Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2017. január 13.

A 13. havi nyugdíj bevezetésének gondolata a 2002-es országgyűlési kampány idején született. Az ötlet az MSZP és az SZDSZ miniszterelnökjelölt, Medgyessy Péter nevéhez kapcsolható, aki 2003-tól ígéretet is tett annak bevezetésére. A szándék nagyon dicséretes volt, amennyiben a nehéz körülmények között élő nyugdíjasokon akart segíteni. A gond csak az, hogy nem voltak meg annak a pénzügyi feltételei. Ennek ellenére az ősz folyamán törvényjavaslat készült annak bevezetéséről. A javaslatból a következő év februárjában a kormánypárti képviselők szavazatával törvény lett. Az ellenzéki pártok - a Fidesz és az MDF – képviselői vagy nem szavazták meg, vagy besem mentek az ülésterembe azzal az indoklással, hogy az „…hátrányosanérinti az egyházi tulajdonú a szociális intézményeket.” A törvényt nem szavazta meg Semjén Zsolt, Harrach Péter, Szászfalvi László, Rogán Antal, Fónagy János, Németh Zsolt, Répássy Róbert, Tállai András, Farkas Flórián. Igazolatlanul maradt távol Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László.

Bővebben...

2017. január 4.

Áder János államelnök megtartotta szokásos újévi köszöntőjét. Ennek keretén belül szépen szóló kívánalomként fogalmazta meg, hogy „2017 hozzon békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet.” Arra azonban nem utalt, hogy ezeket országon belülre, vagy nemzetközi viszonylatra is értelmezte-e. Arról is hallgatott, hogy mindezek elsődleges megsértői Orbán Viktor és mamalukjai és egyéb hívei. Arról sem szólt, hogy az ellenségkeresés Orbán Viktor nevéhez fűződik. Ezért nem lehet tudni, hogy az elhangzott kívánság lista önkritika, az össztársadalom bírálata, vagy csak demagógia.

Az államelnök az 1867-es kiegyezésre és annak pozitív következményeire hívta fel figyelmünket. Mindenekelőtt arra, hogy ez a közel félévszázad a nyugatos polgárosodásunk fénykora. Ezt jól mutatja az, hogy fővárosunk ebben a periódusban többet fejlődött, mint előtte évszázadokon át; mai vasúthálózatunk többsége ekkor jött létre; meggyorsult iparunk és kereskedelmünk fejlődése is. Arról persze nem szólt egy szót sem, hogy ebben domináns szerepe volt a nyugati, pontosabban a német és a zsidó tőkének. Bár igaza van abban, hogy megindult a mezőgazdaság fejlődése is, a fatengelyes világból elindultunk a vastengelyes felé, itt-ott megjelentek a gépek, modern munkamódszerek, de igazi fellendülés csak az 1960-as évek második felében vette kezdetét.

Bővebben...

2016. december 26.

Áder János mandátuma 2017 májusában lejár. Néhány parlamenti párt részéről elkezdődött a jelöltállító tevékenység. A Fidesz, pontosabban Orbán Viktor is munkához látott. Az elmúlt hetek sajtóhírei szerint Áder mellett más fideszes jelölt neve is felvetődött, mivel nem mindig úgy táncolt, ahogy Orbán fütyült. Ugyanis néhány törvényjavaslatot visszaküldött az országgyűlésnek, illetve elküldte az Alkotmánybírósághoz. Végül is a két elnök között nem került sor kenyértörésre, ugyanis az elnökség Orbán akaratának megfelelően Áder mellett tette le voksát. Ő azonban válaszát a két ünnep közötti napokra ígérte.

Orbán brüsszeli nyilatkozatában szólt az elnökjelölési folyamatokról, ami alapján arra következtethetünk, hogy a Fideszben nincs jelentős szerepe a pártdemokráciának. A jelölt állításról a következőket mondta: „…van itt egy döntési folyamat, ebben nekem van szerepem, de ezt nem személyes természetű dolognak tartom, hanem kötelezettségnek, mert egy demokráciát valamilyen rendszerben működtetni kell.” majd így folytatta: „…nincs senki, aki a köztársasági elnököt kijelölhetné, őt a népakarata fogja megbízással ellátni, a nép akaratát pedig a parlament képviseli.”

