Újpest logó
Ma 2019. december 8. vasárnap, Mária, Marion napja van. Holnap Natália, Natasa napja lesz.

2013. október 7.

Kövér László felmenői között számos baloldali volt, többek között 19-esek is. Apai nagyapja a 30-as évektől tagja volt a szociáldemokrata, majd 1945 után a kommunista pártnak, majd az MSZMP-nek. Egyes források szerint az édesapja is MSZMP-s volt. Ő a rendszerváltás előtt évekig az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében dolgozott, saját bevallása szerint pártonkívüliként, más források szerint MSZMP tagként. A munkásmozgalomhoz való kötődésére utal az a 2005-ös megjegyzése, miszerint neki több köze van a szociáldemokratizmushoz, mint Gyurcsány Ferencnek. Kortársaihoz hasonlóan ő is KISZ tag, illetve KISZ aktivista volt. Az 1988 őszén alakult rendszerváltó MISZOT-nak Gyurcsány Ferenccel együtt alelnökei voltak.

Bővebben...

2013. október 4.

 

A világ legtermészetesebb dolga, hogy az emberek, a politikai pártok közhírré teszik, hogy mit tettek embertársaikért, a társadalomért. Amennyiben csak arról beszélnek, amit el is végeztek, egyet is lehet velük érteni. Azzal azonban nem lehet, amikor csak a pozitívumokról szólnak, a negatívumokról pedig hallgatnak. Márpedig a Fidesz közel 3,5 éves országlása idején csak a pozitívumokról, vagy annak tekintett dolgokról beszél, a negatívumokról pedig bőszen hallgat. Gondoljunk csak azokra a szlogenjeire, amelyek szerint a foglalkoztatottak száma nő, az ország a korábbiaknál jobban teljesít. Dicsekszik a rezsicsökkentéssel és más a társadalmat pozitívan érintő gazdasági és szociális intézkedésekkel. Arról bezzeg hallgat, hogy ezek pozitív hatását többszörösen ellensúlyozzák a kormány, főleg az alsóbb néposztályokat érintő megszorító lépései.

Bővebben...

2013. október 3.

 

Orbán Viktor ügyes propagandista. Mindenkor, mindenhol, arról és úgy beszél és azt ígéri, amit hallgatói elvárnak tőle. Függetlenül attól, hogy mi az igazság és mi a lehetőség. Ennek jó példája most, szeptember 18-án, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron elhangzott beszéde, amiben legjobb tudásának, illetve politikai célkitűzéseinek megfelelően tartott tévedésekkel, vagy tudatos tévesztésekkel tarkított előadást.

Legvitathatóbb megállapítása az, miszerint „Magyarország egy mezőgazdasági ország.” Állítását azzal próbálta bizonyítani, hogy a kontinensen hazánk a legjobb termőtalajú országok közé tartozik. Magyarország éghajlata „kiegyensúlyozott”. Mindezek eredményeként az előző évhez képest, mondta „… a magyar mezőgazdaság jobban teljesít, mint korábban és ígéretes jövő előtt áll”. Ezeket az állításokat azonban sem a statisztikai adatok, sem a szakértők nem támasztják alá.

Bővebben...

2013. szeptember 29-én

A tiszteletbeli konzulok konferenciája szeptember 17-én ülésezett. Jelen volt és felszólalt Orbán Viktor is. Több gondolattal is meghökkentette az embereket. Az első vitatható megállapítása, miszerint „A forradalom dubiózus – kétségbe vonható – kifejezés.” Ha a miniszterelnök igazat mondott volna, akkor kétségbe kellene vonni az 1848-as, az 1956-os, az 1989-es események forradalmi voltát. Majd így folytatta: a 2010-es kétharmados „győzelmet nem tekintettük forradalomnak, pedig indokolt lett volna”. Szerinte 2010-ben a Fidesz felhatalmazást kapott a választóktól az ország átalakítására, „…ami elérte a forradalmi mértéket…”, de ezt ma már csak „átalakításnak”, illetve „átszervezésnek” nevezi. Ezek a megállapítások szöges ellentétben állnak a 2010. április 25-i szavaival, amikor is azt állította: „Ma forradalom történt a szavazófülkékben.” Ahogy később is többször emlegette, „fülkeforradalmat” hajtottak végre. Úgy tűnik ez a jelszó mára a történelem szemétdombjára került. Vitatható azon megállapítása is, mi szerint 2010-ben a választók arra adtak volna felhatalmazást az új kormánynak, hogy olyan antidemokratikus intézkedéseket hozzanak, amelyek azóta napvilágot láttak.

