Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2016. február 17.

Sokan elmondták már véleményüket a február 13-i pedagógus tüntetésről. Így többek között Klinghammer István volt tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE volt dékánja, rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) volt elnöke, a felsőoktatásért felelős egykori államtitkár is. A felsorolt funkciói és szép számú publikációi arról tanúskodnak, hogy nyugdíjazásáig az egyetemi oktatók és kutatók krémjéhez tartozott. A mostani megszólalásai azonban arra engednek következtetni, hogy elfeledkezett a „Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna” közmondásról.

Vegyük sorra a legvitathatóbb megjegyzéseit: „…a tüntetések a világon semmit sem oldanak meg.” Ha ez igaz lenne, mit mondhatnánk az 1848. március 15-i tüntetésről. Igaz, hogy a szabadságharc elbukott, de megszűnt a jobbágyság és a márciusi tüntetés kiindulópontja lett az 1867-1914 közötti jelentős gazdasági, politikai és kulturális fejlődésnek. Ha az 1956. október 23-i tüntetés nem is érte el teljesen céljait, de a Rákosi éránál jóval élhetőbb rendszert hozott létre és előkészítője volt a rendszerváltásnak.

Bővebben...

2016. február 16.

A római birodalom élén 37-41 között Július Ceasar, avagy Caligula császár állt. Gyerekként, ifjúként katonák között nevelkedett. Ebből 6 esztendőn át kémekkel, besúgókkal volt körülvéve. Egyesek ezzel magyarázzák későbbi lelki eldeformálódását, szélsőséges szeszélyességét és kíméletlenségét.

Uralkodásának első 8 hónapjában egy sor demokratikus lépést tett. Így az eredeti köztársasági hivatalok személyi összetételéről a népgyűlés döntött. A hatalmat a szenátussal együtt gyakorolta. Jelentős adócsökkentést hajtott végre. A mi Caligulánk első lépeseinek többsége eleve antidemokratikus. Ha meg is hallgatja vazallusai véleményét, de a döntő szót végül is ő mondja ki. Így a fideszes képviselő-jelölteket, a fő hivatalnokok döntő többségét ő választja ki. Adót ugyan csökkentett, amikor is a 2 sávos személyi jövedelmi adó felső sávját megszüntette, de ebből az átlag jövedelműek csak ezrekkel, a jobb módúak százezrekkel, milliókkal növelhették pénztárcáikat.

Bővebben...

2016. február 12.

A rendszerváltáskor a demokrácia kibontakoztatásának első lépései közé tartozott, hogy biztosították a bíróságok függetlenségét, befolyásolhatatlanságát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ítéleteket csak a vonatkozó törvények és a feltárt tények határozhatják meg. Munkájukba senki nem szólhat bele, legyen szó párt- vagy állami vezetőről, párttagról, vagy bárki másról. A rendszerváltást követő két évtizedben ezt lényegében mindenki tudomásul is vette.

A 2010-es kormányváltás óta azonban nem egyszer értesültünk arról, hogy egy-egy fideszes politikus vérmérsékletétől, taktikai érzékétől függően nyíltan, vagy áttételesen elmondja véleményét, kívánságát egy-egy bírói ítélettel kapcsolatban. Ezt azután vagy meg próbálják letagadni, vagy csak ártatlan véleménynyilvánításként feltüntetni. Beleszólásaikat az motiválja, hogy ily módon is növelhessék a Fidesz és mindenekelőtt Orbán Viktor népszerűségét.

Bővebben...

Orbán Viktor beszédei és külpolitikai lépései alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy mit is akar tulajdonképpen: hazánk maradjon-e tagja az EU-nak, vagy lépjen ki abból. Szavakban itthon is és Brüsszelben is az uniós tagság mellett teszi le a voksát. A mindenkori állásfoglalását a konkrét hely, az adott körülmények és a Fidesz, pontosabban saját érdekei határozzák meg. Konkrétan az, hogy mennyiben segíti elő kormányának, illetve saját hatalmának népszerűségét és megtartását. Határon túli beszédei inkább a bent maradás mellett szólnak. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy nem szeretné elveszíteni az EU-s pénzeket. Annál is inkább, mert az uniós támogatások nélkül a magyar gazdaság csődbe jutna. Ennek várható következménye az Orbán rezsim, az Orbán hatalom bukása lenne. Feltehetőleg az is a bent maradásra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy belátja: az EU-nak oroszlán szerepe van abban, hogy az elmúlt 70 esztendőben a nagyhatalmak torzsalkodása ellenére sem robbant ki egy újabb világháború.

Bővebben...

2016. január 29.

Nincs új a Nap alatt. Katona József Bánk bán című munkája és annak korabeli háttere ma is hasonló. Tekintsük át, hogy a ma Tiborca miről is panaszkodhatna.

Orbán bán ma is csordaszám tartja gyülevész szolgáit, EU milliókat dugván feneketlen zsebükbe, hogy jól szolgáljanak, pitizzenek, s nyalják-falják, istenítsék őt. Elvégre ő a kis, nagy Bán. S kussoljanak, legyenek csendben, mert ő maga is csak csendben tudja törvényesen, vagy törvénytelenül megtölteni bugyellárisát. Amikor nem néz oda senki. Az utolsó garast is elvette az emberektől. Kifosztotta az országot. Útszélen hagyta az oda jutott embereket. Mindenféle csalafintaságokkal (például adókkal) kilopta az embereknek még a szemét is. Még a keleti illiberális államokra és a távol-keletiekre is kivetette hálóját. Szóval és tettel mogyorózza és harácsolja a fél világot.

Bővebben...

2016. január 18.

