Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2015. április 20-án.

Úgy tűnik, hogy 2015 a bróker cégek becsődölésének az éve. Kezdődött a Buda Cashnél, ahol 100 milliárd forint hiány keletkezett. Folytatódott a Quaestor Zrt-nél, ahol 150 milliárd forinttal több kötvényt adtak el, mint aminek meg volt a fedezete. Tarsoly Csaba a cég tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója látva a Buda Cash sorsát február utolsó hetében levélben kért segítséget a vele jó viszonyban lévő Orbán Viktortól a Quaestor várható csődbe jutása miatt. A miniszterelnök értesülvén a várható fejleményekről, február 25-én utasította a minisztériumokat, hogy a bróker cégeknél elhelyezett pénzüket vegyék ki. Erre volt két hetük, ugyanis március 9-én a cég valóban tönkre ment. Ekkor már zár alá kellett volna venni a Quaestort, de erre csak 10 nap múlva került sor. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy Tarsolyék kimenthessék pénzüket és a legkompromittálóbb dokumentumokat. Csak ezek után került sor arra, hogy március 26-án a Quaestor Zrt vezetőit, Tarsolyt, feleségét és édesapját a rendőrség előállítsa, majd április 8-án előzetes letartóztatásba helyezze.

Bővebben...

2015. március 7-én.

Orbán Viktor március 31-én 3 napos hivatalos látogatásra érkezett Kazahsztánba, ahol tárgyalt a köztársasági elnökkel és a kormányfővel. Vendéglátóinak kedveskedve politikai krédóját így fogalmazta meg: „Az Európai Unióban politikai értelemben egyenrangú félként kezelnek minket. Ám a származásunk alapján mégis idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám ha ide jövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. …az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni.”

Bővebben...

2015. április 2-án.

Mint ismeretes a tapolcai képviselői hely megüresedése miatt az időközi országgyűlési választás április 12-én lesz.

A 22 képviselőjelölt közül hárman rajtolnak esélyesként: Pad Ferenc MSZP, DK és Magyar Szolidaritás Mozgalom, Fenyvesi Zoltán Fidesz-KDNP, illetve Rig Lajos Jobbik jelöltjeiként. Az ismert közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazóra a fideszes, a legkevesebbre a szocialista jelölt számíthat. Ezek az adatok azonban nem biztos, hogy a választók igazi szándékát fejezik ki. Ez már Veszprém esetében is bebizonyosodott. Ugyanis ma még az emberek jelentős hányada – elsősorban egzisztenciális okok miatt – nem meri bevallani még a közvélemény kutatóknak sem, hogy nem fideszes, hanem baloldali, illetve szocialista szimpatizáns. A jobbikos jelölt megközelítette Fenyvesi Zoltán támogatottságát.

Bővebben...

2015. március 24-én.

Március 22-én Újpesten a káposztásmegyeri 2. számú választási körzetben önkormányzati választás volt, amikor is Dr. Barrel Zoltán a DK által is támogatott szocialista jelölt több mint 56 %-os szavazati aránnyal nyert mandátumot. Mindezt úgy, hogy a demokratikus pártok egy része saját jelöltet állított, vagy nem is vett részt a választáson. A jobboldali pártok is indultak, de messze elmaradtak a győztes mögött. A Fidesz és az Újpestért Egyesület jelöltje 24, a jobbikos pedig csak 9%-ot kapott.

Bővebben...

2014. március 23-án.

Az Együtt lemondásra szólította fel Hende Csaba honvédelmi minisztert, „…mert lopott, csalt és hazudott. …közpénzből fizette párizsi kéjutazását. Megkárosította a magyar polgárokat, aztán sunnyogott ezzel kapcsolatban.” Természetesen nem néhány ezer forint értékű tyúklopásról, vagy csalásról van szó, akkor ugyanis megindult volna a rendőri intézkedés. Itt több százezer forint indokolhatatlan igénybe vételének vagyunk tanúi. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a miniszter érdemi választ nem adott, illetve amit mondott annak igazságtartalma megkérdőjelezhető.

Bővebben...

2015 március 19-én.

