Újpest logó
Ma 2018. október 21. vasárnap, Orsolya, Orsika napja van. Holnap Előd, Korinna napja lesz.

2016. február 18.

A kormánypropaganda minden lehetséges eszközön – plakátokon, tévé- és rádióadókon, újságokon, tájékoztató füzeteken – keresztül sulykolják a „Magyarország erősödik” szlogent. Ez önmagában természetes lenne, ha a teljes igazságot akarnák közhírré tenni. A hirdetésekben azonban a ferdítések, az elhallgatások, a részigazságok, a tudatos tévedések a jellemzők. Hogy mindez mennyibe kerül az adózóknak nem tudjuk, de feltehetően több százmillió forintba.

Állítják, hogy „25 %-kal nő a szakmunkás minimálbér.” Arról azonban hallgatnak, hogy a munkaadók egy része a szakmunkások külföldre távozása miatt már a kormány döntése előtt megemelte a szakmunkás minimálbért. A kormány csak akkor tette kötelezővé a béremelést, amikor azt már a piac kikényszerítette. Azt azonban nem kíséri figyelemmel, hogy a munkaadók valóban emelik-e a bért.

Bővebben...

2017. február 8.

Január végére a vagyonnyilatkozatra kötelezett országgyűlési képviselők és egyéb politikusok mindegyike leadta nyilatkozatát. Mindezek nyilvánosságra is kerültek. Ebből értesültünk arról, hogy az érintettek között óriási különbségek vannak. A többség ugyan az összlakosság átlaga felett teljesített, de van olyan is, akinek csak 1,5 háza van és a feleségével közös bankszámlájukon 742 ezer forint. Úgy tűnik, hogy a politikus rálépett az elnyomorodás útjára. Erre egyrészt abból következtethetünk, hogy két évvel korábban még ötmillió forint megtakarítással dicsekedhettek, másrészt pedig jelenleg ötmillió adósságuk is van. Szerencséjére ma már nincs adósok börtöne, így nem fenyegeti az a veszély, hogy oda kerüljön. Elnyomorodásukra abból is következtethetünk, hogy jelenlegi bankbetétjük alig haladja meg az átlagos magyar állampolgár - az OTP elnökétől a hajléktalanokig – megtakarításainak alig több mint 1/3-át.

Bővebben...

2017. február 6.

Az ATV Csatt műsorában egy KP monogramú úr több gondolkodásra is ösztönző megállapítást tett Majtényi László köztársasági elnöki jelöltségével összefüggően. Azzal kezdte, hogy hazánk „alapvetően keresztény ország.” A jogtudós „…jelölését érdekes kísérletnek nevezte…” mondván „… kíváncsi arra, hogy egy zsidó származású személy menyiben lehet egy alapjaiban keresztény ország államfője és jelölését mennyire tolerálja a magyar társadalom.” Az első megjegyzésem az, hogy az illető úr összemossa a keresztény és a keresztyén fogalmakat. Ugyanis nálunk az első csoportba csak a római és görög katolikusok tartoznak, a másodikba pedig reformátusok és az evangélikusok.

Bővebben...

2017. január 25.

Torgyán József egykori kisgazdapárti parlamenti képviselő, az első Orbán kormány földművelésügyi minisztere január 22-én elhunyt. A földművelési minisztérium, igaz csak a Magyar Nemzet figyelmeztetése után, saját halottjának nyilvánította. Bár Orbán Viktor az ismertebb politikusok halála esetén a Facebookon részvétét szokta nyilvánítani a hozzátartozóknak, most azonban, három napos késéssel és csak a sajtó figyelemfelhívására tette meg ezt.

Bővebben...

2017. január 13.

A 13. havi nyugdíj bevezetésének gondolata a 2002-es országgyűlési kampány idején született. Az ötlet az MSZP és az SZDSZ miniszterelnökjelölt, Medgyessy Péter nevéhez kapcsolható, aki 2003-tól ígéretet is tett annak bevezetésére. A szándék nagyon dicséretes volt, amennyiben a nehéz körülmények között élő nyugdíjasokon akart segíteni. A gond csak az, hogy nem voltak meg annak a pénzügyi feltételei. Ennek ellenére az ősz folyamán törvényjavaslat készült annak bevezetéséről. A javaslatból a következő év februárjában a kormánypárti képviselők szavazatával törvény lett. Az ellenzéki pártok - a Fidesz és az MDF – képviselői vagy nem szavazták meg, vagy besem mentek az ülésterembe azzal az indoklással, hogy az „…hátrányosanérinti az egyházi tulajdonú a szociális intézményeket.” A törvényt nem szavazta meg Semjén Zsolt, Harrach Péter, Szászfalvi László, Rogán Antal, Fónagy János, Németh Zsolt, Répássy Róbert, Tállai András, Farkas Flórián. Igazolatlanul maradt távol Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László.

Bővebben...

2017. január 4.

Áder János államelnök megtartotta szokásos újévi köszöntőjét. Ennek keretén belül szépen szóló kívánalomként fogalmazta meg, hogy „2017 hozzon békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet.” Arra azonban nem utalt, hogy ezeket országon belülre, vagy nemzetközi viszonylatra is értelmezte-e. Arról is hallgatott, hogy mindezek elsődleges megsértői Orbán Viktor és mamalukjai és egyéb hívei. Arról sem szólt, hogy az ellenségkeresés Orbán Viktor nevéhez fűződik. Ezért nem lehet tudni, hogy az elhangzott kívánság lista önkritika, az össztársadalom bírálata, vagy csak demagógia.

