2016. március 15.

A társadalmak fejlődése lehetővé és szükségessé teszi más országokkal való gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok kiépítését és bővítését. Mindenkor, de ma különösen jól kell megválasztani, hogy mely országokkal miben működünk együtt. Napjainkban ugyan célszerű több országgal is a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok kiépítése, de számunkra különös jelentősége van a nyugati demokratikus országoknak.

A rendszerváltás óta ez a lehetőség határozta meg a kormányok többségének külkapcsolati irányait. Kivéve a 2010 óta regnáló Orbán kormányokat, amelyek mindig fenntartással kezelték nyugati kapcsolatainkat, uniós tagságunkat. S ma már Orbán Viktor addig is elment, hogy a március 15-i beszédében hadat üzent az Európai Uniónak.

Bővebben...

2016. február 25.

Balogh József 2002-től a kunszentmiklósi választókerület fideszes országgyűlési képviselője, 2010-től egyben az ezer lakosú fülöpházai társadalmi megbízatású polgármestere volt. Neve akkor vált országosan ismertté, amikor 2013 tavaszán élettársát, Terikét, úgy megverte, hogy több napos kórházi kezelésre szorult. Orbánékat ugyan nem izgatta különösebben az eset, végül még is kizárták a Fideszből és országgyűlési frakciójukból. Függetlenként 2014 tavaszáig azonban megtartotta mandátumát. Az ügy azonban félig happy enddel végződött. Ősszel ugyanis – Fidesz hallgatólagos jóváhagyásával - pártonkívüliként újból elnyerte a polgármesterséget.

Bővebben...

Amikor a miskolci Herman Ottó Gimnázium megálljt kiáltott az Orbán kormány elhibázott oktatás és nevelés politikájának a budapesti Teleki Blanka gimnázium elsők között csatlakozott hozzájuk. Bátor kiállásukért tiszteletet érdemelnek mind a tanári kar, mind az iskola igazgatója: Pukli István, mind a mögéjük álló szülők és a diákok.

Személyesen nem ismerve Pukli Istvánt, de a híradások alapján egy ambiciózus pedagógus, illetve igazgató képe rajzolódik ki bennem. Ezt támasztja alá minden napos tevékenysége és az, hogy a fideszesek által az iskolákra kényszerített értelmetlen intézkedések és az alattvalói gondolkodásra és magatartásra szándékolt nevelés ellen felemelte szavát.

Bővebben...

2016. február 24.

A „Saul fia” című film nézőinek többsége elismeréssel fogadta az alkotást. Vannak azonban olyanok is, akik rosszallásukat fejezték ki, sőt a gyűlölet hangján beszélnek a zsidó holocaustot választó alkotókról. Ez a hozzáállás nálunk nem újdonság. Kertész Imre is hasonló fogadtatásban részesült, amikor Nobel díjat kapott a „Sorstalanság” című könyvéért. E magatartás mögött zsidó ellenesség húzódik meg.

Ez több ok következménye. Mindenek előtt az, hogy a zsidók évszázadokon át csak megtűrtként és gyakorta üldözöttként éltek hazánk területén. Ezt megszüntetendő 1849-ben, a világosi fegyver letét előtti napokban ugyan elfogadtak egy törvényt az egyenjogúsításukról, magyar állampolgárságukról, de a szabadságharc leverése miatt ez a feledés homályába merült. A kiegyezés után, 1867 őszén újabb törvény született, de ennek megvalósítása is váratott magára. Csak egy újabb, 1895-ös törvény elfogadása után nyertek a zsidók egyenjogúságot, kaptak magyar állampolgárságot. Ezt az emberek nagy része fanyalogva fogadta, többen kárhoztatták is érte a törvényhozókat.

Bővebben...

2016. február 17.

Sokan elmondták már véleményüket a február 13-i pedagógus tüntetésről. Így többek között Klinghammer István volt tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE volt dékánja, rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) volt elnöke, a felsőoktatásért felelős egykori államtitkár is. A felsorolt funkciói és szép számú publikációi arról tanúskodnak, hogy nyugdíjazásáig az egyetemi oktatók és kutatók krémjéhez tartozott. A mostani megszólalásai azonban arra engednek következtetni, hogy elfeledkezett a „Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna” közmondásról.

Vegyük sorra a legvitathatóbb megjegyzéseit: „…a tüntetések a világon semmit sem oldanak meg.” Ha ez igaz lenne, mit mondhatnánk az 1848. március 15-i tüntetésről. Igaz, hogy a szabadságharc elbukott, de megszűnt a jobbágyság és a márciusi tüntetés kiindulópontja lett az 1867-1914 közötti jelentős gazdasági, politikai és kulturális fejlődésnek. Ha az 1956. október 23-i tüntetés nem is érte el teljesen céljait, de a Rákosi éránál jóval élhetőbb rendszert hozott létre és előkészítője volt a rendszerváltásnak.

Bővebben...

2016. február 16.

