Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2015. október

A miniszterelnök nyugodtan lehet flegma, cinikus, lekezelő. Azt tehet és tesz, amit akar, amit saját és vazallusai érdekei szempontjából jónak lát. Pillanatnyilag a demokratikus oldalon ütőképes ellenfele nincs. Már csak azért sem, mert a demokrácia hívei egymástól elkülönülve több kisebb- nagyobb szervezetben tömörülnek. Az esetek nagy részében nem találják a közös nevezőt. A pártok többsége karizmatikus vezető hiányával küszködik. A civil szervezetekkel és mozgalmakkal való rendszeres és folyamatos kapcsolatuk egyenlőre mindkét fél hibájából elégtelenek. Jelenleg Orbánnak egyetlen számottevő ellenfele a jobboldalon sorakozik fel. De ezt is tudja ellensúlyozni, részben karaktergyilkosságokkal – lásd Kovács Béla európai parlamenti képviselő esetét, részben egyes jobbikos programok kisajátításával és azok megvalósításával. Lásd a migránsokkal kapcsolatos lépéseket: kerítésépítés, rendőrség, katonaság igénybe vétele.

Bővebben...

2015. június 23.

Az orbáni antidemokratikus – az ő szóhasználatukkal illiberális – politikai rendszer oly annyira kialakult, legalábbis kialakulóban van, hogy a társadalmi fejlődésért küzdőket egyre nagyobb mértékű tiltakozásra ösztönzi. Egyre több művész, író, politikus stb. mondja el kritikai megjegyzéseit az Orbán rendszerről függetlenül attól, hogy jobb, vagy baloldali nézeteket vall-e, hívő-e, vagy ateista? Közéjük tartozik Nagy Bandó András író és humorista. Erről tanúskodik a Népszabadság május 26-i számában vele készített interjú is.

Bővebben...

2015. június 23.

Pozsgay Imre egyre többet és egyre ellentmondásosabban foglalkozik politikai múltjával. A népszava június 5-i száma idéz tőle egy interjút, miszerint - 39 éves kommunista párttagsága ellenére - nem volt kommunista; segített kiszabadítani hazánkat a szovjet fennhatóság alól; s a rendszerváltás előtti politikai szerepét a következőként értékeli: „Rám volt szükség, hogy belülről szétszedjem” a szocialista rendszert.

Bővebben...

2015. június 5.

2015. május 31-én volt a miniszterelnök 52. születésnapja. Tudta is ezt minden magyar állampolgár, aki egy kicsit is odafigyel politikai életünk aktuális kérdéseire. Igaz, hogy társadalmi életünk szempontjából nem különösen érdekes ez a nap, de ahol kialakul a személyi kultusz, ott előbb-utóbb az érdeklődés középpontjába kerülnek az első számú emberek életének ilyen fontos állomásai. Hogy ezt az érintett követeli-e meg, vagy hű hívei ajánlják a közvélemény figyelmébe másodlagos kérdés. Orbán Viktor születésnapja előtt arról is értesülhettünk, hogy a Hermina úti kápolnában szent misét tartanak érte. Azért az emberért, aki kommunista párttitkár és pártalkalmazott gyerekeként még az első szabadon választott parlament képviselőjeként is a kereszténydemokratákat kigúnyolva ateista világnézetével kérkedett. S mit ad isten, az 1994-es választások előtt, amikor Orbán az MDF vallásos választóinak megnyerését tűzte ki célul, füttyöt hányva korábbi világnézetének a keresztyénség szószólójává és az egyházi szertartások gyakorlójává vált. Több évvel korábbi polgári esküvője után még a templomi szertartást is vállalta és a gyerekeit is megkereszteltette. Hogy világnézete változott-e, vagy hatalmi érdekei követelték meg a ”megtérését” másodlagos és bizonyíthatatlan.

Bővebben...

2015. június 5.

 

Orbán Viktor a fideszes hatalmat „örök életűvé” szeretné tenni. Ezzel összefüggésben foglalkoztatja az a gondolat, hogy a jövőben mi legyen: miniszterelnök, vagy államelnök? E probléma évek óta napirenden van. Így többek között 2008-ban Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró is felvette. Azóta mind a sajtó, mind a közvélemény foglalkozik e gondolattal. Erre Orbán több alkalommal is tagadólag reagált. Így 2012-ben felvetette a prezidenciális elnökség lehetőségét, de történeti és jogtiszteleti okokra hivatkozva elvetette annak megvalósítását. Ennek ellenére időnként a sajtó mégis foglalkozik e témával. Az elmúlt hetekben az Origó tette közhírré, hogy 2017-ben Orbán lehet az államelnök, Lázár pedig a miniszterelnök. Azóta több újságban – például a Népszavában, a Népszabadságban stb. – hírek jelentek meg e lehetőségekről és az ezekkel kapcsolatos alaptörvény módosításokról. A két politikus politikai pályájának ismeretében vélhető, hogy ezek a személyi változások nem a demokrácia fejlesztésének, hanem a további korlátozásának irányába mutatnának.

Bővebben...

