Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2016. november 6.

A napokban jelent meg a hír, hogy egy szlovákiai magyar katolikus pap imaláncot indított el Orbán Viktorért. Tette ezt azért, hogy legyen elég ereje a keresztény Európáért való, a liberalizmus, az ateizmus és az Európai Unió elleni harcra. Mind ezeknek nap, mint nap tanúi lehetünk, elsősorban az hazai propagandában.

Az Orbán szülők, ha nem is voltak bigott vallásosak, de fiukat református szertartás szerint megkereszteltették. Közben mindketten párttagok lettek. Az otthoni vallásos nevelés    elmaradt, majd az úttörőség és a KISZ tagság hatására Orbán Viktor ateistává vált. Ezt annyira komolyan vette, hogy 1986-ban a római katolikus vallású menyasszonya kívánsága ellenére is elutasította az egyházi esküvőt. 1993-1994-ig kérlelhetetlen antiklerikális volt. 1991-ben még a szokásos vehemenciájával a parlamentben is tiltakozott az ellen, hogy az egyházak beavatkozzanak a politikai életbe. Helytelenítette az egyházak költségvetési támogatását. Az MDF-ről így nyilatkozott: „az egyházakban szövetségest kereső párt olyan elkorhadt világot képvisel, amely soha nem fog Magyarországra visszatérni.”

Bővebben...

 2016. november 3.

Orbán Viktor október 28-i interjújában bejelentette: nem számít azzal, hogy a Jobbik megszavazza a kvótaellenes alaptörvény módosítását. Ugyanis Vonáék az igent attól teszik függővé, hogy a kormány megszünteti-e a külföldiek számára létrehozott letelepedési kötvényt, vagy sem. A jobbikosok követelése azonban nem elvi alapon született, hanem gyakorlati megfontolás alapján: a kormányzó pártok lejáratása és a kiábrándultak megnyerése céljából. Megjegyezte még a miniszterelnök, hogy Vonáéknak „tudomásul kell venni, hogy nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni és nem fog 3,3 millió ember úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül.”

Néhány megjegyzés Orbán utóbbi mondatához. A népszavazás nem arról szólt,hogy legyen-e alkotmány módosítás avagy sem, hanem arról, hogy a migránsok letelepedhetnek-e hazánkban, vagy nem. Igaz, hogy a népszavazáson közel 3,3 millió ember a pártvezér akarata szerint voksolt, de közöttük figyelemre méltó volt azok száma, akik egyrészt csak az orbáni hazug propaganda hatására szavaztak a migránsok betelepítése ellen. Másrészt ezek egy része biztos, hogy nem akar újabb alaptörvény módosítást.

Bővebben...

2016. november 1.

A Népszava 2016. október 22-i számában megszólalt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Gondolatai között vannak valósak, de egyoldalúságról tanúskodók, sőt hamisak is. Így vitatható az a megállapítása miszerint „jelenleg a magyar kormány lehetőséget nyújt a munkára, senkit nem zár ki a munkaerő piacból, aki dolgozni akar.” Ez szépen hangzik, de csak részben igaz. Gondoljunk arra, hogy főleg regnálásuk kezdetén sok-sok ezer embert rúgtak ki munkahelyükről és híveiket ültették helyükbe. De erre ma is van példa: mi lesz a megszüntetett Népszabadság kirúgott újságíróival? Mi lesz a kormány munkájával elégedetlenkedő elbocsájtott közmunkásokkal? De a dolgozó közmunkás sem lehet elégedett, hiszen csak annyit kap, hogy éhen ne haljon, de abból egyedül sem képes tisztességesen megélni, hát ha még családja is van.

Bővebben...

2016. október 18.

                   Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a különböző pártok külön-külön, vagy néhány párt együttesen, de a többiektől elkülönülve emlékezik meg. A közös ünneplés gondolata eddig fel sem merült. Így jelen esetben a megemlékezés legalább négy különböző helyen történik. Az Együtt és az LMP külön-külön ünnepel; az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a MoMa a „Mossuk le a gyalázatot” jelmondattal közös tüntetést szervez; a Fidesz és a KDNP az állami ünnepség keretei között együttesen emlékezik meg 1956-ról.