Bővebben...

2016 december 21.

Megkaptam Orbán Viktor újabb levelét, amelyben néhány valós dologról is szól, de még több fél igazságról és valótlanságról. Megállapítja, hogy gazdaságunk növekvő pályán van. Arról azonban hallgat, hogy ebben jelentős szerepe van az általa sokat támadott EU-nak, az onnan érkező pénzügyi forrásoknak. Igaz, hogy kormányelnöksége idején csökkent a segélyből élők száma. Arról azonban elfeledkezik, hogy jelentősen nőtt a társadalmilag kevés hasznot hajtó, csak időszakosan dolgozó közmunkások száma. S ne feledjük, hogy kormányelnöksége idején több százezer munkanélküli hagyta el hazánkat elsősorban a képzettebbek és a vállalkozóbbak közül. Szerinte Magyarország ma már erősödik. Igaz a béka hátsóját ma már talán elhagytuk, de arról egy szót sem szól, hogy a közép-kelet-európai éllovasból az utolsók közé kerültünk és most is ott vagyunk. S az utolsók közé kerülésnek nemcsak és nemcsak az „elmúlt nyóc évnek” van szerepe, hanem elsősorban a fideszesek uralmi rendszerének.

Bővebben...

2016. október 8-án a Mediaworks, mint tulajdonos bejelentette a Népszabadság felfüggesztését, gyakorlatilag megszüntetését. A kormány képviselői szerint az újság megszüntetésének okai anyagi gondokban keresendők. Az elsődleges tényező azonban az, hogy a Népszabadság mindig kritikus szemmel vizsgálta és tette közzé a kormány antidemokratikus lépéseit, illetve a fideszes vezetők és vazallusok korrupciós tevékenységét. Az újság megszüntetése nemcsak hazai tiltakozást, hanem a külföldiek megütközését is kiváltotta.

Martin Schulz Európai Parlament elnöke: „ A Népszabadság hirtelen bezáratása aggaztó precedenst teremt.”

Gienna Pitella EP frakcióvezetője: „Magyarországon ma veszélyben van a sajtószabadság.” A Népszabadság megszüntetésének okai a korrupciók feltárásában keresendők.

Dunja Mijalovic az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője: A demokráciában „…meg kell hallgatni az eltérő kritikus hangokat. Ezek a hangok eltűnőben vannak Magyarországon, s ezt rendkívül veszélynek tartom.

Bővebben...

Németh Szilárd a Fidesz alelnöke: „Szerintem már épp itt volt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul.”

Tóth Károly a MUOSZ ügyvezető elnöke: „…ezt a lépést, ami szombaton történt, elsősorban gazdasági jellegű döntésnek tartom, mert sehol a világon nem lehet elfogadni azt, hogy egy tulajdonos, egy új tulajdonos a végletekig finanszírozzon egy veszteséges üzletet. Az más kérdés, hogy nem tartom kulturált magatartásnak az, ahogyan ez végbement.”

Molnár Gyula az MSZP elnöke: „Ma a Népszabadság, holnap a többi újság, utána a politikai pártok, és akkor ennek az országnak vége.”

Szigetvári Viktor az Együtt elnöke: „Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára Orbán Viktor felszámolta a sajtószabadságot.”

Szél Bernadettaz LMPtárselnöke: „Joggal merül fel a Fidesz szerepe a Népszabadság bezárásában… Orbán Viktor miniszterelnök is többször tanúbizonyságát adta annak, hogy irritálja a sajtószabadság.”

Bővebben...

2016.december 16.

„Hivatkozhat a jogra, ha a törvényeket ezek hozzák. Olyan lesz a jog, amilyet ők akarnak maguknak. És ha másképp nem tudják megszerezni a birtokokat… megteszik törvénytelenül. Egyébként meg miért is vesződnének új törvényekkel, elég, ha agyonnyomják a gazdákat különféle adókkal, és addig gyötrik őket, míg maguktól, saját akaratukból föl nem adják.”