2015. május 26.

Ismervén a korábbi Orbán féle „nemzeti konzultáció” céljait és kérdéseit, hallván és olvasván a mostanival kapcsolatos véleményeket, napokon át fel sem bontottam a miniszterelnök levelét. Végül erőszakot követtem el magamon, kézbe vettem és elolvastam Orbán levelét és a 12 pontos kérdőívet. Ezekhez a dokumentumokhoz, elsősorban a levélhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

A levél így kezdődik: „Mi magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntést hoznánk. Ezért indítottunk nemzeti konzultációt…” Az ígéret szépen szólt, de néhány eset kivételével nem lett belőle semmi. Így fel sem merült annak a gondolata, hogy kikérjék az emberek véleményét az egészség, a szociális, az oktatáspolitika stb. aktuális ügyeiről. Ígérete azonban nem is volt megvalósítható, mert annyi fontos jó és főleg rossz döntés születet például a parlamentben, hogy ha lett volna mindegyikről konzultáció, akkor folyamatossá vált volna.

Bővebben...

2015. május 14.

Amióta Orbán Viktor országos politikussá vált, minden lépését annak rendeli alá, hogy meghódítsa és megtartsa a politikai hatalmat. E cél érdekében nem válogat sem eszközökben, sem módszerekben. Így többek között napirendre tűzte a halálbüntetés visszaállításának és a hazánk területére érkező migránsok kiutasításának gondolatát.

Április 22-én Kaposváron az egyik Nemzeti Dohányboltban meggyilkoltak egy fiatal trafikos nőt. Orbán Viktor ezzel összefüggően április 28-án bedobta a köztudatba a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét. A javaslat egyet nem értést, illetve felháborodást váltott ki az Európai Unióban nemcsak a baloldali és balközép pártokban, hanem a jobboldali Európai Néppártban is - melynek a Fidesz is tagja - és az EU vezetői többségének részéről.

Bővebben...

2015. május 3-án.

Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja 2015. április 21-én a Népszabadságban nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy felhívja figyelmét néhány negatív jelenségre. Tette ezt azért is, mert az 1996-os megismerkedésük idején nagy reményeket fűzött Orbán Viktorhoz, karizmatikus politikust, a társadalom demokratikus átalakulásának vezéregyéniségét vélte benne felfedezni. Ezért ettől kezdődően nagy odafigyeléssel kísérte politikai pályafutását.

Egy politikus egyéniségének fontos mutatója, hogy miként viselkedik a hatalomért folytatott politikai manőverek idején, de teljes és reális képet akkor kaphatunk róla, amikor hatalomra kerül. Az akadémikus az 1998-as jobboldali győzelmet diadalként fogadta és különösebb kifogást nem emelt az Orbán vezette kormányzás ellen. Az azt követő 8 éves ellenzéki időszakkal kapcsolatban azonban már fenntartásokat fogalmaz meg. Közöttük legjelentősebb kifogása az volt, hogy Orbán nemcsak a baloldali pártokat vette tűz alá, hanem a jobboldali testvérpártot, az MDF-et is. A szerző emlékeztet arra, hogy 2006-ban a Népszabadságban szót emelt a demokrácia védelmében. Abbéli félelmének adott hangot, hogy a Fidesz esetleges 2/3-os győzelme veszélybe sodorhatja a demokráciát. Egyben írásában emlékeztet arra, hogy Orbánék ahelyett, hogy elgondolkodtak volna a kritikai megjegyzéseken, médiaháborút indítottak ellene és a Nemzeti Kör azon tagjai ellen is, akik bábáskodtak a fideszes hatalom létrejöttében. Ezzel egy időben harcba lendültek az Európai Unió és az USA ellen. Pedig a lejárató hadjárat nemzetközi szinten sokat ártott nemcsak az orbáni vezető garnitúrának, hanem, ami ennél is lényegesebb, az országnak.

Bővebben...

2015. április 21-én.

A 2010-es országgyűlési választások idején szavazatszámláló bizottsági tag voltam. A fideszes pártképviselőnek gratuláltam győzelmükhöz. Útravalóul azt tanácsoltam nekik, hogy valósítsák meg azokat a fontosabb reformokat, amelyek biztosítják hazánk gazdasági, kulturális fejlődését és politikai rendszerünk további demokratizálódását. S óva intettem, nehogy visszatérjenek a rendszerváltás előtti politikai rendszerhez és gyakorlathoz. Megjegyzésemmel vérig sértettem. Utólag bebizonyosodott, hogy félelmem nem volt alaptalan.

Bővebben...

2015. április 26-án

Orbán Viktorék napirendre tűzték a személyi jövedelemadó mérséklését. Ez azonban nem számottevő, jelentősen elmarad a 2011-estől, amikor a kétkulcsos adót felváltották egykulcsossal. De elmarad a közszájon terjedő ígérettől is, miszerint 16 %-ról 10 alá csökkentenék azt. A jövő évi költségvetési tervezet összeállításánál a kormány az 1 %-os mérséklés mellett kötelezte el magát.

Bővebben...