Újpest logó
Ma 2019. december 9. hétfő, Natália, Natasa napja van. Holnap Judit, Loretta napja lesz.

2016. április 8.

A demokratikus nevelés- és oktatáspolitika lényege, hogy a fiatalokat önálló gondolkodásra és cselekvésre, általános és szakmai ismeretek elsajátítására és továbbfejlesztésére képes és kész emberekké nevelje és tanítsa. Ezzel szemben a mai nevelés és oktatáspolitika lényege, hogy az iskolák is segítsék az orbáni hatalom fenntartását, vagyis a hatalomnak engedelmes alattvalók kerüljenek ki az iskolákból. Az Orbán kormány e célnak megfelelően alakította át az előző nevelés és oktatáspolitikát.Ennek negatívumaimármost is érzékelhetők. A bátrabb pedagógusok, a szakszervezetek, az újonnan alakult civil szervezetei, illetve egyéb szakszervezetek és civil szervezetek ezért emeltek szót a demokratikus nevelési és oktatási rendszer visszaállításáért. Ezért alapították meg a Tanítanék Mozgalmat Pukli István, Pilz Olivér és Törley Katalin kezdeményezésére és vezetésével, illetve az ő javaslatuk alapján az 52 tagszervezetből álló Civil Közoktatási Platformot Ercse Krisztinával, Miklósi Lászlóval és Puskás Auréllal az élen. Nevükhöz fűzhető a 12 pontos követelés, amelyekben a közoktatási rendszer újra gondolását, új közoktatási törvény és új nemzeti alaptanterv kidolgozását és életbe léptetését szorgalmazzák.

A mai oktatási rendszerrel elégedetlenek véleményüknek többször is hangot adtak részben a tömegkommunikációs eszközök útján, részben a március 15-i Kossuth téri esernyős tüntetéssel, ahol a résztvevők száma meghaladta a 60 ezret (!!!), részben a március 30-i egy órás munkabeszüntetéssel egybekötött polgári engedetlenségi akcióval, amelyben mintegy 300 iskola és 15 ezer ember vett részt. Bár mások a történelmi körülmények, de résztvevők számát érdemes összehasonlítani az 1848. márciusi tüntetők adataival. Március 15-én délután 10 ezren, másnap 20-25 ezren vonultak fel rendszerváltást követelve.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Palkovics László oktatási államtitkár érzékelik a társadalom elégedetlenségét. Ennek ellensúlyozására létrehozták a köznevelési kerekasztalt, amelyre 14 szervezet kapott meghívót. Pukliék azonban nem mentek el, mert a meghívottak többsége kormánytámogató fejbólintó Jánosokból áll, nem hajlandó tárgyalni a Civil Közoktatási Platform 12 pontos követeléseiről, mindenekelőtt a közoktatási rendszer újragondolásáról, új közoktatási törvényről, új nemzeti alaptantervről. Egyébként is Balogék kerekasztala nem döntéshozó, hanem csak javaslattevő fórum. Pukliék, Mendreyék stb. azért sem vehetik komolyan a kormány kerekasztalát, mert például a Klik jövőjével kapcsolatban a Fidesz prominensei egymástól eltérő, gyakran szemben álló álláspontot képviselnek. A március 18-i kormányülésen a változatlanság mellett foglaltak állást; máshol azt mondták, hogy formai változtatásokról lehet ugyan szó, de a lényeg maradjon; az országos Klik mellett létre hoznak 60 fiók Kliket. Nehéz eldönteni, hogy csak kapkodásról, az érintettek átveréséről van-e szó, vagy a Fidesz vezetők közötti vélemény különbségekről.

A fentiek miatt Pukliék, kétoldalú tanácskozásra hívták meg a kormány döntési jogkörrel rendelkező képviselőit, a szakszervezetek és a diákok küldötteit. A válaszra április 12-ig adtak határidőt a kormány képviselőinek. Visszautasítás esetén április 15-ére két órás polgári engedetlenségi akciót jelentettek be.

Közben a Pedagógusok Sztrájkbizottsága megegyezett ugyan a kormány képviselőivel egy sor kisebb fontosságú kérdésben, de a jelentősebbekben Balogék hajthatatlanok maradtak. Mivel nem sikerült velük megegyezni az állami intézmény fenntartás átszervezésében; a tanári heti 22 órás munkahét visszaállításában; a tanulók túlterhelésének csökkentésében; a tankönyvválasztás lehetőségének biztosításában; a hit- és az erkölcstan újra fakultatívvá tételében; a Klik fenntartói és munkaadói szerepkörének szétválasztásában, ezért a Sztrájkbizottság április 20-ára egész napos sztrájkról döntött és megkezdte annak előkészítését. A pedagógusok érdekvédő szervei és az azokat támogató szervezetek úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó az érdemi tárgyalásokra, akkor az egymást támogatva megszervezik mind az április 15-i két órás polgári engedetlenségi akciót, mind az április 20-i egész napos sztrájkot.

A társadalom érdekeit szolgáló közoktatás ügyéért harcolók nehéz feladatok előtt állnak. Így egységes fellépésüket bonyolítja, hogy sokféle pedagógus szervezet, három pedagógus szakszervezet és még több más érdekvédő és egyéb támogató szervezet munkáját kell összehangolni. Ez lehetővé teszi, hogy kormány kijátssza az egyiket a másik ellen. Az egyiket sikerül tárgyaló asztalhoz invitálni, a másikat nem. Pukliék hívogatásával Balog húzza-halasztja az időt. A látszat kedvéért néhány kisebb jelentőségű ügyben enged is, de a jelentősebbek módosításáról elzárkózik. Taktikája a pedagógusok kifárasztása. Közben a kormány, a parlament olyan lépéseket tesz, amelyekből csak nekik van haszna, a köznépnek semmi, esetleg csak kára származik.

Juhász T. János