                 Bár 1956 össztársadalmi célokat tűzött zászlajára, de az együttes megemlékezés elképzelhetetlen. Ez több okra vezethető vissza. Mindenek előtt arra, hogy a pártok többsége és a jelenlegi állam egymástól eltérő érdekű társadalmi rétegek és csoportok érdekeit képviseli. Ehhez járul a pártok idegenkedése a kompromisszumoktól. Ez a liberális demokrata pártokra is igaz. Ugyan is minden párt azt szeretné, ha az együttműködő pártok közös programjának az ő célkitűzéseik adnák a domináns részét. Ezt szeretnék biztosítani azzal is, hogy az együttműködés minden pillanatában minél több tagjuk kapjon valamilyen funkciót - parlamenti és önkormányzati képviselőjelöltség, majd a állami hatalmi szervek munkájában való részvétel. Ez az estleges egyéni karriereket is befolyásolja.

Bővebben...

1947-1948-ra a szovjet érdekeknek megfelelően Magyarországon is létrejött egy szovjet típusú társadalmi-politikai rendszer. Sztálin halála és főleg az SZKP XX. kongresszusa (1956) után elkezdődött hazánkban is az előző években elkövetett hibák és bűnök feltárása. Ebben szerepe volt a Petőfi körnek, a médiának, Nagy Imrének és a körülötte felsorakozó pártellenzéknek, a Szabad Európa Rádiónak stb. A vitákon és a megjelent írásokban a hibák és a bűnök ismertetése mellett megfogalmazódtak egyes megoldási javaslatok is, de átfogó program nem készült. Csupán két programszerű dokumentum vált ismertté: a műegyetemisták 16 és az írók 12 pontja. Ezekben a szovjet csapatok kivonását, a magyar-szovjet kapcsolatok kölcsönösségi alapokra helyezését és a nemzeti sajátosságainknak és érdekeinknek megfelelő szocializmust követeltek.

Bővebben...

2016 október 9.

Október 2-ára Orbán Viktor kierőszakolta a világ egyik legdrágább, legértelmetlenebb és egyben érvénytelen és eredménytelen népszavazását. A fideszes, illetve kormánypropaganda és a szavazás lebonyolítása mintegy 15 milliárd forintjába került az adózóknak. Az eredmény Orbánék számára siralmas lett. A választójogúak alig 40 százaléka adta le voksát, többiek bojkottálták a szavazást. A rendszeresen otthon maradók mellett jelentős azok száma is, akik a demokratikus pártok többségével egyet értve tudatos politikai megfontolásból nem vett részt az orbáni népszavazási cirkuszban. Orbán Viktor a vereség: az érvénytelen és eredménytelen szavazás ellenére, azt győzelemnek kikiáltotta ki ésaz alaptörvényújabb módosítását jelentette be.

Bővebben...

2016. június 9.

Orbán Viktor mindig és mindenhol ellenséget keres és nap mint nap kitalál valamit azok lejáratására. Jelenleg Soros Györgyre, a magyar származású amerikai milliárdosra méri csapásait. Többek között úgy, hogy minden ellenzéki megnyilvánulás mögött az ő tevékenységét feltételezi. Azt az embert akarja lejáratni, akitől a rendszerváltás körüli években több Fidesz alapító Soros Ösztöndíjasként tanulhatott neves nyugati egyetemeken. Így többek között a miniszterelnök is. Igaz, hogy csak néhány hónapig vette igénybe az ösztöndíjat, mivel fontosabb volt számára parlamenti mandátum megszerzése. Bár semmi sem bizonyítja, hogy a milliárdos visszakövetelné az adott ösztöndíjakat, Orbán Viktor pökhendi módon az általa kitalált visszakövetelésre így reagált: „Ha Soros Úrnak kell a pénz, akkor minden fideszes fizesse vissza”. Erre mondják felénk, hogy köhög a bolha.

Bővebben...

2016. május 24.

