Újpest logó
Ma 2018. november 20. kedd, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.

2016.december 16.

„Hivatkozhat a jogra, ha a törvényeket ezek hozzák. Olyan lesz a jog, amilyet ők akarnak maguknak. És ha másképp nem tudják megszerezni a birtokokat… megteszik törvénytelenül. Egyébként meg miért is vesződnének új törvényekkel, elég, ha agyonnyomják a gazdákat különféle adókkal, és addig gyötrik őket, míg maguktól, saját akaratukból föl nem adják.”

„Manapság az is másként van, ami régen úgy volt. Ezek kiforgatták az igazságot, és törvénnyé emelték a hazugságot. És lám, hallgat a nép.”

„Itt joggá lett a törvénytelenség, bármit megtehetnek, azt is, amit ma még elképzelni sem tudunk. Ha ezek azt mondják, mostantól fogva kutyahúst kell ennünk, akkor kutyahúst etetnek velünk. Ezek ilyenek. Ahogy mondtam: bármit megtehetnek”

Bővebben...

Orbán Viktor, mint jogász hallgató Bibó kollégista volt. Politikai pályafutását Bibó István egyik alapgondolatával – demokrata az, aki nem fél - kezdte. Ennek látványos bizonyítékai, hogy még a Kádár érában létrehozott Fidesz egyik alapítója volt. Nagy Imre újratemetésénél követelte a szovjet csapatok kivonását. Ez akkor is bátor cselekedet volt, ha erről Grósz és Gorbacsov már márciusban megállapodott, de ezt csak a temetés után hozták nyilvánosságra. Hatalomra kerülve azonban, különösen 2010-től, a bátor fiatalból gyáva politikussá vált. Fél, hogy elveszti politikai hatalmát. Fél, hogy antidemokratikus lépései, sikertelen unortodox gazdaságpolitikája, a korrupció jelentőssé válása, a családtagok, a barátok, a vazallusok jogtalan anyagi előnyökhöz való juttatása miatt előbb-utóbb felelnie kell.

Bővebben...

2016. november 22.

 

A miniszterelnök a november 18-i rádió nyilatkozatában bejelentette, hogy „Ha sikerül megállapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér emelésben, a most tervezett 0,9 %-os helyett 1,6 %-os nyugdíjemelés lehet jövőre.” Ennek fedezetéül „A kormány 15 %-os minimálbér és a garantált bérminimum 25 %-os emelését javasolja.” Orbán az 1,6 %-os emelési javaslatával nagylelkűnek szeretné feltüntetni magát és kormányát. Pedig szó sincs róla. Ha a ma érvényben lévő nyugdíjemelési törvényt megnézzük, az kimondja, hogy annak mértékét az infláció nagysága határozza meg. Már pedig ez Orbán szerint is el fogja érni az 1,6 %-ot, a KSH adataira támaszkodó szakértők szerint pedig több mint 2 % várható. De ha a nyugdíjasok fogyasztói kosarát nézzük, beleértve a fogyasztási cikkek mellett a gyógyszerek áremelkedését is, számukra az infláció jelentősen elhagyja az országos átlagot.

Bővebben...

Orbán Viktor életében az egyházakhoz és a valláshoz való viszony 3 periódusra osztlik. Az első a megkeresztelésétől a szülők párttagságáig, illetve az úttörő mozgalomig tartott. A második a nyíltan vállalt ateista szakasz az úttörő mozgalommal kezdődöttl és a 90-es évek közepéig tartott. Ekkorra érik meg benne a hatalom megszerzésének vágya. Ehhez azonban a Fidesz szavazók száma akkor még kevés volt. Ekkor dönthettek arról, hogy fittyet hányva a liberalizmusnak és az ateizmusnak az MDF-ből kiábrándult jobboldali és jórészt vallásos embereket és az egyházakat próbálják megnyerni. Orbán felesége kívánalmának engedve az egyházak jó indulatában bízva a polgári esküvőjük után 10 évvel megrendezték az egyházit is, a gyerekeiket pedig utólag is megkereszteltették. Hogy Orbán Viktor valóban hívő lett-e, vagy sem, nem tudni. Az azonban elgondolkodtató tény, hogy a hatalom megszerzésének célkitűzése és a vallásos tömegek és az egyházak felé fordulás időben közel került egymáshoz.

Bővebben...

2016. november 6.

A napokban jelent meg a hír, hogy egy szlovákiai magyar katolikus pap imaláncot indított el Orbán Viktorért. Tette ezt azért, hogy legyen elég ereje a keresztény Európáért való, a liberalizmus, az ateizmus és az Európai Unió elleni harcra. Mind ezeknek nap, mint nap tanúi lehetünk, elsősorban az hazai propagandában.

Az Orbán szülők, ha nem is voltak bigott vallásosak, de fiukat református szertartás szerint megkereszteltették. Közben mindketten párttagok lettek. Az otthoni vallásos nevelés    elmaradt, majd az úttörőség és a KISZ tagság hatására Orbán Viktor ateistává vált. Ezt annyira komolyan vette, hogy 1986-ban a római katolikus vallású menyasszonya kívánsága ellenére is elutasította az egyházi esküvőt. 1993-1994-ig kérlelhetetlen antiklerikális volt. 1991-ben még a szokásos vehemenciájával a parlamentben is tiltakozott az ellen, hogy az egyházak beavatkozzanak a politikai életbe. Helytelenítette az egyházak költségvetési támogatását. Az MDF-ről így nyilatkozott: „az egyházakban szövetségest kereső párt olyan elkorhadt világot képvisel, amely soha nem fog Magyarországra visszatérni.”