A római birodalom élén 37-41 között Július Ceasar, avagy Caligula császár állt. Gyerekként, ifjúként katonák között nevelkedett. Ebből 6 esztendőn át kémekkel, besúgókkal volt körülvéve. Egyesek ezzel magyarázzák későbbi lelki eldeformálódását, szélsőséges szeszélyességét és kíméletlenségét.

Uralkodásának első 8 hónapjában egy sor demokratikus lépést tett. Így az eredeti köztársasági hivatalok személyi összetételéről a népgyűlés döntött. A hatalmat a szenátussal együtt gyakorolta. Jelentős adócsökkentést hajtott végre. A mi Caligulánk első lépeseinek többsége eleve antidemokratikus. Ha meg is hallgatja vazallusai véleményét, de a döntő szót végül is ő mondja ki. Így a fideszes képviselő-jelölteket, a fő hivatalnokok döntő többségét ő választja ki. Adót ugyan csökkentett, amikor is a 2 sávos személyi jövedelmi adó felső sávját megszüntette, de ebből az átlag jövedelműek csak ezrekkel, a jobb módúak százezrekkel, milliókkal növelhették pénztárcáikat.

Bővebben...

2016. február 12.

A rendszerváltáskor a demokrácia kibontakoztatásának első lépései közé tartozott, hogy biztosították a bíróságok függetlenségét, befolyásolhatatlanságát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ítéleteket csak a vonatkozó törvények és a feltárt tények határozhatják meg. Munkájukba senki nem szólhat bele, legyen szó párt- vagy állami vezetőről, párttagról, vagy bárki másról. A rendszerváltást követő két évtizedben ezt lényegében mindenki tudomásul is vette.

A 2010-es kormányváltás óta azonban nem egyszer értesültünk arról, hogy egy-egy fideszes politikus vérmérsékletétől, taktikai érzékétől függően nyíltan, vagy áttételesen elmondja véleményét, kívánságát egy-egy bírói ítélettel kapcsolatban. Ezt azután vagy meg próbálják letagadni, vagy csak ártatlan véleménynyilvánításként feltüntetni. Beleszólásaikat az motiválja, hogy ily módon is növelhessék a Fidesz és mindenekelőtt Orbán Viktor népszerűségét.

Bővebben...

Orbán Viktor beszédei és külpolitikai lépései alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy mit is akar tulajdonképpen: hazánk maradjon-e tagja az EU-nak, vagy lépjen ki abból. Szavakban itthon is és Brüsszelben is az uniós tagság mellett teszi le a voksát. A mindenkori állásfoglalását a konkrét hely, az adott körülmények és a Fidesz, pontosabban saját érdekei határozzák meg. Konkrétan az, hogy mennyiben segíti elő kormányának, illetve saját hatalmának népszerűségét és megtartását. Határon túli beszédei inkább a bent maradás mellett szólnak. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy nem szeretné elveszíteni az EU-s pénzeket. Annál is inkább, mert az uniós támogatások nélkül a magyar gazdaság csődbe jutna. Ennek várható következménye az Orbán rezsim, az Orbán hatalom bukása lenne. Feltehetőleg az is a bent maradásra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy belátja: az EU-nak oroszlán szerepe van abban, hogy az elmúlt 70 esztendőben a nagyhatalmak torzsalkodása ellenére sem robbant ki egy újabb világháború.

Bővebben...

2016. január 29.

Nincs új a Nap alatt. Katona József Bánk bán című munkája és annak korabeli háttere ma is hasonló. Tekintsük át, hogy a ma Tiborca miről is panaszkodhatna.

Orbán bán ma is csordaszám tartja gyülevész szolgáit, EU milliókat dugván feneketlen zsebükbe, hogy jól szolgáljanak, pitizzenek, s nyalják-falják, istenítsék őt. Elvégre ő a kis, nagy Bán. S kussoljanak, legyenek csendben, mert ő maga is csak csendben tudja törvényesen, vagy törvénytelenül megtölteni bugyellárisát. Amikor nem néz oda senki. Az utolsó garast is elvette az emberektől. Kifosztotta az országot. Útszélen hagyta az oda jutott embereket. Mindenféle csalafintaságokkal (például adókkal) kilopta az embereknek még a szemét is. Még a keleti illiberális államokra és a távol-keletiekre is kivetette hálóját. Szóval és tettel mogyorózza és harácsolja a fél világot.

Bővebben...

2016. január 18.

Az elmúlt napokban Kövér László, az országgyűlés elnöke katasztrofálisnak nevezte azt, hogy hazánkban megszűnt a sorkatonai szolgálat. A hazai visszaállítását ugyan pillanatnyilag nem szorgalmazta, de annak a reményének adott hangot, hogy ha az EU többi országában visszaállítják, akkor mi is megtesszük azt. Indoklása a napi fideszes propagandához kapcsolódik, miszerint sorkatonaság visszaállítása segítené a terrorizmus és az illegális migráció elleni harcot. Kosa Lajos azt javasolta, hogy a visszaállítás helyett a fiatalok valamilyen kiképzésben részesüljenek. Velük szemben Orbán Viktor és Deutsch Tamás egyértelműen elvetették Kövér László javaslatát.

Bővebben...