A napjainkban zajlódó politikai csatározások „A háládatlan krokodilus” című mesét juttatja eszembe. Történt egyszer, hogy a krokodilusnak a hátára esett egy nagy kő, ami alól nem tudott kibújni. Arra ment egy vándor ember. A krokodil könyörgött, hogy segítsen neki megszabadulni a kőtől. Hálája jeléül megígérte, hogy minden hajnalhasadtakor az ég felé fordulva emlegeti a nevét. Az ember megkönyörült rajta és teljesítette kérését. S mit tesz isten, krokodilus meg akarja enni, mondván, hogy az ígérete a krokodilok nyelvén azt jelenti, hogy megeszi a kiválasztott áldozatát. A mai orbáni politikát elemezve az előbbiekhez hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi.

Soros György magyar származású amerikai milliárdos nem felejtette el szülőhazáját. Több dolgot is megtett azért, hogy elősegítse Magyarország demokratikus, nyitott társadalommá válását. Ez a rendszerváltás körüli években abban öltött testet, hogy ösztöndíjjal segítette azoknak a fiataloknak a tanulását, akikre szerinte számítani lehet az ország demokratizálásában.

Bővebben...

2016. május 20.

Orbán Viktor politikai harci módszereihez tartozik, hogy ellenfeleit, akiket ellenségként kezel, kommunistasággal vádolja. Tette ezt az elmúlt napokban is, amikor Solanát, a NATO volt főtitkárát „öreg kommunistának” nevezte. Állítása hamis, mivel Solanának semmi köze nem volt és nincs a magukat kommunistának nevezőkhöz. A kommunista társadalom csak fikció volt, a szocialista pedig csődöt mondott. Az azonban tény, hogy a fideszes vezetők nagy része családilag – közte a lelkes őrsvezető és KISZ titkár Orbán Viktor – vagy párttagként közvetlenül is kapcsolódott a szocialista rendszerhez. Ez meg is látszik mai politikai irányítási módszereiken, amelyek nagy része azonos, vagy nagyon hasonló a Sztálin, a Rákosi és a Kádár érákban alkalmazottakhoz. A teljesség igénye nélkül nézzünk erre néhány példát.

Orbán Viktor a fideszes SZMSZ szerint egy kivételével minden fontosabb országos hatókörű pártszervnek, bizottságnak elnöke, legalább is tagja. Jóváhagyása nélkül semmilyen lényeges kérdésben – pártprogram, pénzügyek, különböző képviselőjelöltek, vezetők kiválasztása stb. - nem születhet döntés. Orbán mindenhatósága még Rákosiét és Kádárét is meghaladja.

Bővebben...

Orbán Viktor megirigyelve a Sándor palotát használó Áder János államfőt, Pestről Budára készül. Terv szerint a Karmelita kolostor lesz az új rezidenciája. Azzal persze sem ő, sem vazallusai nem törődnek, hogy a mai számítások szerint mindez 5,7 milliárd forintjába kerül az adózóknak. Persze csak akkor, ha jók a számítások, ha menet közben nem derül ki, hogy erre sem gondoltak, arra sem gondoltak, vagy itt is, ott is eltűnt egy kis anyag. No de ezen ma már bosszankodni sem érdemes, hiszen az építkezéseknél, állami megrendeléseknél ez megszokott dolog.

Ha az emberek jelentős része, a mindenbe beletörődők, nem is figyelnek oda a miniszterelnök újabb és újabb sakkhúzásaira, az azonban nagyon sokuknál kiverte a biztosítékot, hogy a Karmelita kolostor Pestre tekintő I. emeleténél egy 1,2 méter széles 100 négyzetméteres erkélyt is építenek. Az építkezés érdekessége, hogy az ott lévő 7 ablak helyett 7 ajtót helyeznek el. Az erkély építését különösebben semmi sem indokolja, hiszen Orbán Viktoron kívül rendszeresen senki sem használhatja, kivéve, ha valamelyik neves külföldi kollégájával kimennek gyönyörködni néhány percre Pest látványosságaiban. Hogy az erkély építése kinek az ötlete volt nem lehet tudni. Lehet, hogy Orbán Viktoré, de az is lehet, hogy az egyik túlbuzgó építészé, ahogy ezzel valaki el is dicsekedett.

Bővebben...