Bővebben...

1. rész

Az emberiség életében mindenkor jelentős szerepe volt a területek meghódításának, más népek leigázásának, rabszolgasorsba juttatásának, kisebb-nagyobb mértékű megsemmisítésének. Jellemző ez a rabszolgatartó és a feudális társadalmakban is, de a továbbiakban csak a kapitalista és az úgynevezett szocialista - sztálinista - társadalmak néhány fontosabb momentumára szeretném felhívni a figyelmet.

Először is gondoljunk az amerikai és az ausztráliai őslakosság döntő többségének kipusztítására. Észak-Amerika 14 milliónyi őslakosából a 19. század végén már csak 300 ezren éltek, a többit a területhódító angolok és franciák kiirtották. Hasonló sorsra jutottak a dél-amerikai őslakók is. Döntő többségüket, mintegy 100 milliót a spanyol és a portugál hódítók elpusztították. Ausztrália több millió őslakosságának nagyobb része a gyarmatosítás idején elpusztult. A 18-19. században Afrikából sok millió néger rabszolgát szállítottak Amerikába, közben a rabszolgaszerző háborúkban, a tengeri szállítás idején és az embertelen élet-, egészség- és munkakörülmények miatt 100 ezrek haltak meg ideje korán. Az első világháborúban 20 millióan vesztették életüket. 1918-1919-ben a spanyolnátha dühöngött világszerte, áldozatait elsősorban a háborúban meggyengült országok szegényebb népcsoportjaiból szedte. A járvány következtében elhunyt mintegy 50 millió ember. A II. világháború összes áldozatainak – a katonákon kívül beleértve a civil, a szovjet partizán és a holocaust áldozatokat is - száma 72 millió volt. Ezekért ugyan felelősség terheli a sztálini külpolitikát is, de az elsődleges felelősség a kapitalista, ezen belül is a fasiszta országoké, különös tekintettel Német-, Olaszországra, Japánra, illetve szövetségeseikre. A Szovjetunió embervesztesége cca. 25 millió, többségében orosz, ukrán és belorusz nemzetiségű, illetve civil.

Bővebben...

2013. június 1.

 

A Fidesz célkitűzései két csoportba oszthatók. Egyrészt a társadalom, másrészt a párt vezetőinek napi és távlati érdekeit megfogalmazó elméleti és gyakorlati problémákra. Ezek egy része nemcsak, hogy nincsenek szinkronban egymással, hanem sok vonatkozásban szemben is állnak egymással.

A társadalom érdekeinek megvalósítását ígérő célkitűzések közül három csoportra szeretném felhívni a figyelmet.

„Erős felső és középrétegek megteremtése.” Ezt azzal indokolják, hogy ezek a rétegek beruházásaikkal és növekvő mértékű fogyasztásukkal a magyar gazdaság motorjának szerepét töltik be. Ezt kívánta a Fidesz elősegíteni a személyi jövedelemadó egykulcsossá tételével, perspektivikusan újabb jelentős csökkentésével, a társadalom e rétegeit az átlagnál kisebb arányban sújtó adó- és pénzügypolitikával. E kedvezményezett rétegek pénzügyi megerősítése érzékelhetően halad előre. Azok az elképzelések azonban, hogy rétegek jelentősebb beruházást hajtsanak végre és jelentősen növeljék saját fogyasztásukat, az ábrándok világába tartoznak. A tehetősebbek a plusz jövedelmüket nem Magyarországon fektetik be, hanem inkább külföldre menekítik, mert ott nagyobb a biztonság és a növekedés lehetősége.

Bővebben...

2013. május 26.

Olyan országban szeretnék élni, ahol a kormányon lévők nem hazugságokra építik hatalmukat, hanem az igazságra, mert tudják, hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.

Olyan országban szeretnék élni, ahol a kormányon lévőknek van bátorságuk és erejük szembe nézni viselt dolgaikkal, nyíltan feltárni, hogy elhallgatták az igazságot, hogy hazugságaikkal  csak kártyavárakat építettek, hogy nem tekintik magukat csalhatatlannak, mert mint keresztények tudják, hogy a római katolikus egyház is csak a pápát tekinti csalhatatlanak.

Olyan országban szeretnék élni, ahol a hatalom minden ága – törvényhozói, végrehajtói és bírói – önállóan működik, nem egyetlen személy akaratának megfelelően végzi munkáját, ahol a vezér gyakorlatilag fittyet hány a pártok különböző szerveinek, tagjainak, illetve csak szavakban törődik az emberek érdekeivel, akaratával és javaslataival.

