Újpest logó
Ma 2019. december 10. kedd, Judit, Loretta napja van. Holnap Árpád napja lesz.

2016. január 7.

Úgy tűnt, hogy decemberben Orbán Viktor véleménynyilvánításával nyugvópontra jutott Hóman Bálint szobor állítási ügye. Tévedtünk. Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke a Népszabadságban újból szót emelt Hóman Bálint ügyében. Gulyás Gergely neve az előző ciklus elején vált ismertté, amikor az alkotmánymódosító és szövegező bizottság alelnöke volt. Neve azért is forog közszájon, mert mint az országgyűlés törvényalkotásáért felelős alelnöke jelentős szerepet tölt be az antidemokratikus törvények és törvénymódosítások előkészítésében.

Gulyás a Hóman szobor állításának ügyét összeveti Horn Gyula angyalföldi szobrának problémájával. Azt állítja, hogy „Ha egységes mércével mérünk, akkor vagy mind a kettő, vagy egyik sem.” kaphat szobrot. Gulyás nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy milyen pozitívumok és negatívumok írhatók egyik, illetve a másik politikus javára, illetve rovására. Mint ismeretes Hóman negatív kosarában benne van az antiszemitizmus hirdetése, a zsidótörvények kidolgozása és elfogadása, a zsidók deportálásának elősegítése, Magyarország háborúba való bekapcsolódása, a nyilas hatalom munkájában való részvétele, a katona és civil lakosság százezreinek halála, a nemzeti vagyon jelentős részének elpusztítása, elrablása.

Horn Gyula negatív kosarában azon kívül, hogy MSZMP tag volt egyetlen bizonyítatlan, bizonyíthatatlan dolog van: 1956. december 6-án karhatalmista volt-e és ha igen van-e személyes felelőssége a mai Nyugati téren történt sortűzért, aminek 6 halálos áldozata volt.

Hóman pozitívumaként két dolog említhető: Szekfű Gyulával írt „Magyar Történet” című könyv. Folytatta Klebelsberg Kunó oktatáspolitikáját és tervezte az elemi iskola VIII. osztályra való felemelését, amire a háború miatt csak néhány helyen került sor.

Horn Gyula nevéhez jóval több pozitívum kapcsolható. A 80-as évek közepétől részese volt a kialakuló reform kommunista csoportnak. 1988-1989-ben tagja volt a Berend T. Iván vezette történelmi tényfeltáró bizottságnak, amely az 1956. őszi eseményeket népfelkelésnek nyilvánította. 1989 nyarán, mint külügyminiszter egyik kezdeményezője és megvalósítója volt a nyugati határon a vasfüggöny megnyitásának. Szerepe volt a szovjet csapatok kivonulásában, Dél-Koreával, Izraellel és Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok felvételében. E lépések elősegítették mind a hazai, mind az egyéb szocialista rendszerek összeomlását. Mindezekhez politikai bátorság kellett, mert ekkor még Moszkva reakciói kiszámíthatatlanok voltak. A németek nagyra becsülték Horn Gyula tevékenységét és közel 20 kitüntetést adományoztak neki és utcát is neveztek el róla. Horn miniszterelnöksége idején a gazdasági összeomlás megakadályozására és a pénzügyi stabilizáció érdekében vállalta a megszorító intézkedéseket (Bokros csomag). Ezzel elkerültük az Antall-Boros kormányok idején kezdődő gazdasági összeomlást és megteremtődtek a gazdasági fellendülés feltételei. Kár, hogy az első Orbán kormány letért a megkezdett útról és csak azokat az intézkedéseket részesítette előnyben, amelyek biztosítani látszottak az Orbán-kormány hatalmon maradását.

A fentieket mindenkinek, de különösen Kocsis Gergelynek a figyelmébe ajánlom, hogy eldönthesse: ki érdemel szobrot és ki nem.

Juhász T. János