„Manapság az is másként van, ami régen úgy volt. Ezek kiforgatták az igazságot, és törvénnyé emelték a hazugságot. És lám, hallgat a nép.”

„Itt joggá lett a törvénytelenség, bármit megtehetnek, azt is, amit ma még elképzelni sem tudunk. Ha ezek azt mondják, mostantól fogva kutyahúst kell ennünk, akkor kutyahúst etetnek velünk. Ezek ilyenek. Ahogy mondtam: bármit megtehetnek”

Bővebben...

Orbán Viktor, mint jogász hallgató Bibó kollégista volt. Politikai pályafutását Bibó István egyik alapgondolatával – demokrata az, aki nem fél - kezdte. Ennek látványos bizonyítékai, hogy még a Kádár érában létrehozott Fidesz egyik alapítója volt. Nagy Imre újratemetésénél követelte a szovjet csapatok kivonását. Ez akkor is bátor cselekedet volt, ha erről Grósz és Gorbacsov már márciusban megállapodott, de ezt csak a temetés után hozták nyilvánosságra. Hatalomra kerülve azonban, különösen 2010-től, a bátor fiatalból gyáva politikussá vált. Fél, hogy elveszti politikai hatalmát. Fél, hogy antidemokratikus lépései, sikertelen unortodox gazdaságpolitikája, a korrupció jelentőssé válása, a családtagok, a barátok, a vazallusok jogtalan anyagi előnyökhöz való juttatása miatt előbb-utóbb felelnie kell.

Bővebben...

2016. november 22.

 

A miniszterelnök a november 18-i rádió nyilatkozatában bejelentette, hogy „Ha sikerül megállapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér emelésben, a most tervezett 0,9 %-os helyett 1,6 %-os nyugdíjemelés lehet jövőre.” Ennek fedezetéül „A kormány 15 %-os minimálbér és a garantált bérminimum 25 %-os emelését javasolja.” Orbán az 1,6 %-os emelési javaslatával nagylelkűnek szeretné feltüntetni magát és kormányát. Pedig szó sincs róla. Ha a ma érvényben lévő nyugdíjemelési törvényt megnézzük, az kimondja, hogy annak mértékét az infláció nagysága határozza meg. Már pedig ez Orbán szerint is el fogja érni az 1,6 %-ot, a KSH adataira támaszkodó szakértők szerint pedig több mint 2 % várható. De ha a nyugdíjasok fogyasztói kosarát nézzük, beleértve a fogyasztási cikkek mellett a gyógyszerek áremelkedését is, számukra az infláció jelentősen elhagyja az országos átlagot.

Bővebben...

Orbán Viktor életében az egyházakhoz és a valláshoz való viszony 3 periódusra osztlik. Az első a megkeresztelésétől a szülők párttagságáig, illetve az úttörő mozgalomig tartott. A második a nyíltan vállalt ateista szakasz az úttörő mozgalommal kezdődöttl és a 90-es évek közepéig tartott. Ekkorra érik meg benne a hatalom megszerzésének vágya. Ehhez azonban a Fidesz szavazók száma akkor még kevés volt. Ekkor dönthettek arról, hogy fittyet hányva a liberalizmusnak és az ateizmusnak az MDF-ből kiábrándult jobboldali és jórészt vallásos embereket és az egyházakat próbálják megnyerni. Orbán felesége kívánalmának engedve az egyházak jó indulatában bízva a polgári esküvőjük után 10 évvel megrendezték az egyházit is, a gyerekeiket pedig utólag is megkereszteltették. Hogy Orbán Viktor valóban hívő lett-e, vagy sem, nem tudni. Az azonban elgondolkodtató tény, hogy a hatalom megszerzésének célkitűzése és a vallásos tömegek és az egyházak felé fordulás időben közel került egymáshoz.

Bővebben...