Újpest logó
Ma 2019. december 9. hétfő, Natália, Natasa napja van. Holnap Judit, Loretta napja lesz.

2014. április 28-án

 

Mint ismeretes, hazánk is az európai uniós (EU) parlamenti választásokra készül. A magyarországi pártok eltérő módon ítélik meg az EU szerepét. Vannak, amelyek elsősorban hatalmi pozícióikat akarják segítségével megerősíteni, mások elsősorban az ország érdekeit tartják szem előtt. Ezért célszerű, ha az utóbbi pártok hívei közül minél többen részt vesznek a választáson.

 

Hazánkban 2003. április 12-én a népszavazáson résztvevők több mint 4/5-e az EU-ba történő belépés mellett döntött. A következő év május 1-én tagok is lettünk. Az emberek nagy része és a mérvadó pártok többsége ma is helyesli akkori lépésünket. Teszik ezt azért, mert a nyugattal való kapcsolataink segítik gazdasági, politikai és kulturális fejlődésünket.

Bővebben...

2014. április 2-án.

 

Demokratikus országokban szokás, hogy a leköszönő kormányfő és kihívói nyilvános vitában mérik össze, hogy ki mit tett eddig a társadalomért és milyen programot szeretne megvalósítani? Orbán Viktor azonban mondvacsinált ürügyekre hivatkozva nemleges választ adott Mesterházy Attilának. Ez több okra vezethető vissza. A Fidesznek lényegében nincs választási programja, ugyanis azt a választ sem ellenfelei, sem híveinek jelentős része nem tudja hová tenni, miszerint „folytatjuk”, vagy „folytatni szeretnénk”. Ezért erről tényleg nem lehet vitatkozni. Második okként a bátorság hiánya (a gyávaság?) emelhető ki. Orbán Viktor jól emlékszik még a 2006-os vitára, amikor is Gyurcsány Ferenc több kérdésben is padlóra küldte, aminek meg is lett az eredménye: a Fidesz elvesztette a választásokat. Orbán Viktor nagyon bátor hívei között, ahol nem tesznek fel kellemetlen kérdéseket, amikor testőrei őrzik, amikor bértapsolók rajongják körül. Fél attól is, hogy kihívója sok kellemetlen kérdést tehet fel a Fidesz kormány országlásával kapcsolatban: mit miért tettek, illetve mit miért nem tettek meg az elmúlt négy év során?

Nézzük meg milyen kérdésektől tart Orbán Viktor

Bővebben...

2014. április 2-án.

 

Görgey Gábor 2002-es írása a Fideszről és a választás jelentőségéről.

 

 

„Az elmúlt évtized legnagyobb csalódása az a pálfordulás volt, melyet a rendszerváltás egykori tüneményes, fiatal, friss, tehetséges csapata produkált. Hideg fejjel kispekulálták, ha azegyikoldalon nem megy, akkor majd megy a merőben ellenkező oldalon. Az elvek nemszámítanak, fő a hatalom megragadása. Ez machiavellista és bolsevik gondolkodás: a hatalomérdekében nem válogatni az eszközökben, a szent(nek deklarált) cél érdekében mindenmegengedhető. És ha meg van a hatalom, akkor ez az elv még inkább érvényes. A küldetés (maximális, azaz egész pályás politikai és gazdasági hatalom) akkor teljesíthető, ha prolongálódik a hatalmi helyzet, akár a rendszerváltás legnagyobb és legszentebb vívmányainak megbénításával, újraállamosítással, rebolsevizálással. Semmiféle ár nem drága a túlságosan édesnek bizonyulthatalom megtartásáért. A múlttalan és bűntelen, a legszabadabbnak hirdetett fiúk centralizáló,etatista, diktatúrával kokettáló, hatalommegszállott lelki aggastyánok lettek.

Bővebben...

2014. március 27-én.

 

Az Orbán kormány úton-útfélen azzal dicsekszik, hogy országlása idején Magyarország jobban teljesített, mint elődei. Ez az állítás azonban a nyugdíjasok esetében sem állja meg a helyét.

A hatalom birtokosainak első lépései közé tartozott, hogy államosították a magánnyugdíj-pénztárakat. Gyakorlatilag elvették a több mint 3 millió magánnyugdíj-pénztártag 3000 milliárdnyi megtakarítását. Tették ezt az érintettek, illetve képviselőik megkérdezése nélkül. Megszüntették a nyugdíjindexálást, ami azt eredményezi, hogy ma már a nyugdíjak emelésénél csak az inflálódás mértékét veszik figyelembe, a GDP növekedését nem. A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjakat visszavonták. Ezzel több százezer ember jutott koldusbotra. Bevezették a kényszernyugdíjazást a bírák, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók esetében. A szociális szolgáltatások nagysága, az idősek, a fogyatékosok, a hajléktalanok állami támogatásának mennyisége változatlan, pedig az infláció miatt annak értéke jelentősen csökkent. Az emelt színvonalú bentlakásos intézményekben élők állami támogatásának összege nem éri el a korábbiaknak még a felét sem.

Bővebben...

2014. március 25-én

A kormány és a Fidesz propaganda szerint Magyarország jobban teljesít. A valóság ezzel szemben teljesen más. Nemcsak nem teljesítenek jobban, hanem az előző kormány szintjét sem érik el. A romló gazdaságpolitika miatt a külföldi tőkebefektetők elkerülik hazánkat, sőt a már működő cégek közül is többen bezárták kapuikat. Mindezek eredményeként alig keletkeznek értékteremtő munkahelyek. A KSH adatai alapján csak azért nem kísérhető nyomon a munkahelyek számának csökkenése, mert foglalkoztatottnak tekintik az évi néhány hónapot dolgozó közmunkásokat és a külföldön munkát vállalókat is. Az egykulcsos személyi jövedelemadó csak a jómódúaknak kedvez, de a szegények jövedelme jobbik esetben változatlan, gyakorta azonban csökken, a megélhetési költségek pedig folyamatosan növekszenek. Mindezek összhatásaként a családok felét az elszegényedés réme fenyegeti.