Az államelnök az 1867-es kiegyezésre és annak pozitív következményeire hívta fel figyelmünket. Mindenekelőtt arra, hogy ez a közel félévszázad a nyugatos polgárosodásunk fénykora. Ezt jól mutatja az, hogy fővárosunk ebben a periódusban többet fejlődött, mint előtte évszázadokon át; mai vasúthálózatunk többsége ekkor jött létre; meggyorsult iparunk és kereskedelmünk fejlődése is. Arról persze nem szólt egy szót sem, hogy ebben domináns szerepe volt a nyugati, pontosabban a német és a zsidó tőkének. Bár igaza van abban, hogy megindult a mezőgazdaság fejlődése is, a fatengelyes világból elindultunk a vastengelyes felé, itt-ott megjelentek a gépek, modern munkamódszerek, de igazi fellendülés csak az 1960-as évek második felében vette kezdetét.

Bővebben...

2016. december 26.

Áder János mandátuma 2017 májusában lejár. Néhány parlamenti párt részéről elkezdődött a jelöltállító tevékenység. A Fidesz, pontosabban Orbán Viktor is munkához látott. Az elmúlt hetek sajtóhírei szerint Áder mellett más fideszes jelölt neve is felvetődött, mivel nem mindig úgy táncolt, ahogy Orbán fütyült. Ugyanis néhány törvényjavaslatot visszaküldött az országgyűlésnek, illetve elküldte az Alkotmánybírósághoz. Végül is a két elnök között nem került sor kenyértörésre, ugyanis az elnökség Orbán akaratának megfelelően Áder mellett tette le voksát. Ő azonban válaszát a két ünnep közötti napokra ígérte.

Orbán brüsszeli nyilatkozatában szólt az elnökjelölési folyamatokról, ami alapján arra következtethetünk, hogy a Fideszben nincs jelentős szerepe a pártdemokráciának. A jelölt állításról a következőket mondta: „…van itt egy döntési folyamat, ebben nekem van szerepem, de ezt nem személyes természetű dolognak tartom, hanem kötelezettségnek, mert egy demokráciát valamilyen rendszerben működtetni kell.” majd így folytatta: „…nincs senki, aki a köztársasági elnököt kijelölhetné, őt a népakarata fogja megbízással ellátni, a nép akaratát pedig a parlament képviseli.”

Bővebben...

2016 december 21.

Megkaptam Orbán Viktor újabb levelét, amelyben néhány valós dologról is szól, de még több fél igazságról és valótlanságról. Megállapítja, hogy gazdaságunk növekvő pályán van. Arról azonban hallgat, hogy ebben jelentős szerepe van az általa sokat támadott EU-nak, az onnan érkező pénzügyi forrásoknak. Igaz, hogy kormányelnöksége idején csökkent a segélyből élők száma. Arról azonban elfeledkezik, hogy jelentősen nőtt a társadalmilag kevés hasznot hajtó, csak időszakosan dolgozó közmunkások száma. S ne feledjük, hogy kormányelnöksége idején több százezer munkanélküli hagyta el hazánkat elsősorban a képzettebbek és a vállalkozóbbak közül. Szerinte Magyarország ma már erősödik. Igaz a béka hátsóját ma már talán elhagytuk, de arról egy szót sem szól, hogy a közép-kelet-európai éllovasból az utolsók közé kerültünk és most is ott vagyunk. S az utolsók közé kerülésnek nemcsak és nemcsak az „elmúlt nyóc évnek” van szerepe, hanem elsősorban a fideszesek uralmi rendszerének.

Bővebben...

2016. október 8-án a Mediaworks, mint tulajdonos bejelentette a Népszabadság felfüggesztését, gyakorlatilag megszüntetését. A kormány képviselői szerint az újság megszüntetésének okai anyagi gondokban keresendők. Az elsődleges tényező azonban az, hogy a Népszabadság mindig kritikus szemmel vizsgálta és tette közzé a kormány antidemokratikus lépéseit, illetve a fideszes vezetők és vazallusok korrupciós tevékenységét. Az újság megszüntetése nemcsak hazai tiltakozást, hanem a külföldiek megütközését is kiváltotta.

Martin Schulz Európai Parlament elnöke: „ A Népszabadság hirtelen bezáratása aggaztó precedenst teremt.”

Gienna Pitella EP frakcióvezetője: „Magyarországon ma veszélyben van a sajtószabadság.” A Népszabadság megszüntetésének okai a korrupciók feltárásában keresendők.

Dunja Mijalovic az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője: A demokráciában „…meg kell hallgatni az eltérő kritikus hangokat. Ezek a hangok eltűnőben vannak Magyarországon, s ezt rendkívül veszélynek tartom.

Bővebben...

Németh Szilárd a Fidesz alelnöke: „Szerintem már épp itt volt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul.”

Tóth Károly a MUOSZ ügyvezető elnöke: „…ezt a lépést, ami szombaton történt, elsősorban gazdasági jellegű döntésnek tartom, mert sehol a világon nem lehet elfogadni azt, hogy egy tulajdonos, egy új tulajdonos a végletekig finanszírozzon egy veszteséges üzletet. Az más kérdés, hogy nem tartom kulturált magatartásnak az, ahogyan ez végbement.”

Molnár Gyula az MSZP elnöke: „Ma a Népszabadság, holnap a többi újság, utána a politikai pártok, és akkor ennek az országnak vége.”

Szigetvári Viktor az Együtt elnöke: „Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára Orbán Viktor felszámolta a sajtószabadságot.”

Szél Bernadettaz LMPtárselnöke: „Joggal merül fel a Fidesz szerepe a Népszabadság bezárásában… Orbán Viktor miniszterelnök is többször tanúbizonyságát adta annak, hogy irritálja a sajtószabadság.”

Bővebben...