Újpest logó
Ma 2018. április 19. csütörtök, Emma napja van. Holnap Tivadar, Odett napja lesz.

2011. május 2.

Április 20-án Tiszavasváriban 10 csendőrt avattak fel. „Öten közülük közmunkások, bérüket jórészt állami támogatásból fedezik. Az önkormányzat évi másfél millió forintot költ a testület fenntartására, de számítanak közadakozásra is.” Van egy személygépkocsijuk és egy elektromos mopedjük. A csendőrök között van a jobbikos helyi polgármester is. Zászlójukat ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész szentelte fel.

A hír megdöbbenést és félelmet keltett az emberek jelentős részében, elsősorban az idősebbekben, akiknek még gyermek, vagy ifjúkori élményeik vannak a magyar csendőrség 1945 előtti szerepéről, tevékenységéről. Miért is vannak rossz emlékei az embereknek a csendőrségről? A kérdésre a választ a múltjuk adja meg.

A magyar csendőrség története három korszakra tagolódik: az első 1849-1867, a második 1881-1919 március, a harmadik 1919 augusztus-1945 május közötti éveket foglalja magában. Az első szakasz 1849 őszén kezdődött. Létrehozója a Habsburg államhatalmi adminisztráció. A tagok többségét  osztrák katonákból verbuválták. Kettős feladatot láttak el: a köztörvényes bűnözők mellett a magyar szabadságharc katonáit és minden Habsburg-ellenes magyar hazafit üldözőbe vettek. A magyar emberek ezért és az osztrák nyelvért, illetve ruházat miatt féltek a csendőröktől és gyűlölték őket. 1867-ben a kiegyezés során meg is szüntették.

Bővebben...

2011. április 19.

A kormánykoalíció több kísérletet tett arra, hogy az új alkotmány kidolgozásába bevonja a társadalom széles rétegeit, illetve legalább annak látszatát keltse. Ezt célozta a választópolgárnak kiküldött, az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőív is. A „közvélemény  kutatás” látványos színjáték volt, mert a kérdések döntő többsége nem az érdemi problémákat érintette. Ezzel is magyarázható, hogy a megkérdezettek alig több mint egytizede küldte vissza. A válaszok az alaptörvény vitatható pontjait alig befolyásolták, de Orbánék látszólag elérték céljukat: a média napról napra arról zengett, hogy a készülő alaptörvény tartalmazni fogja a választópolgárok akaratát is. Ebben, akarva-akaratlanul, segítséget kaptak Szili Katalintól, a Szociális Unió vezetőjétől, aki részt vett az alaptörvény kidolgozását segítő nemzeti konzultációs testület munkájában.

Bővebben...

2011. április 11.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség időnként más-más országban szervez demonstrációt az európai szintű munkavállalói követelések megvalósításának ösztönzésére. Ennek színhelyéül most Magyarországot választották, mert hazánk az Európai Unió soros elnöke. Időpontjául április 9-ét jelölték meg, mert ekkor tanácskoztak nálunk az Európai Unió pénzügyminiszterei. A megmozdulásban 22 európai ország 45 szakszervezetét mintegy 5 ezren és, a hat magyar szakszervezeti föderációt, 35-45 ezren képviselték. Követelésük a megszorító politika megszüntetése, a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, illetve igazságos bérek biztosítása, szociális juttatások megőrzése volt. El akarták érni azt, hogy a kormányok és a munkaadók ne a munkavállalókra hárítsák a válság terheit.

Bővebben...

2011.  április 3.

A kormány példájából kiindulva az újpesti fideszes  polgármester és a mögötte álló hatalmi koalíció hagyományteremtési szándékkal „Újpesti Párbeszéd” – „Pártbeszéd?” - címen kérdőíves levéllel kereste fel az újpesti háztartásokat azzal,  hogy tájékozódni akar a lakosság közösségi ügyekkel kapcsolatos kívánságairól és javaslatairól. A polgármester indoklása szerint a városvezetés így szeretné bevonni az embereket a város előtt álló feladatok  eldöntésébe.  Egy dologról azonban mintha megfeledkezett volna, még pedig arról: könnyebb megfogalmazni, hogy mit szeretnénk, mint megteremteni a megvalósítás anyagi és egyéb feltételeit. Gondoljunk olyan jogos kívánságokra, mint a munkahelyteremtés, egyes intézmények – például az Ady Endre Művelődési Központ, az Újpesti Polgárcentrum felújítása, az uszoda felújítása és működtetése, a korszerű egészségügyi intézmények létesítése, a szociális otthonok bővítése, újak építése stb. S ezek mellett még sok más feladat is megfogalmazható. Azonban már a fentiek rövid időn belüli megvalósítása is az ábrándok világába tartozik. Ismervén az önkormányzat költségvetését, abból a város üzemeltetése mellett vajmi kevésre futja. A kormánytól, a fővárostól érdemi segítségre nem számíthatunk. Az uniós források igénybevételéhez szükséges helyi fedezet sem sok reménnyel kecsegtet.