2015. március 14-én reggel a Klub Rádióban szót váltottak a román és a magyar külpolitikai orientációról. Ez alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Románia a nemzeti érdekei szempontjából általában eredményesebb külpolitikai lépéseket tett és tesz, mint a magyar politikai vezetés. (Kivételt csak a kádári időszak jelent, amikor is a magyar vezetés többet kiharcolt az országnak, mint az akkori román vezetés. Lásd a mezőgazdaságunk eredményeit, a 68-as gazdasági reform kísérleteinket, IMF-fel való kapcsolatunkat.) Az elmúlt évszázad során keleti szomszédunk, ha nem is egyből, de legtöbbször ahhoz az országcsoporthoz csatlakozott, ami legjobban megfelelt nemzeti érdekeinek. Mi pedig mindig kitartottunk eredeti szövetségeseink mellett, akkor is, ha ezzel nem szolgáltuk nemzetünk javát.

Bővebben...

2015. március 3-án

A KDNP parlamenti képviselői már korábban is felvetették az üzletek vasárnapi zárva tartását, de akkor a Fidesz ezt még elutasította. Semjén Zsolték azonban ebbe nem nyugodtak bele, ezért tavaly októberben újfent előterjesztették javaslatukat. November elején a kormány megtárgyalta azt és az érdekeltek – kereskedők és fogyasztók – érdekeinek, észrevételeinek és javaslatainak érdemi figyelembe vétele nélkül december közepén a parlament 119 igenlő, 40 nemleges és 25 tartózkodó szavazattal elfogadta a vasárnapi zárva tartást előíró törvényt. Ennek értelmében 2015. március 15-től a kereskedelemben bevezetik a vasárnapi pihenőnapot. Kivételt csak néhány fajta kereskedelmi egységben és meghatározott helyeken biztosítottak. De a végleges felsorolást a majdan megjelenő rendeletből tudjuk meg. A törvény szerint, ha valaki a tilalom ellenére vasárnap kinyit legalább 5 napig és legföljebb egy évig nem nyithatja ki üzletét.

Bővebben...

2015. március 9-én.

 

Orbán Viktor március 6-i szokásos hétvégi rádió interjújában azzal indokolta a veszprémi fideszes vereséget, mert nem harcoltak jól. Ígérete szerint a következő négy év az előző ciklushoz viszonyítva „sokkal inkább tele lesz belpolitikai harcokkal”. Azt állította, hogy az emberek több harcosságot kívánnak a kormánytól és a mögötte álló pártkatonáktól. Folytatni és erősíteni kívánja eddigi politikáját, hogy mindent erőből, harc útján oldjon meg. Az emberek többségének ezekből a harcokból azonban semmi haszna nincs. A kivételt a társadalom töredékét jelentő fideszes pártkatonák és párthívek egy kisebb csoportja jelenti. Ezért sokan el is zárkóznak a mindig mindent harc útján megoldani kívánó pártvezértől. Az eltérő álláspontot képviselőkkel történő tárgyalások, kompromisszum kötési szándék Orbánnál ismeretlen. Így azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszere soha nem jön létre, szépen szóló jelszó, hiú ábránd marad.

Bővebben...

2015. március 5-én.

Az Isztambuli Egyezményt, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását tűzte zászlajára, 2011. május 5-én nyitották meg az országok számára aláírásra. Az Egyezmény az aláíró országokat arra ösztönzi, hogy a nők elleni erőszak mellett akadályozzák meg a gyermekek, a férfiak és az idősek bántalmazását is.

Bővebben...

2015. március 2.

A demokratikus politikai rendszer egyik legfontosabb eleme a politikai váltógazdálkodást biztosító többpártrendszer. Kezdetben a Fidesz és vezére is ezt vallotta. Később azonban, ha szavakban nem is tagadta meg eredeti koncepcióját, de gyakorlatilag igen.

Orbán Viktor 1989. március 15-i Kossuth téri beszédében többpártrendszer megteremtése mellett szállt síkra. Ezt az álláspontját a következő években is megtartotta. 1993-tól azonban csak általánosságban foglalkozott e problémával. Az 1998-as országgyűlési választásokon a pártja nyerte a legtöbb mandátumot, de 50 % alatt, ezért koalíciós kormány alakítására kényszerült. Orbán ezt a koalíciót csak szükséges rossznak tartotta, ezért rövid időn belül megkezdte a koalíciós pártok lejáratását, ellehetetlenítését. Ennek eredményeként a Kisgazdapárt a ciklus végére gyakorlatilag megszűnt. 2002-2010 között hasonló sorsra jutott az MDF és az SZDSZ is. A Fidesz 2002-es veresége után Orbán fokozta a szocialisták elleni harcot is, különösen 2006 őszétől. 2007-ben a szocialistákra szórt rágalomként jegyezte meg: „ Ne engedjük, hogy a demokráciából demokrácia nélküli többpártrendszert csináljanak…”

Bővebben...