Újpest logó
Ma 2018. november 20. kedd, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.

2017. április 20.

A politikusok, mint általában az emberek igazmondás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak, akik az esetek többségében igazat mondanak, de taktikai, vagy kényelmi szempontok miatt elhallgatják az igazságot, vagy a valóság ellenkezőjét állítják. Mások egyéni, családi, illetve csoport érdekeik miatt egyes kérdésekben soha nem tárják fel az igazságot. Végül, különösen egyes politikai csoportok résztvevői már akkor sem mondanak igazat,hakérdeznek.

E csoportosítást Lázár János kancelláriaminiszter állítása fogalmaztatta meg velem, aki a Népszava 2017. április 19-i híradása szerint a következőként nyilatkozott: „Magyarországon ugyan kevesebb a fizetés, de még is jobb az élet, mintha Nyugaton lennél rabszolga.” Koromnál fogva ugyan már nem kényszerültem megismerni a mai nyugati „rabszolgaságot”, de ismereteim vannak róla, mivel rokonságomból mai is többen dolgoznak nyugaton és örülnék, ha Magyarországon is olyan „rabszolgaság” lenne, mint ott. A kinti legalacsonyabb fizetésből is viszonylag jól élnek magyarjaink, az itthoniból a többség pedig csak tengeti életét, pedig hasonló értékű és hasznosságú munkát végeznek itt is, ott is. A miniszter a kint dolgozó honfitársaink rabszolga voltáról beszél. Ez arról tanúskodik, hogy vagy fogalma sincs az ókori, az amerikai, vagy esetenként a mai rabszolgasorsról, vagy tudatosan hazudik.

Bővebben...

2017. április 12.

Orbán Viktor és vazallusai magyarsággal kapcsolatos propagandája több vonatkozásban is hasonlít a náci Goebbels propagandaminiszter németekre vonatkozó megállapításaival. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy a náci Németországban arra hivatkoztak, miszerint minden állami intézkedés a németek akaratának és érdekeinek megfelelően történik. Ugyanezt állítják az orbánistákis csak a magyarokra vonatkoztatva.. A valóság azonban az, hogy bár egyes intézkedéseik kifejezik az emberek akaratát és érdekeit, de azok fő haszonélvezői a miniszterelnök és vazallusai, az államapparátus tagjai, a mesterségesen létrehozott új burzsoázia, a földtulajdonos oligarchák és a középosztály felső része. Hamis az az állításuk is miszerint a fideszes hatalom a magyarság akaratát fejezi ki, ugyanis csak a választásra jogosultak egyharmadának szavazatával jutottak hatalomra, de ma már az egykori támogatók jelentős része is elégedetlen a kormány tevékenységével.

Bővebben...

2017. április 6.

A gazdasági és a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő oktatási rendszer megteremtése. Tekintettel arra, hogy mind a diákok és mind az oktatók között érdeklődésben, célkitűzésekben érzékelhető különbségek vannak, ezért nincs egyetlen célra vezető tananyag, tankönyv, nincs egy kaptafára húzható oktatási módszer. Ezt már kipróbáltuk a szocialista korszakban, de mivel ez nem volt kellően hatékony, a 89-es rendszerváltás után az oktatás irányítói a többszínűség mellett tették le a voksot. Így volt ez az első két évtizedben, az Orbán rendszer létrejöttéig. Ekkor azonban visszatérítették a pedagógusokat a szocialista hagyományokhoz, legtöbb esetben az egyetlen tankönyvhöz, az egyetlen tananyaghoz. Így az új NAT-ban szavakban központi szerepet tölt be a diákok nemzeti identitásának sulykolása, ami valójában a más népeket, nemzeteket elmarasztaló, nem egyszer gyűlölő nacionalizmust jelent. És központi kérdésnek tekinti a vallásos, mindenekelőtt a keresztény világnézet általános elfogadását.

Bővebben...

