Újpest logó
Ma 2019. december 9. hétfő, Natália, Natasa napja van. Holnap Judit, Loretta napja lesz.

2015. január 21.

 

A miniszterelnök ismét működésbe hozta sajátos politikai retorikáját, amikor is a párizsi terrortámadással kapcsolatban kifejtette annak Magyarországra vonatkoztatott következtetéseit.

A január 18-i rádiónyilatkozatában a párizsi újságírók elleni terrortámadás ürügyén abszurdnak nevezte azt az állítást, miszerint a magyarok százezrei kivándorolnak Németországba, vagy Londonba. Állítását egy demagóg gondolattal támasztotta alá: „Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni…”

Bővebben...

2015. január 7.

 

Navracsics Tibor országgyűlési képviselősége az európai uniós biztossá válása okán 2014. november 1-én megszűnt. Ezért Áder János február 22-re időközi választást írt ki. A választási eredmény tétje óriási: ha a fideszes jelölt nyer, folytatódik a demokrácia felszámolása, az antidemokratikus sarkalatos törvények alkotása és 2017-ben Orbán Viktor 9 évre szinte teljhatalommal bíró prezidenciális államelnök lehet. Ha azonban a demokratikus – MSZP, DK, Együtt, PM, Liberális Párt, MoMa - pártok, és a helyi Lokálpatrióták által támogatott Kész Zoltán kerül be a parlamentbe, akkor megszűnik a kormánypártok 2/3-os többsége és a kormány ámokfutása. Az önmagukat haladónak tekintő kissebb pártok – LMP és Szociáldemokraták – elzárkóznak Kész Zoltántól feltehetően a nagy párttá válás illúziója és a vezetők egyéni karrier vágya miatt. Ezzel, ha tagadják is, a Fideszt támogatják.

Bővebben...

December közepén az MTA rendezésében „Temesvár 25. 1989-2014” címen emlékülést tartottak, ahol felszólalt Tőkés László református püspök, az Európai Parlament képviselője is. Beszédében néhány vitatható gondolatot is felvetett. Az egyik így hangzott: „1989-ben egységes volt a nemzet, ahogy egységes most is, miután leküzdötte a posztkommunista liberális ellenforradalmat.” Az állítás amilyen frappánsnak tűnik, annyira hamis.

Bővebben...

2014. december 29.

 

Ferenc pápa 2014. december 22-én beszédet intézett a Római Kúria, a pápai munkákat segítő központi szervek tagjaihoz. Érdemes felidézni intelmeit. Mintha azokat a mai magyar politikusoknak, elsősorban az Orbán Viktor által vezényelt fideszeseknek is szánta volna.

A pápa a magyarokra is alkalmazható megállapítási, intelmei az alábbiak. A fideszes politikusok is úgy tesznek, mintha „hallhatatlanok” és főleg „nélkülözhetetlenek” lennének. Ebből kiindulva mindent megtesznek azért, hogy mindenkit kiszorítsanak a hatalomból, akik nem azonosulnak vezérük nézeteivel, akaratával, és saját embereiket ültetik a helyükbe.

Bővebben...

2014. december 17.

Boross Péter a közrádióban nyilatkozta, miszerint a két világháború között nem tapasztalta, hogy a „…rendszerbe potenciálisan be lett volna építve az antiszemitizmus.” Úgy élt még 16-17 éves fejjel   kaposvári gimnazistaként, hogy az „…antiszemitizmus különösen erőteljes megnyilatkozásával   nem találkozott.” Szerinte, aki ezt a korszakot azonosítani akarja a hitleri rendszerrel „…az ártatlan lélek, vagy tudatosan hazudik.” Egy dologban igaza van: a Horthy és a hitleri rendszer egy az egyben nem azonosítható. Németországban egypártrendszerű totális diktatúra volt, nálunk pedig formálisan parlamentáris demokrácia volt, ahol az uralkodó osztályok pártjai mellett ellenzékiek is bejuthattak a parlamentbe. Ugyanakkor olyan választási rendszerek voltak, hogy a hatalom mindvégig a nagybirtokosok és a nagytőkések kezében maradhatott.

Bővebben...

2014. december 11-én.

Az újpesti Önkormányzat Képviselőtestülete közel 20 esztendeje minden év végén közmeghallgatást tart, ahol az emberek feltehetik a jelentősebb rétegeket érintő kérdéseiket, elmondhatják észrevételeiket. Erre az idén november 27-én 14 órakor került sor.

