Újpest logó
Ma 2018. október 21. vasárnap, Orsolya, Orsika napja van. Holnap Előd, Korinna napja lesz.

2016. január 2.

Egy demokratikus hatalom elsődleges feladata, hogy felmérve a társadalom érdekeit, minden lehetőséget felhasznál azok megvalósítására függetlenül attól, hogy ki szavazott rájuk és ki nem. A hatalom megtartására való törekvés csak annyiban helyeselhető, amennyiben elősegíti a társadalom jogos és reális érdekeinek megvalósítását. Az orbáni hatalom alapvető problémája, hogy legfőbb céljának önmaga fennmaradását, bebetonozását tekinti. Minden fontosabb lépését e célnak rendeli alá. Többek között ez motiválta az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, most annak mérséklését, a rezsicsökkentést, a 3 gyermeket vállaló családok lakásépítésének állami támogatását stb. Arról persze hallgat, hogy ezek a lépések csak pillanatnyilag és kis mértékben segítik az emberek anyagi gondjainak megoldását. A hatalom e lépései elsősorban propaganda célokat szolgálnak. A kormányt nem zavarja, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése érdemben nem növelte a vállalkozók beruházásait, bár kezdetben erre is hivatkozott. És oda sem figyel, hogy e módosításoknak is szerepe van abban, hogy az egészségügy, az oktatásügy és a szociálpolitika a csőd szélére került.

Bővebben...

2016. január 7.

Úgy tűnt, hogy decemberben Orbán Viktor véleménynyilvánításával nyugvópontra jutott Hóman Bálint szobor állítási ügye. Tévedtünk. Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke a Népszabadságban újból szót emelt Hóman Bálint ügyében. Gulyás Gergely neve az előző ciklus elején vált ismertté, amikor az alkotmánymódosító és szövegező bizottság alelnöke volt. Neve azért is forog közszájon, mert mint az országgyűlés törvényalkotásáért felelős alelnöke jelentős szerepet tölt be az antidemokratikus törvények és törvénymódosítások előkészítésében.

Gulyás a Hóman szobor állításának ügyét összeveti Horn Gyula angyalföldi szobrának problémájával. Azt állítja, hogy „Ha egységes mércével mérünk, akkor vagy mind a kettő, vagy egyik sem.” kaphat szobrot. Gulyás nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy milyen pozitívumok és negatívumok írhatók egyik, illetve a másik politikus javára, illetve rovására. Mint ismeretes Hóman negatív kosarában benne van az antiszemitizmus hirdetése, a zsidótörvények kidolgozása és elfogadása, a zsidók deportálásának elősegítése, Magyarország háborúba való bekapcsolódása, a nyilas hatalom munkájában való részvétele, a katona és civil lakosság százezreinek halála, a nemzeti vagyon jelentős részének elpusztítása, elrablása.

Bővebben...

2015. december 27.

Mint ismeretes november második felében a bűnüldöző szervek információja útján elterjedt az a hír, miszerint november 22-ére merényletet terveztek Orbán Viktor ellen. Le is tartóztattak két gyanúsítottat. A felröppentett hír igaz-e, vagy sem, egyenlőre nem tudni. Ha abból indulunk ki, hogy Orbán Viktor gazdagokat minden áron segítő és a szegényeket elhanyagoló politikája miatt sok az elkeseredett ember, akkor a hír igaz is lehet. Az utóbbiak között lehetnek olyanok is, akik így akarnak megszabadulni a kiépülő önkényuralmi rendszertől. A miniszterelnök az év első felében elpártolt egykori híveinek visszahódítása érdekében többször is nézeteltérésbe került a szélső jobboldaliakkal, ezért az esetleges merénylők közülük is kikerülhetnek. Pedig ha végig gondolnák a merénylet utáni lehetőségeket, akkor tudhatnák, hogy Orbán nélkül is ott vannak a kisebb nagyobb bázissal rendelkező önjelöltek, akik azonnal kézbe vennék a hatalmat, s lényegében minden maradna a régiben.

Bővebben...

2015. december 18.

Kié a felelősség azért az ötletért, hogy a náci eszméket valló és terjesztő, a zsidótörvények kidolgozásában résztvevő, a zsidók és a cigányok deportálását elősegítő, a háború emberi és anyagi veszteségeiért is felelős Hóman Bálint szobrot kapjon Székesfehérváron?

