Újpest logó
Ma 2019. december 11. szerda, Árpád napja van. Holnap Gabriella napja lesz.

2015. június 23.

Az orbáni antidemokratikus – az ő szóhasználatukkal illiberális – politikai rendszer oly annyira kialakult, legalábbis kialakulóban van, hogy a társadalmi fejlődésért küzdőket egyre nagyobb mértékű tiltakozásra ösztönzi. Egyre több művész, író, politikus stb. mondja el kritikai megjegyzéseit az Orbán rendszerről függetlenül attól, hogy jobb, vagy baloldali nézeteket vall-e, hívő-e, vagy ateista? Közéjük tartozik Nagy Bandó András író és humorista. Erről tanúskodik a Népszabadság május 26-i számában vele készített interjú is.

Volt időszak, amikor Nagy Bandó csak íróként és humoristaként tevékenykedett. Az utóbbi években az orbáni politikai gőzhenger megindulása óta azonban nemcsak figyeli és érzékeli a közélet eseményeit, hanem kritikai megjegyzéseket is megfogalmaz és közzé is teszi, ahogy ő fogalmazott: „…amikor olyat tapasztalok, ami bicskanyitogató, akkor abban a pillanatban tudom, hogy meg kell írnom a véleményem.” Felháborítónak tartja, hogy a mai hatalom képviselői „…demokráciát játszva szórakoznak velünk.” Hasonlóan ítéli meg a köztévé szerepét, amely ahelyett, hogy tényleges közügyekkel, azok ellentmondásaival és megoldási lehetőségeivel foglalkozna, a társadalom szempontjából lényegtelenkérdéseket tűz műsorára. (például lakossági pipaszívó verseny Székelyudvarhelyről). Szerinte a közszolgálatnak, benne a köztévének nem a mindenkori hatalmon lévők érdekeit kellene szolgálnia, hanem a közügyeket.

Az Orbán kormány beteszi a lábát mindenhová, a korábbi vezetőket, tisztviselőket felváltja saját embereivel, akik a központi hatalom szolgai végrehajtóiként működnek. Bár személycserék minden kormány váltás után vannak, de Nagy Bandó szerint korábban „…nem éreztem ezt ilyen mértékben, nem látszott ez ennyire. Ennyire nem volt jelen a politika se a tudományban, se a művészetben, se a sportban. Ez most túlmegy a tűrhetőn.” Szerinte „…az is feltételezhető, hogy azok az emberek, akiket pozícióba ültetnek és esetleg hozzásegítenek a meggazdagodáshoz, pénzt is visszajuttatnak a hatalomnak.”

Orbán Viktor külföldön azt nyilatkozta, hogy a szocialistákat saját módszerükkel lehet legyőzni. A valóság az, hogy a fideszesek most „…azt játszák el, amit Rákosiék idején láthattak apáink.” Elfogadhatatlan, hogy a gondolkodókat, a másként gondolkodókat mind elvetemült, hazaáruló gazembernek tartják, s uszítják ellenük a népet, így biztosítják hatalmukat és a hatalom biztosította pénzt. Orbán Viktor 2/3 –os győzelmével nagy lehetőséget szalasztott el. Pedig demokratikus politikával újabb híveket is szerezhetett volna pártjának.

Az értelmiség nagy hányada behúzza fülét-farkát, csak a napi megélhetésért küzd. Vannak azonban olyanok is, akik nap, mint nap kiállnak az Orbán rendszer ellen, a demokrácia visszaállításáért, a népnyomor megszüntetéséért. Hiányolja a társadalom által elfogadható vezető kiemelkedését. Állítja, hogy „…ha lenne olyan igazi száguldó szónok, aki karizmatikus, akkor megmozdulna a tömeg.”

Azt javasolja, hogy a demokratikus ellenzéknek országos és helyi szinten egy bázist kellene teremtenie, „…ami jelenleg a sok pici párt miatt egy nagy katyvasz.. Nem rég javasoltam: szervezzék meg a polgári négyszögeket.. Adott bázisból hatékonyan dolgozhatnának. Most az ellenzék soraiban van pár tucat okos lényeglátó megszólaló és közben nem látszik mennyien állnak mögöttük.”

Míg a Fidesz ellenzékben létrehozta médiabirodalmát, addig a demokratikus oldal a meglévőt egy részét sem tudta megőrizni. Az utóbbiak ahelyett, hogy megteremtették volna hatalom megszerzésének feltételeit, idejük jelentős részét személyi kérdések eldöntésével töltötték. Javasolja, hogy fogjanak össze mindazok, akik változást akarnak, „…mert ha külön-külön harcolnak az orbáni hatalom megdöntéséért, törekvéseik sikertelenségre lesznek kárhoztatva.”

Juhász T. János