Újpest logó
Ma 2019. december 11. szerda, Árpád napja van. Holnap Gabriella napja lesz.
Olvasva Nagy István alpolgármesterrel készített interjút, (Újpesti Napló, 2010. november 12.) néhány mondata szöget ütött a fejembe. Az önkormányzati testületben elért „kétharmados” többségük ismeretében a következőket mondta: „Egységes a városvezetés, azonos gondolkodásmód és értékrend mentén képzeljük el a munkát. Vége a felesleges vitáknak, az időt a döntések kiérlelésére fordíthatjuk. A kompromisszumok kényszere nélkül valóban Újpest, az itt élők javát szolgálhatjuk.”
 Az újpesti Fidesz vezette koalíció önkormányzati testületi kétharmados többsége vitathatatlan. A kép teljesebbé tétele érdekében azonban érdemes az érem másik oldalát is megnézni. Az adatok azt tanúsítják, hogy a fideszes polgármesterjelölt a választójoggal rendelkezők – írd s mond – alig egyötödének (18 %) igenlő voksával nyerte el mandátumát. (Megjegyzendő, hogy a szocialista polgármesterjelölt egy százaléknyi különbséggel ugyanezt az eredményt érte el.) Más megközelítésből: a választópolgárok több mint  egyötöde  az ellenzéki pártok – többségében a szocialisták - polgármesterjelöltjeire  szavazott, jó 60 %-a pedig nem tudott, vagy nem is akart beleszólni abba, hogy ki legyen Újpest polgármestere. A fideszes képviselőjelöltekre még kevesebben mondtak igent: a választójoggal rendelkezők alig több mint egyhatoda (17%), s ezzel a szavazati aránnyal elnyerték a mandátumok  kétharmadát. Ezek a választási eredmények oly módon jöttek létre, hogy az országgyűlési Fidesz-KDNP koalíció úgy módosította az önkormányzati választási szabályokat, hogy szavazati többség nélkül is kezükbe kerüljön az önkormányzati hatalom. Mit sem törődve azzal, hogy például Újpesten az ellenzéki pártok az érvényes szavazatok 57 – köztük a szocialisták 31 - %-ával a mandátumoknak csak  egyharmadával rendelkeznek.
 Az alpolgármester idézett mondatai több kérdést is megválaszolatlanul hagynak. Mit is jelent az egységes városvezetés?  Értelmezésem szerint azt, hogy a döntési folyamatokban részt vesz pártállástól függetlenül a képviselő testület minden tagja: véleménynyilvánításával, kompromisszumos javaslataival bekapcsolódik a napirenden szereplő döntések meghozatalába. Az interjúból nem derül ki pontosan, hogy a fideszes koalíció milyen szerepet szán a kisebbségbe kényszerült ellenzéknek. Az azonban elgondolkodtató, hogy egyszer s mindenkorra véget akar vetni a testületi üléseken a „felesleges vitáknak”, ami maga után vonja a „semmiféle kompromisszumot” elavult egykori kommunista jelszó felelevenítését is. Az interjúból nem tudjuk meg, hogy mit ért „fölösleges vita” alatt. Abban az esetben egyet érthetnénk vele, ha az obstrukciós célzatú – időhúzó – hozzászólásokra, vitákra gondolt, amire évekkel ezelőtt éppen egy akkori fideszes képviselő szolgáltatott példát, amikor is egy ötvenes évekbeli kommunista erkölcsi kódexből oldalak felolvasásával szórakoztatta a jelenlévőket. De mi van akkor, ha az ellenzéki képviselők segítő szándékkal az általuk képviselt társadalmi rétegek érdekében fontos gondolatokat akarnak felvetni? Nem kapnak szót?
 Elgondolkodtató az is, hogy a városvezetés módszerei közül ki akarja iktatni  a kompromisszumot. Pedig az élet egyetlen területe, - család, munkahely, pártok, államhatalmi szervek – sem képzelhető el kompromisszumok nélkül. Ahol a társadalom egymástól eltérő érdekű rétegekből áll, elkerülhetetlenek a döntések előtti viták, az érdekek egyeztetése és a helyi többség érdekeit figyelembevevő kompromisszumos döntések meghozatala.
 Az ellenzék kizárása a döntés előkészítő folyamatokból, a döntésekből   a demokrácia formálissá tételéhez, korlátozásához, végül egy diktatórikus rendszerhez vezetnek függetlenül attól, hogy a hatalmat kézben tartókban ez tudatosul-e, avagy sem, elismerik-e, avagy sem.
 A fideszesek szemlélete és döntési mechanizmusa nem új jelenség a történelemben: gondoljunk a szélsőséges jobboldali és szélsőséges baloldali  politikai mozgalmakra, diktatúrákra. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban e mozgalmak és diktatúrák nagy része a történelem süllyesztőjébe kerültek.

J. Tóth Dezső