Elsőként Varga István székesfehérvári ügyvéd, volt MDF-es és fideszes parlamenti képviselő a felelős, aki 20 esztendőn át harcolt Hóman rehabilitálásáért. Másodikként Hóman Kanadában élő fia, aki 2002-ben perújítást kért apja ügyében. Ekkor még eredménytelenül. 2011-ben a jobbikos Hegedűs Tamás parlamenti képviselő emelt szót a parlamentben a rehabilitálásért. 2014 őszén Harmath Károly, oldalági rokon, újra perújítást kezdeményezett. Ezt a lépést 2015 márciusában siker koronázta. A Fővárosi Törvényszék azzal a vitatható indoklással, hogy semmi sem bizonyítja a politikust érintő vádakat, bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűnösség vádja alól.

Bővebben...

2015. december 11.

Az elnevezés Böhm Vilmostól származik, aki azért nevezte így, mert 1942-ben halálos fenyegetések ellenére is követelte az újvidéki vérengzés végrehajtóinak felelősségre vonását. Mint ismeretes Kéthly Anna Kövér László javaslatára szobrot kapott az Olimpiai parkban, amit november 27-én ő leplezett le. Ki is volt Kéthly Anna? Az emberek döntő többsége semmit sem tud róla. Pedig politikai tevékenységével beírta a nevét a történelembe. Ezért célszerű összegezni, hogy ki is volt ő valójában. 1889-ben munkás családban született. 4 polgárit végzett, gyors- és gépírói, illetve könyvelői képesítést szerzett. 1917-1948 között a SZDP tagja, 1922-1948 között parlament második női képviselője. Mivel 1948-ban ellenezte az MKP-val történő egyesülést, Rákosiék javaslatára visszahívták pártfunkcióiból, kizárták az SZDP-ből, megszüntették parlamenti mandátumát. 1950-ben letartóztatták, börtön büntetésre ítélték, ahonnan csak 1954-ben szabadult egyéni kegyelemmel. Az 1956-os forradalom idején az újjászervezett SZDP elnöke lett, november 3-4 között államminiszter. November első napjaiban részt vett a Szocialista Internacionálé bécsi kongresszusán, de a szovjet invázió miatt nem jöhetett haza. Belgiumban telepedett le, ahonnan szóval és írásaival állt ki az 56-os forradalom védelmében és vett részt az emigrált szociáldemokraták szervezésében és irányításában.

Bővebben...

2015. december 5.

Mint ismeretes Székesfehérváron szobrot állítanak Hóman Bálintnak,az 1932-1942 közötti vallás és közoktatási miniszternek, a történész professzornak, az akadémikusnak. Ezt megelőzte az akadémikus politikai rehabilitációja, melyet 1995 óta Varga István jogász, egykori MDF, illetve fideszes parlamenti képviselő szorgalmazott. Törekvéseit ez év március 6-án siker koronázta, amennyiben a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól. Ezután Varga kezdeményezte, hogy Székesfehérváron, egykori választókerületében állítsanak neki szobrot. Ezt a helyi önkormányzati testület tagjainak ¾-e – a jobboldaliak – támogatták, a demokratikus oldal azonban nem. Az igenlők élvezik a kormány politikai és 15 millió forintos anyagi támogatását is.

Bővebben...

2015. november 29.

November utolsó hetében a Terrorelhárítási Központ és a nyomozó szervek lecsaptak egy két és egy négy tagú fiatalokból álló csoportra. A vád ellenük: engedély nélküli fegyvertartás, robbanóanyagok és eszközök tárolása. Közülük egyet azonnal előzetesbe helyeztek, de a tervezett másik résztvevő letartóztatását először a bíróság nem hagyta jóvá. Néhány nap multán végül is két fő - egy fővárosi és egy gödöllői lakos - letartóztatása megtörtént arra való hivatkozással, hogy merényletet terveztek egy kormány tag – a sajtó következtetése szerint - Orbán Viktor és vazallusai ellen.