Bővebben...

2013. május 8.

 

Köves Somló ortodox rabbi a „Téma” ez év április 24-i számában a magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatban a következő megállapítást tette: „…az elmúlt években Magyarországon felerősödött az antiszemita közbeszéd… Ez annak ellenére igaz, hogy a zsidóellenes atrocitások terén jobb   a helyzet, mint azokban a nyugat-európai országokban, ahol jelentősebb számú muszlim közösség él.” A rabbi második mondata alapján vonja le az újságíró azt a következtetést, miszerint hazánkban jobb a zsidók helyzete, mint Európa más országaiban

Nem vitatva Köves Somló megállapítását, de nem szabad szótlanul elmennünk amellett, hogy az európai antiszemita atrocitások elkövetőinek döntő többsége nem az anyanemzet tagjai, hanem a bevándorlók közül kerül ki. Az ő befolyásuk az állami-politikai életre azonban kisebb, mint az anyanemzethez tartozóké. Hazánkban azonban a bevándorlók, különösen az arabok száma és társadalmon belüli aránya jelentéktelen, a politikára gyakorolt hatásuk kimutathatatlan. A zsidók elleni atrocitásaik szinte ismeretlenek. Magyarországon a nem zsidó magyaroktól származó antiszemita megjegyzések, fenyegetések, közbeszéd jelenti a gondot. Az idő múlásával ezek erősödnek is.

Bővebben...

Az Orbán kormány újabb ötletelése

2013. április 16.

 

Az előző évszázadok során hazánkban a párválasztásnál többféle módszert és motiválót alkalmaztak. Így az Árpád-házi királyaink házastársait állami segédlettel, diplomáciai tárgyalások útján az ország külpolitikai érdekeinek megfelelően választották ki, az érzelmi szempontok szerepe jelentéktelen volt. A királynék között volt orosz, kijevi, lengyel német, cseh, görög, szerb, spanyol, olasz, kun stb. származású hölgy. Ez azt eredményezte, hogy az utolsó Árpád-házi király ereiben legföljebb néhány százaléknyi magyar vér csordogált. A nemesek párválasztását a szülők döntésének megfelelően a földbirtokok és a hatalom egyesítésének igénye határozta meg. A jobbágyok, a parasztok, a munkások esetében a feleség választását a szülők határozták meg másodlagosnak tekintve a nő szépségét, szellemi képességeit, műveltségét. Elsődleges szempont volt az egészség, a fizikai erő, a szorgalom, mivel ezektől függött a gyermekvállalás, a szülés, a gyereknevelés és a háztartási munkák elvégzése. Az idő múlásával, ahogyan az emberi jogok az érdeklődés középpontjába kerültek és az emberek ki tudják elégíteni a normális anyagi szükségleteiket, akkor a párválasztásnál a külcsín, az emberi értékek, az érzelmi szálak, a műveltség a meghatározók és csak másodsorban az anyagi körülmények.

Bővebben...

2013. április 8.

Hazánkban 1949 őszéig kötelező volt a „Hit- és erkölcstan” oktatása az iskolák keretein belül. Szeptember 5-én azonban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján megszűnt a kötelező vallásoktatás. Ettől kezdve a párt- és állami szervek mindent megtettek a vallásos világnézet korlátozására, az ateizmus terjesztésére. 1956-ig gyakran alkalmaztak durva, adminisztratív módszereket is. A következő jó három évtizedben inkább csak az oktatásban és a kultúra egyéb területein folyt az ateista propaganda. Esetenként azonban ekkor is előfordultak megengedhetetlen lépések. Így például párttagfelvételnél, a tanárképző egyetemi felvételeknél a vallásosság nem volt magánügy.

A rendszerváltás után elfogadott alkotmány biztosította a lelkiismereti szabadságot, a vallás szabad gyakorlását és a fakultatív vallásoktatást. Az utóbbi azonban nem volt része az általános iskolai oktatásnak, az egyházak az iskoláktól függetlenül saját berkeiken belül oktatták a hittant. Most újabb váltás került napirendre, amennyiben szeptember 1-től a köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szerint az általános iskola I. és V. osztályában bevezetik az „Erkölcstan”, vagy a „Hit- és erkölcstan” oktatását. A március 22-én közzé tett rendelet szerint a jelentkezési idő március 1-14 között lett volna, de a rendelet későbbi megjelenése miatt jelentkezés időpontját április 8-9-ére tolták ki.

Bővebben...