Az elmúlt hetek eseményei Újpesten is arról tanúskodnak, hogy csökkent az emberek – köztük egykori Fidesz szavazók – érdeklődése a Fidesz rendezvények iránt. Ezt bizonyítja az, hogy az önkormányzati és az időközi országgyűlési választásokon a kormánypárti hívek száma és az ellenzéki pártokhoz viszonyított aránya jelentősen csökkent. Ez Orbánék népellenes politikájával és az ellene szinte menetrendszerűen tartott tömegdemonstrációkkal függ össze. Ezek éreztették hatásukat az újpesti közmeghallgatáson is. Ugyanakkor konkrét helyi problémák is eredményezték, hogy ez a közmeghallgatás sem volt sikertörténet. Kezdjük az előkészítettséggel. Már ezzel is gond volt. Ezt szemléletesen bizonyítja, hogy a Hivatal portása félkettőkor még nem tudott a rendezvényről, őt erről senki nem értesítette és ezért nem is akart bennünket beengedni az épületbe.

Bővebben...

2014.november 26.

Április 6-án Kiss Péter a szavazatok 40 %-ával lett országgyűlési képviselő, Hollósi Antal a 35 %-ával kibukott a parlamentből. A november 23-i időközi választáson a szocialista Horváth Imre a szavazatok 50 %-ával nyerte el a képviselői mandátumot. Hollósi Antal a 30 %-ával a tavaszinál is nagyobb vereséget szenvedett.

A szocialista győzelem több tényezőre vezethetők vissza. Mindenekelőtt arra, hogy az újpesti és az angyalföldi szavazók nagy része hagyományosan baloldali kötődésű. Ennek köszönhető az, hogy Kiss Pétert négyszer is megválasztották képviselőjüknek. Most Horváth Imrét küldték a parlamentbe, aki az előző nyolc évben önkormányzati képviselőként vált ismertté elsősorban Újpest káposztásmegyeri részén. Itt nagy népszerűségre tett szert, mivel választóival nap mint nap találkozott és nemcsak politizáltak, hanem segített ügyes-bajos gondjaik megoldásában is.

Bővebben...

Újpesten a Fidesz a november 23-i választás előtt több területen - óriási plakátozással, szórólapozással – bekapcsolódott ugyan a választási kampányba, de a „Kubatov listát” csak az utolsó pillanatban kapták elő és keresték fel lakásukon a listán szereplőket. Az utcákon, a Metró aluljáróban, az újpesti piacon gyakran kampányoltak a szocialisták, az LMP-sek és a jobbikosok is, de fideszes aktivistákkal nem találkoztam.

Bővebben...

 

Kiss Péter július 29-én bekövetkezett halála miatt, Újpest és Angyalföld egy részét magában foglaló, 11. számú országgyűlési választókerület megüresedett.

Az MSZP Horváth Imre nyugalmazott határőr tisztet indította. A többi baloldali párt az előzetes megállapodásnak megfelelően nem állítottak jelöltet. A választás azért esett rá, mert ismert és tisztelt újpesti politikus. Lakókörzetében, ahol 2010-ben egyedüliként, 2014-ben többedmagával egyéni körzetben nyert önkormányzati mandátumot. A Magyar Nemzet Horváth Imre lejáratása céljából, a kormányzó pártok érdekeinek megfelelően közhírré tette, hogy 1984-ben öthónapos KGB-s tanfolyamon vett részt.

Egy-két dologról azonban megfeledkeztek. A tanfolyam elvégzését a Határőr parancsnokság a munkavégzés és a tiszti előléptetések feltételéül szabta. A képzés nem belbiztonsági problémákat foglaltmagában, hanem a határőr alakulatok taktikai irányítási és hadvezetési ismereteit. A KGB a hallgatókkal nem épített ki semmilyen, a későbbiekre vonatkozó kapcsolatot.

Bővebben...


 

A fideszesek az országgyűlési választások előtt nem hirdettek részletes, számon kérhető programot. Orbán csak annyit mondott: „folytatjuk”. Úgy tűnik, hogy korábbi lépéseik, legalább is a megszorító intézkedéseik, folytatódnak. Most éppen az internet adó került napirendre. Ez igen csak is felborzolta az emberek kedélyét. Több mint százezer ember jelélt is adta egyet nem értésének.

Mi készteti a fideszeseket az új adó bevezetésére? Természetesen mindenek előtt a pénz behajtása. Gondoljunk a jelentős államadósságra, és arra, hogy mennyi pénzbe került a választási kampányuk, a választási korrupciójuk: burgonya, liszt, étolaj, cukor stb. osztogatása a választók „lekenyerezése” érdekében. Ezek jelentős részének kifizetése közpénzből történt, s ezt valahonnan pótolni kell.

Milyen következményei lehetnek az új adó bevezetésének? A gazdagok, a jómódúak, ha nem is örülnek jövedelmük megcsapolásának, de nem mondanak le az internetezés lehetőségeiről. Az anyagi gondokkal küszködő százezrek, vagy még többen, akik már interneteznek, illetve most szeretnének belépni az internetezők táborába, kénytelenek lesznek feltenni a kérdést: interneteznek, vagy például reggeliznek. Az új adó tehát nem az egész társadalmat sújtja érzékelhetően, hanem elsősorban a nehezebb körülmények között élőket.

Bővebben...