Pintér Sándor belügyminiszter egy sajtótájékoztatón elhangzott információja szerint a két letartóztatott elmondta, hogy „…meg kell győzni a mostani vezetőket, hogy adják fel hatalmukat. A meggyőzés lehet egy darab ólom, a fejben” Majd a merénylők így folytatták: „…végre fegyvert fogunk, kinyírjuk az összes rohadék alacsonyrendű génhulladékot magunk közül, együtt a kormányokkal, akik ma hatalmon vannak.” A mai törvényhozókat butának, bűnözőnek, hazaárulónak és kivégzendőnek titulálták. A belügyminiszter szerint a lefogottak egy laza szervezésű „Hadsereg” nevű csoport tagjai. Emellett kötődnek a 2007-ben alakult „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg”-hez is, amely mögött a szélső jobboldali Budaházy György és Toroczkay Gábor vezette „Magyarok Nyilai” nevű szervezet áll. Pillanatnyilag a két főről ezek a megállapítások képezik a hivatalos verziót.

Bővebben...

2015.november 26.

Kósa Lajos fideszes frakcióvezető közlése szerint november 21-ig aktivistáik 750 ezer aláírást gyűjtöttek az uniós migrációs kvótarendszer megakadályozására. Ez azonban szélmalomharc, mivel ezzel az akcióval Orbánék nem tudják rákényszeríteni akaratukat az Európai Unióra A Népszava a következőkre vezeti vissza az aláírásgyűjtés okait. A fideszesek szerint az uniós kvóta értelmetlen és káros, mivel növeli az ország terrorfenyegetettségét. Ez az állítás vitatható, mivel akkor is voltak merényletek, amikor nem volt ilyen nagy migráns áradat. Egyébként is több millió muszlim - köztük több ezer szélsőséges - él Európában, akik közül könnyebb és gyorsabb a merénylők kiválasztása. Ha a terroristák merényletet akarnak elkövetni, az európai muszlimok közül is tudnak végrehajtókat beszervezni. A migráns-ellenességükkel Orbánék megtagadják az üldözöttekkel való szolidaritást és eltekintenek attól, hogy a nyugati országok 1956-ban hazánkból, 1968-ban Csehszlovákiából menekülő százezreket fogadtak be. Az aláírás gyűjtésével egyre több ember személyes adatai kerülnek a Fidesz birtokába, amit választások alkalmával jól tudnak kamatoztatni.

Bővebben...

2015. november 24.

Az egyre gyakoribbá váló politikai indíttatású merényletek miatt érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen magatartást tanúsítsunk azokkal kapcsolatban. Ezzel csökkenthetjük az általuk kiváltott pánikot, hisztériát. Hideg fejjel végig kell gondolni, hogy milyen magatartást tanúsítsunk, ha ismétlődnek, ha gyakoribbá válnak, ha terjednek. Teendőinket elősegítendő idézzük fel néhány példán keresztül a korábbi atrocitásokat.

A politikai indíttatású merényletek több ezer éves múltra tekintenek vissza. Legyen elég ezt néhány példával illusztrálni. A római birodalomban se szeri, se száma az egyes politikusok elleni merényleteknek. Közülük legismertebbek a Július Ceasar i.e. 44-es és Caligula i.sz. 41-es megölése. II. Sándor orosz cárt 1881-ben, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914. június 28-án gyilkolták meg. J. F. Kennedy amerikai elnök ellen 1963 őszén, öccse Róbert ellen 1968 nyarán hajtottak végre sikeres merényletet.

Bővebben...

2015. november 16.

1918 őszére hazánkban is forradalmi helyzet jött létre. Az események alakulásában elsődleges szerepet játszott a Károlyi Párt, a Jászi Oszkár által vezetett Polgári Radikálisok Pártja és a Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond irányította Magyar Szociáldemokrata Párt. Az események irányítására a három párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Élére Hock János került. Irányításukkal október 30-31-én győzött a polgári forradalom, mely őszirózsás forradalom néven vonult be a magyar történelembe.

A célkitűzések közül elsőnek az ország független köztársasággá nyilvánítása került napirendre. Ehhez jogalapot IV. Károly eckartsaui nyilatkozata biztosította. E szerint a király lemondott a magyar állam ügyeiben való mindenféle részvételről. Elismerte a magyarok államformája megválasztásának jogát.

Bővebben...