Újpest logó
Ma 2019. december 11. szerda, Árpád napja van. Holnap Gabriella napja lesz.

2016. október 18.

                   Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a különböző pártok külön-külön, vagy néhány párt együttesen, de a többiektől elkülönülve emlékezik meg. A közös ünneplés gondolata eddig fel sem merült. Így jelen esetben a megemlékezés legalább négy különböző helyen történik. Az Együtt és az LMP külön-külön ünnepel; az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a MoMa a „Mossuk le a gyalázatot” jelmondattal közös tüntetést szervez; a Fidesz és a KDNP az állami ünnepség keretei között együttesen emlékezik meg 1956-ról.

                 Bár 1956 össztársadalmi célokat tűzött zászlajára, de az együttes megemlékezés elképzelhetetlen. Ez több okra vezethető vissza. Mindenek előtt arra, hogy a pártok többsége és a jelenlegi állam egymástól eltérő érdekű társadalmi rétegek és csoportok érdekeit képviseli. Ehhez járul a pártok idegenkedése a kompromisszumoktól. Ez a liberális demokrata pártokra is igaz. Ugyan is minden párt azt szeretné, ha az együttműködő pártok közös programjának az ő célkitűzéseik adnák a domináns részét. Ezt szeretnék biztosítani azzal is, hogy az együttműködés minden pillanatában minél több tagjuk kapjon valamilyen funkciót - parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltség, majd a állami hatalmi szervek munkájában való részvétel. Ez az estleges egyéni karriereket is befolyásolja.

A pártok közös ünneplését akadályozza, hogy többségük a nyugati liberális demokráciát és gazdasági rendszert tekinti példaképnek. A Fidesz és KDNP ideája pedig az illiberális demokrácia – gyakorlatilag önkényuralmi rendszer és a hasonló típusú országokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítése. Ennek fontosabb ismérvei. A kormányzó koalíciós pártok és az állami szervek összefonódása. A döntési folyamatok jellemzője, hogy semmilyen lényeges kérdésben nem dönthetnek a pártelnök tudta és akarata nélkül. Egyébként is minden fontosabb országos döntéshozó szervnek ő a vezetője, vagy tagja. A különböző döntések előkészítésébe nem vonják be sem az érdekelteket, gyakran még saját híveiket sem. Képviselőik gyakorta felkészítés nélkül mennek el a döntési fórumaikra. Az ellenzéki pártok, az érdekvédelmi szervek és az érdekeltek még kevesebb lehetőséget kapnak a döntések befolyásolására. Jellemző a végrehajtó hatalmi szervek koncentrációjának gyorsítása, a többpártrendszer korlátozása. Államosítják a különböző gazdasági egységeket, a közoktatást, visszaszorítják az egyetemi autonómiát. Korlátozzák a sajtószabadságot, állami irányítás alá vetik a médiákat. Ellenséget keresnek bel- és külföldön egyaránt. Ezek az Orbán rendszer jellemzői, amelyeket a rendszerváltás előtt hazánkban is kipróbáltak. 1989-től megkezdték azok felszámolását, de Orbánék újból felelevenítették azokat. Az együtt ünneplést értelmetlenné tenné az, hogy 1956 igazi örökösei a liberális demokrata pártok, amelyek elvetik az 1956 előtti társadalmi rendszert, a mai kormány koalíció pedig azok egy részét feleleveníti.

Juhász T. János