Bővebben...

2014. március 21-én.

 

Orbán Viktor a 2011. őszi parlamenti szezonnyitó beszédében büszkén mondta, hogy „A magyarokkal ma már nem érdemes tengelyt akasztani.” Ettől kezdve legtöbb fontosabb lépését ez a harcos hangvétel jellemezte. Ezt rövid időn belül kiterjesztette az egész magyar népre. E magatartása kísértetiesen hasonlít Hitler zsidók elleni fellépéseihez, aki ily módon akarta megőrizni a nép harci energiáját; Sztálinhoz, illetve Rákosi Mátyáshoz, akik az osztályharc folyamatos éleződését vallva kíméletlen háborút hirdettek a „nép ellenségei”, illetve az „osztályellenség” ellen. A miniszterelnök harcot, „permanens forradalmat” hirdetett mindenki ellen, aki egy az egyben nem fogadta el álláspontját és javaslatait.

Bővebben...

2014. március 14-én.

 

A jelenlegi kormánypolitika legnagyobb veszteseinek egyike az oktatás. A hatalom intézkedéseinek nagyobb része nemcsak a szülőket, a diákokat, hanem a tanárokat is, végső soron az egész társadalmat negatívan érintette. Míg a társadalmi és gazdasági fejlődést megcélzó államok egyre nagyobb anyagi erőforrást biztosítanak az oktatásra, addig nálunk ma a maradványelv érvényesül, ami az oktatásból történő forrás kivonásokat eredményezte. Ez első nekifutásra 40 %-os költség-csökkentést jelentett. Ezután a Fidesz ösztönözte 2008-as népszavazással megakadályozott néhány ezer forintos tandíj helyett bevezették az önköltséges, a részösztöndíjas – milyen szépen hangzik! – felsőoktatást, ami egyetemektől, karoktól, szakoktól, a képzés idejétől függően egy-egy hallgató számára elérheti az 5-10 millió forintos képzési költséget is. Igaz, hogy ennek finanszírozására a hallgatók felvehetik a Diákhitel kettőt. Ez azonban azt jelenti, hogy a diplomás évtizedekre az állam adósává válik.

Bővebben...

2014. március 9-én.

 

A választások közeledtével érdemes visszatekinteni az orbánisták országlásának első hónapjaira. Érdemes felidézni, hogy mit mondtak és főleg, hogy mit tettek. Orbán a választási győzelmükről szólva „fülkeforradalomról” beszélt. Valójában azonban az új rendszer lépéseinek többsége nem segítette elő a társadalmi haladást, a többség érdekeinek megvalósulását, hanem inkább nehezítette. Ezért mondhatjuk, hogy lépéseik nem forradalmiak voltak, hanem ha úgy tetszik haladás ellenesek, ellenforradalmiak. Ma már fülkeforradalom helyett rendszerváltásról beszélnek. Ami igaz is, mert a demokratikussá vált politikai rendszerünk Orbánék országlása óta egyre inkább a két világháború közötti éra jellemzőit ölti magára. Ezt a korszakot Horthy neve fémjelzi, aki hatalomra jutását illetően büszkén vállalta az ellenforradalmi jelzőt.

Bővebben...

2014. március 3-án.

 

Abból indulnak ki, hogy a hamis fideszes pártpropaganda ellenére és a kormánypolitika eredményeként hazánkban ma még mindig mélyreható gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális válság van. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az, hogy a társadalom 15 %-át kitevő jómódú közép- és felsőrétegek kivételével a közép- és alsó rétegek napi megélhetési gondokkal küzdenek. Hazánk a két világháború közötti 3 millió koldus országából 4 millió létminimum alatti, ezen belül 1,5 millió mélyszegénységben élő ember és félmillió rendszeresen éhező gyermek országává vált. Ugyanakkor a Fidesz közeli cégek tulajdonosai és feltehetően a Fidesz pártkatonák évről évre növekvő mennyiségű nyereséget visznek haza, élnek fel, vagy helyezik el bankokban. Az idén stadionok építésére 160 milliárdot ütemeztek be, ugyanakkor Orbánék hamis állításai ellenére a négy év folyamán csökkenő mennyiségű pénzt fordítottak az egészségügyre, az oktatásra, a kultúrára, a szociális gondok enyhítésére.

Bővebben...

2014. február 28-án

A Fidesz a megalakulása utáni első években jóformán csak politikai tevékenységet folytatott, a párt szervezeti tevékenységével és a parlamenti munkával foglalkozott. Vezetői 1992-re rájöttek, hogy alapvető céljukat, a politikai hatalom megszerzését és megtartását, illetveegyéni anyagi felemelkedésüket, meggazdagodásukat csak úgy tudják elérni, ha tagjaikon keresztül eljutnak a gazdasági élt minél több területére. Ekkor indul meg cégalapítási tevékenységük. Így biztosították a párt anyagi függetlenségét és a fontosabb pártkatonák anyagi felemelkedését, a pártvezetéstől való függő viszony kialakulását. Ettől kezdődően a Fidesz közeli cégek sokasága jött létre a fővárosban és vidéken egyaránt. E cégek jellemzője, hogy valamilyen módon, a tulajdonosokon, vagy pénzügyi befektetéseken át, ha áttételesen is, kapcsolatban vannak egymással.

Bővebben...