Az úgynevezett önkényuralmi jelvények – például a vörös csillag – tilalma nem először került az Orbán kormány érdeklődésének homlokterébe. Ezért az Alkotmánybíróság is foglakozott már vele és 2013 februárjában megsemmisítette az úgynevezett önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. A döntést azzal indokolta, hogy a szabályozás pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek ellenére néhány nappal ezelőtt Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be többek között a vörös csillag betiltására. Tették ezt annak az apropójából, hogy a holland Heineken sörgyár a sörös üvegen lévő fehér ötágú csillagot vörösre változtatta. Megítélésem szerint tették ezt azért, mert pillanatnyilag nem találtak más kézzel fogható propaganda témát.

A vörös csillag az utóbbi évtizedekben valóban egy diktatórikus rendszer szimbólumaként volt ismeretes, de nem mindig volt ez így. Gondoljunk csak   egy demokratikus elkötelezettségű, a népét, a munkásokat szerető Ady Endrére, akinek „A csillagok csillaga” című verse így szól:

Bővebben...

2017. március 19.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége első két évében nagy népszerűségre tett szert. Köszönhette ezt karizmatikus vezetői képességeinek, magatartásának, kiváló szónoki készségének, határozottságának és annak az ígéretnek, hogy felfelé irányuló pályára állítja a magyar gazdaságot. Az utóbbi területen a 2006-os választások előtt nemcsak nem tett érdemi lépéseket, de nyilvánosságra sem hozta az elképzeléseit. Erre csak a választások után került sor. A helyes utat azonban nem találta meg, amennyiben elkötelezte magát a neoliberális gazdaságpolitika mellett. Ezzel hiteltelenné tette az MSZP-t és őt is a lakosság körében. A következmények katasztrofálisak lettek, amennyiben a választók ugyanúgy elfordultak a párttól, mint annak idején Gerhard Schröder német kancellár neoliberális gazdaságpolitikájának hatásaként az SPD szavazói.

Bővebben...

2017. március 10.

Az elmúlt napokban Szíjjártó Péter külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy napjainkban legveszélyeztetettebb vallás a kereszténység. Ezt azzal indokolta, hogy a vallási meggyőződésükért meggyilkoltak 80 %-a közülük kerül ki. Arról azonban nem szólt, hogy honnan származik ez az adat. Éppen ezért állítása vitatható, kölönösen ha meghallgatjuk az érintett és hozzáértő szervezetek képviselőit.

Demeter Áron az Amnesty International sajtósa szerint Szíjjártó Péter állítását bizonyító nyilvántartás nem áll rendelkezésükre. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az ENSZ menekültügyi főbizottságának magyarországi szóvivője, a katolikus püspöki kar sajtóirodája. Erdő Péter bíboros ugyan azt állítja, hogy az utóbbi időszakban évről-évre 100 ezreket gyilkolnak meg keresztény hitükért, de ő sem állítja, hogy a hitükért meggyilkoltak 80 %-a keresztény volt. A különböző nemzetközi kutató intézetek 2016-ra vonatkozóan eltérő adatokat – 1207, 90 ezer, 100 ezer – hoznak nyilvánosságra, de hogy ez hányada a meggyilkoltaknak nem nyilatkoznak.

Bővebben...

2017. március 3.

Február 27-én Orbán Viktor „A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján” mondta, hogy „…a Nyugat számára puszta elmélet marad a kommunizmus, viszont a magyarok, más országokkal együtt évtizedeken át szenvedtek miatta.” Nem vitatom a miniszterelnök első mondatának valóságát, de a másodikban vitatható, egyoldalúságra utaló elemek is vannak. Az, hogy összekeveri a kommunizmust a szocializmussal tőle is és sokan másoktól is megszokott dolog. Tudhatná, hogy kommunista társadalom csak elméletben létezett, ami egy akkori politikai vicc szerint olyan, mint a délibáb: minél közelebb kerülünk hozzá, annál távolabbinak látszik. Abban igaza van, hogy a szocialista korszakot megszenvedtük, amennyiben nőtt az elmaradásunk a gazdag nyugati országokhoz képest. Legyen elég utalni Finnországra, amennyiben gazdaságilag, életszínvonal tekintetében egy szinten voltunk 1945-ben, ők azóta a mennyországba jutottak, mi előttünk pedig a pokolból való kikecmergés feladata áll az élet legtöbb területén. Ennek gyökerei a szocialista korszakra vezethetők vissza, de a fejlett nyugattól való elmaradásunk azóta is nőtt, különösen az Orbán kormányok idején.