Az elmúlt napokban Kövér László, az országgyűlés elnöke katasztrofálisnak nevezte azt, hogy hazánkban megszűnt a sorkatonai szolgálat. A hazai visszaállítását ugyan pillanatnyilag nem szorgalmazta, de annak a reményének adott hangot, hogy ha az EU többi országában visszaállítják, akkor mi is megtesszük azt. Indoklása a napi fideszes propagandához kapcsolódik, miszerint sorkatonaság visszaállítása segítené a terrorizmus és az illegális migráció elleni harcot. Kosa Lajos azt javasolta, hogy a visszaállítás helyett a fiatalok valamilyen kiképzésben részesüljenek. Velük szemben Orbán Viktor és Deutsch Tamás egyértelműen elvetették Kövér László javaslatát.

Bővebben...

2016. január 2.

Egy demokratikus hatalom elsődleges feladata, hogy felmérve a társadalom érdekeit, minden lehetőséget felhasznál azok megvalósítására függetlenül attól, hogy ki szavazott rájuk és ki nem. A hatalom megtartására való törekvés csak annyiban helyeselhető, amennyiben elősegíti a társadalom jogos és reális érdekeinek megvalósítását. Az orbáni hatalom alapvető problémája, hogy legfőbb céljának önmaga fennmaradását, bebetonozását tekinti. Minden fontosabb lépését e célnak rendeli alá. Többek között ez motiválta az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, most annak mérséklését, a rezsicsökkentést, a 3 gyermeket vállaló családok lakásépítésének állami támogatását stb. Arról persze hallgat, hogy ezek a lépések csak pillanatnyilag és kis mértékben segítik az emberek anyagi gondjainak megoldását. A hatalom e lépései elsősorban propaganda célokat szolgálnak. A kormányt nem zavarja, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése érdemben nem növelte a vállalkozók beruházásait, bár kezdetben erre is hivatkozott. És oda sem figyel, hogy e módosításoknak is szerepe van abban, hogy az egészségügy, az oktatásügy és a szociálpolitika a csőd szélére került.

Bővebben...

2016. január 7.

Úgy tűnt, hogy decemberben Orbán Viktor véleménynyilvánításával nyugvópontra jutott Hóman Bálint szobor állítási ügye. Tévedtünk. Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke a Népszabadságban újból szót emelt Hóman Bálint ügyében. Gulyás Gergely neve az előző ciklus elején vált ismertté, amikor az alkotmánymódosító és szövegező bizottság alelnöke volt. Neve azért is forog közszájon, mert mint az országgyűlés törvényalkotásáért felelős alelnöke jelentős szerepet tölt be az antidemokratikus törvények és törvénymódosítások előkészítésében.

Gulyás a Hóman szobor állításának ügyét összeveti Horn Gyula angyalföldi szobrának problémájával. Azt állítja, hogy „Ha egységes mércével mérünk, akkor vagy mind a kettő, vagy egyik sem.” kaphat szobrot. Gulyás nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy milyen pozitívumok és negatívumok írhatók egyik, illetve a másik politikus javára, illetve rovására. Mint ismeretes Hóman negatív kosarában benne van az antiszemitizmus hirdetése, a zsidótörvények kidolgozása és elfogadása, a zsidók deportálásának elősegítése, Magyarország háborúba való bekapcsolódása, a nyilas hatalom munkájában való részvétele, a katona és civil lakosság százezreinek halála, a nemzeti vagyon jelentős részének elpusztítása, elrablása.

Bővebben...

2015. december 27.

Mint ismeretes november második felében a bűnüldöző szervek információja útján elterjedt az a hír, miszerint november 22-ére merényletet terveztek Orbán Viktor ellen. Le is tartóztattak két gyanúsítottat. A felröppentett hír igaz-e, vagy sem, egyenlőre nem tudni. Ha abból indulunk ki, hogy Orbán Viktor gazdagokat minden áron segítő és a szegényeket elhanyagoló politikája miatt sok az elkeseredett ember, akkor a hír igaz is lehet. Az utóbbiak között lehetnek olyanok is, akik így akarnak megszabadulni a kiépülő önkényuralmi rendszertől. A miniszterelnök az év első felében elpártolt egykori híveinek visszahódítása érdekében többször is nézeteltérésbe került a szélső jobboldaliakkal, ezért az esetleges merénylők közülük is kikerülhetnek. Pedig ha végig gondolnák a merénylet utáni lehetőségeket, akkor tudhatnák, hogy Orbán nélkül is ott vannak a kisebb nagyobb bázissal rendelkező önjelöltek, akik azonnal kézbe vennék a hatalmat, s lényegében minden maradna a régiben.

Bővebben...

2015. december 18.

Kié a felelősség azért az ötletért, hogy a náci eszméket valló és terjesztő, a zsidótörvények kidolgozásában résztvevő, a zsidók és a cigányok deportálását elősegítő, a háború emberi és anyagi veszteségeiért is felelős Hóman Bálint szobrot kapjon Székesfehérváron?

Elsőként Varga István székesfehérvári ügyvéd, volt MDF-es és fideszes parlamenti képviselő a felelős, aki 20 esztendőn át harcolt Hóman rehabilitálásáért. Másodikként Hóman Kanadában élő fia, aki 2002-ben perújítást kért apja ügyében. Ekkor még eredménytelenül. 2011-ben a jobbikos Hegedűs Tamás parlamenti képviselő emelt szót a parlamentben a rehabilitálásért. 2014 őszén Harmath Károly, oldalági rokon, újra perújítást kezdeményezett. Ezt a lépést 2015 márciusában siker koronázta. A Fővárosi Törvényszék azzal a vitatható indoklással, hogy semmi sem bizonyítja a politikust érintő vádakat, bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűnösség vádja alól.

Bővebben...