Bővebben...

 2016. november 3.

Orbán Viktor október 28-i interjújában bejelentette: nem számít azzal, hogy a Jobbik megszavazza a kvótaellenes alaptörvény módosítását. Ugyanis Vonáék az igent attól teszik függővé, hogy a kormány megszünteti-e a külföldiek számára létrehozott letelepedési kötvényt, vagy sem. A jobbikosok követelése azonban nem elvi alapon született, hanem gyakorlati megfontolás alapján: a kormányzó pártok lejáratása és a kiábrándultak megnyerése céljából. Megjegyezte még a miniszterelnök, hogy Vonáéknak „tudomásul kell venni, hogy nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni és nem fog 3,3 millió ember úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül.”

Néhány megjegyzés Orbán utóbbi mondatához. A népszavazás nem arról szólt,hogy legyen-e alkotmány módosítás avagy sem, hanem arról, hogy a migránsok letelepedhetnek-e hazánkban, vagy nem. Igaz, hogy a népszavazáson közel 3,3 millió ember a pártvezér akarata szerint voksolt, de közöttük figyelemre méltó volt azok száma, akik egyrészt csak az orbáni hazug propaganda hatására szavaztak a migránsok betelepítése ellen. Másrészt ezek egy része biztos, hogy nem akar újabb alaptörvény módosítást.

Bővebben...

2016. november 1.

A Népszava 2016. október 22-i számában megszólalt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Gondolatai között vannak valósak, de egyoldalúságról tanúskodók, sőt hamisak is. Így vitatható az a megállapítása miszerint „jelenleg a magyar kormány lehetőséget nyújt a munkára, senkit nem zár ki a munkaerő piacból, aki dolgozni akar.” Ez szépen hangzik, de csak részben igaz. Gondoljunk arra, hogy főleg regnálásuk kezdetén sok-sok ezer embert rúgtak ki munkahelyükről és híveiket ültették helyükbe. De erre ma is van példa: mi lesz a megszüntetett Népszabadság kirúgott újságíróival? Mi lesz a kormány munkájával elégedetlenkedő elbocsájtott közmunkásokkal? De a dolgozó közmunkás sem lehet elégedett, hiszen csak annyit kap, hogy éhen ne haljon, de abból egyedül sem képes tisztességesen megélni, hát ha még családja is van.

Bővebben...

2016. október 18.

                   Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a különböző pártok külön-külön, vagy néhány párt együttesen, de a többiektől elkülönülve emlékezik meg. A közös ünneplés gondolata eddig fel sem merült. Így jelen esetben a megemlékezés legalább négy különböző helyen történik. Az Együtt és az LMP külön-külön ünnepel; az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a MoMa a „Mossuk le a gyalázatot” jelmondattal közös tüntetést szervez; a Fidesz és a KDNP az állami ünnepség keretei között együttesen emlékezik meg 1956-ról.

                 Bár 1956 össztársadalmi célokat tűzött zászlajára, de az együttes megemlékezés elképzelhetetlen. Ez több okra vezethető vissza. Mindenek előtt arra, hogy a pártok többsége és a jelenlegi állam egymástól eltérő érdekű társadalmi rétegek és csoportok érdekeit képviseli. Ehhez járul a pártok idegenkedése a kompromisszumoktól. Ez a liberális demokrata pártokra is igaz. Ugyan is minden párt azt szeretné, ha az együttműködő pártok közös programjának az ő célkitűzéseik adnák a domináns részét. Ezt szeretnék biztosítani azzal is, hogy az együttműködés minden pillanatában minél több tagjuk kapjon valamilyen funkciót - parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltség, majd a állami hatalmi szervek munkájában való részvétel. Ez az estleges egyéni karriereket is befolyásolja.

Bővebben...

1947-1948-ra a szovjet érdekeknek megfelelően Magyarországon is létrejött egy szovjet típusú társadalmi-politikai rendszer. Sztálin halála és főleg az SZKP XX. kongresszusa (1956) után elkezdődött hazánkban is az előző években elkövetett hibák és bűnök feltárása. Ebben szerepe volt a Petőfi körnek, a médiának, Nagy Imrének és a körülötte felsorakozó pártellenzéknek, a Szabad Európa Rádiónak stb. A vitákon és a megjelent írásokban a hibák és a bűnök ismertetése mellett megfogalmazódtak egyes megoldási javaslatok is, de átfogó program nem készült. Csupán két programszerű dokumentum vált ismertté: a műegyetemisták 16 és az írók 12 pontja. Ezekben a szovjet csapatok kivonását, a magyar-szovjet kapcsolatok kölcsönösségi alapokra helyezését és a nemzeti sajátosságainknak és érdekeinknek megfelelő szocializmust követeltek.

Bővebben...

2016 október 9.

Október 2-ára Orbán Viktor kierőszakolta a világ egyik legdrágább, legértelmetlenebb és egyben érvénytelen és eredménytelen népszavazását. A fideszes, illetve kormánypropaganda és a szavazás lebonyolítása mintegy 15 milliárd forintjába került az adózóknak. Az eredmény Orbánék számára siralmas lett. A választójogúak alig 40 százaléka adta le voksát, többiek bojkottálták a szavazást. A rendszeresen otthon maradók mellett jelentős azok száma is, akik a demokratikus pártok többségével egyet értve tudatos politikai megfontolásból nem vett részt az orbáni népszavazási cirkuszban. Orbán Viktor a vereség: az érvénytelen és eredménytelen szavazás ellenére, azt győzelemnek kikiáltotta ki ésaz alaptörvényújabb módosítását jelentette be.

Bővebben...