatt maradt. Hitler utasítására a jelenlévő csapatok, legalább is a parancsnokok a végsőkig való kitartás mellett tették le a voksukat. Budapest szovjet ostroma, illetve a védők ellenállása 1944. november 3-tól 1945. február 13-ig tartott. A város a történelem során 15 ostromot szenvedett el, de az összes közül ez volt a leghosszabban tartó, a legtöbb emberáldozatot követelő és szenvedést okozó, illetve anyagi károkat eredményező. A harcokban elesett cca. 40 ezer magyar és német katona, megsebesültek és fogságba estek cca. 62 ezren. A támadók vesztesége a védőkének kétszerese volt, a Magyarországon elesett szovjet katonák fele itt vesztette életét, s itt sebesültek meg cca. 240 ezren.

Bővebben...

Recenzió Debreceni József: A 2006-os ősz című könyvéről

2013. február 10.

 

Debreceni József könyve a 2006. őszi zavargások előzményeit, fontosabb állomásait és azokat a tényeket ismerteti, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy nem spontán módon zajlottak az események, hanem tervszerűen, jól szervezett módon. A megmozdulásokat figyelemmel kísérők sok mindent láttak a történések és mozgatórugóik közül, de a szerző egy sor kevésbé ismert anyagot is felhasználva mutatta be az események mellett azok ösztönzőit és szervezőit is. Az alábbiakban a könyv legfontosabb megállapításaira szeretném felhívni az olvasó figyelmét.

A rendszerváltás óta hatszor volt hazánkban országgyűlési választás. A Fidesz az első két alkalommal igencsak szerény, 10 % alatti eredményt ért el. 1998-ban azonban szavazóinak száma megközelítette az addig kormányzó MSZP-ét is. Mivel ügyes taktikai fogásokkal és ígéretekkel több polgári pártot is sikerült megnyernie, létrejött az első koalíciós Orbán kormány. A fideszesek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért a 2002-es választásokat elvesztették. Győzelem és hatalom mániákus Orbán Viktor vezértársaival együtt a vereség első napjától kezdődően harcot hirdetek a győztes pártok ellen: csalással vádolták őket és követelték a szavazatok újra számlálását. Szervezetileg is felkészültek a kormánykoalíció elleni harcra, létrehozták a polgári köröket, melyek száma évvégére elérte a 11 300-at. Feladatukul Orbán Viktor a következőket fogalmazta meg: „Tudnunk kell egymásról, hogyha sorsunk úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, egyszerre mozdulhassunk.” Azaz fő feladatuk a megmozdulásokra való egységes és azonnali mozgósítás volt.

Bővebben...

2013. február 1.

Wintermantel Zsolt polgármester 2013. január 25-én az Újpesti Közművelődési Kör évadnyitó klubestjén több vitatható megállapítást tett. (Újpesti Napló, 2013. január 31.) Többek között azt mondta: „…a párhuzamosságok megszüntetésével, hatékonyabb ellátási, működési formák bevezetésével, szoros gazdálkodással az elmúlt két évben sikerült ellensúlyozni a korábban 900 milliósbelső hiánnyal terhelt költségvetést.” E hosszúra sikeredett mondatnak egyetlen hibája van, mégpedig az, hogy úgy-ahogy van szemenszedett valótlanság. Mindenekelőtt a kilencszázmilliós hiányról szóló mese felelevenítése. Azért beszélek felelevenítésről, mert 2010 őszén a polgármester az Újpesti Naplóban már egyszer elsütötte ezt a sületlenséget. Mint ismeretes a helyi fideszesek 1990-1994 és 1997-2006 között a Derce Tamás mögött álló polgári oldal munkájában és döntéseiben jelentős szerepet játszottak. Sőt 2006 és 2010 között is a városvezetés része voltak, hiszen alpolgármesterük is volt. Ők is tudják, hogy a korábbi ciklusokban is többször előfordult, hogy évközben a költségvetésben kisebb-nagyobb mennyiségű hiány keletkezett. Ez azzal függ össze, hogy a kiadási kötelezettségek nincsenek mindig szinkronban a bevételekkel. Ezek a különbségek azonban évvégére akkor is és 2010-ben is kiegyenlítődtek. Ennek tudatában ismerhette el a polgármester „tévedését” 2011-ben (erre nem elmlékszem, hogy ez mi is volt), igaz, hogy nem ott, ahol a szocialistákra szórt rágalom közhírré tétetett, a helyi önkormányzati újságban, hanem csak a kevesebbek által használt hírforráson, az interneten keresztül. Jó propagandafogásnak tűnik, legalább is Wintermantel Zsolt annak szánhatta, azoknak a módszereknek a felsorolása, amiket szerinte alkalmaztak az egyébként a valóságban nem létező kilencszázmilliós hiány felszámolására. Ráadásul mindezzel a korábbi polgármestert, a kampányban őt és a fideszt támogató Derce Tamást támadná, aki pedig éppen az ő javaslatára kapott havi 350.000 forintos életjáradékot.

Bővebben...

 2013. január 29.

 

A probléma felvetését az indokolja, hogy a rendszerváltás után megindult kisebb mértékű emigrációt 2010 óta egy nagyobb követett. Ez a növekedés egybeesett ugyan a gazdasági válsággal, de még inkább a fideszes-kereszténydemokrata hatalom létrejöttével, annak mindennapos politikájával.

Az első nagy emigrációs hullám a szabadságharc leverése után, 1849-1850-ben zajlott le, amikor is az idegen elnyomás miatt a politikai és a katonai vezetők, középnemesek, dzsentrik és szabadságharcos katonák tömegei hagyták el Magyarországot. Többségük Törökországban, Nyugat-Európában és Amerikában talált menedéket. Az 1860-as években a magyar agrárszegénység közül többen szociális okok, megélhetési gondok miatt Horvát Szlavóniába és Óromániába települtek át.

Bővebben...