Bővebben...

2017. február 28.

Február 23-án kormányhatározat született arról, hogy 60 %-kal emelik a II. világháború után szovjet gulágokba hurcolt politikai foglyok nyugdíját. Ennek várható pénzügyi hatása 4,5 milliárd forint. Ez az intézkedés – havi 12 ezer forintos emelés – a kormányzat szerint 60 ezer embert érint. Értesültünk Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterétől.

A fenti számok olvasásakor több kérdés is megfogalmazható. Először is a gulágokon ennyi magyar politikai fogoly soha nem volt. Hiteles források szerint számuk maximum 30-35 ezret ért el, döntő többségük azonban meghalt, csak 3000-3500-an tértek haza. Úgy tűnik, hogy a kormányzat, illetve Balog Zoltán miniszter összemossa, összekeveri a katonai és a civil málenkij robotos foglyokat a gulágokon robotoltatott politikai elítéltekkel.

Bővebben...

2017. február 25.

Matolcsy György február 22-én beszámolt a Magyar Nemzeti bank éves tevékenységéről. Előadásában több hamis állítást is megfogalmazott. Közöttük a legfeltűnőbb és egyben a leghihetetlenebb az, ami szerint az amerikaiak titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján végrehajtott Magyarország elleni puccskísérletet készítettek elő, hogy megbuktathassák az Orbán kormányt.

Hogy igaz-e vagy nem, amit a bankelnök állított, nem tudnám bizonyítani. Három dolgon azonban érdemes elgondolkodni. Andre Gootfrend az akkori amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője visszautasította Matolcsy állítását. Lázár János a polgári Hírszerzésért felelős Információs Hivatalt irányító miniszter többször is elmondta, hogy ő erről soha nem hallott. Ebből arra következtethetünk, hogy Lázár rosszul végzi feladatait, vagy – ami még valószínűbb – a bankelnök nem mondott igaza. Molnár Zsolt az országgyűlés Nemzet Biztonsági Bizottság elnöke sem hallott semmit az állítólagos pucckísérlet előkészületeiről.

Bővebben...

2006 nyarán Medgyessy Péter sikertelen kormányzása idején sokan – köztük magam is – reménykedve tekintettek a dinamikus, a lényegre törő, a jó szónoki adottságú, a miniszterelnökségre aspiráló fiatal politikusra. Megválasztása után szándékai szerint ugyan elindult azon az úton, hogy a szükséges lépések megtételével elődje elégtelen politikáját jó útra terelje, de nem sok eredménnyel. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt mert sem kormányának tagjaitól, sem a pártvezetéstől nem kapott ehhez elég támogatást. Másrészt közeledve a 2006-os választásokhoz nem akarta nyilvánosságra hozni gazdasági nehézségeinket és azok megoldásához szükséges intézkedési javaslatokat. Ezt ismerte el a választások utáni öszödi beszédében, amikor is azt mondta: „Hazudtunk reggel, délben, meg este és nem csináltunk semmit.” Azaz hallgattak az ország gazdasági problémáiról. Erre jellemző példaként emlékszem vissza egy angyalföldi választói nagygyűlésre, ahol is gazdasági gondjainkat és azok megoldását firtató kérdésre nem kaptunk tőle érdemi választ.

Bővebben...