Bővebben...


Az elmúlt néhány év során a Fidesz felcsapott „csontváz” keresőnek. S ha nem talált, csinált, annyit , hogy  egy-egy kisvárosi temető is tele lett volna vele. Menet közben azonban kiderült, hogy egy csomó sír teljesen üres.  Ez azonban nem zavarja a fideszes vezetőket. Ehelyett azt a hitet szeretnék fenntartani, hogy ellenfeleik „csontváz” gyártók.  A „csontvázak” közül csak a vörös érdekli őket, úgy tesznek mintha más szín – például narancs – nem is létezne. Pedig alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy különösen a 2010-es kormányváltás óta nő a narancsszínű „csontvázak” száma. Megtestesítői azonban az esetek többségében nemcsak szürke fideszes közkatonák, hanem a  több funkciójú – országgyűlési képviselők és polgármesterek, vagy alpolgármester – főleg fideszes és esetenként kereszténydemokrata politikusok, közöttük országos hírűek is.

Bővebben...

2011. március 21.

Egy nemzeti ünnepről különböző formában lehet megemlékezni. Az egyik, amikor felvázoljuk azokat a legfontosabb feladatokat, eredményeket, amelyek az adott korban a társadalom előtt álltak és ilyen vagy olyan mértékben megvalósultak. Utalva arra is, hogy az adott történelmi korszak mit adott a mának. Ez a méltó módja a társadalom egészének érdekeit szem előtt tartó ünnepi megemlékezésnek. A másik megközelítési mód esetén az adott történelmi korszak néhány problémájának felvázolása után a napi politikai érdekeknek megfelelően a megemlékezés részévé, gyakorta fő részévé vállnak az aktuális politikai események. Ez esetben a cél nem a múlt történelmi jelentőségének összegzése, hanem a társadalom minél szélesebb rétegeinek megnyerése az ellenséggé nyilvánított ellenfelek lejáratása útján. Ez a megoldás a nemzeti ünnep karikatúrája.  Orbán Viktor március 15-i beszéde az utóbbihoz sorolható.

Bővebben...

Alig múlt el 9 hónap az Orbán kormány színrelépésétől és már harmadszor keresik meg a társadalom kisebb-nagyobb részét egy-egy levéllel. A feladó hol ez, hol az, de a válaszváró minden esetben az Orbán kormány. Ahogy névre szóló levelem kézbe vettem, meglepődtem: én nem adtam meg nekik címem, a választás előtt megszerzett címlista megsemmisítésének határideje már nagyon régen lejárt. Orbánék vagy nem ismerik a vonatkozó előírásokat, vagy a hatalom birtokában úgy gondolják, hogy nekik mindent szabad.

Felbontva a levelet, kiderült hogy az alkotmányozással összefüggésbe hozható kérdésekre kérnek tőlem választ, illetve minden választópolgártól, mondván így kívánják bevonni az egész társadalmat  az új alkotmány előkészítő munkálataiba. A felsorolt másodrangú kérdések alapján azonban arra következtethetünk, hogy a kormány ezzel a felméréssel nem az alkotmányozást akarja érdemben elősegíteni, hanem azt a látszatot szeretné kelteni, hogy bevonja  a társadalmat az alkotmányozásba és hogy így legitimizálja az új alkotmány kidolgozását, hiszen nem merik népszavazásra bocsátani tervezetüket.

Bővebben...


2011. január 27-én magam is részt vettem az újpesti önkormányzati testület ülésén, ahol a legnagyobb érdeklődést kiváltó napirend a „Semsey Aladár Újpesti Életműdíj” alapítása volt. A vitában támogatók és ellenzők egyaránt megnyilatkoztak. Az egyenlő esélyek elve alapján azt gondoltam, hogy az Újpesti Napló az életműdíj alapításával és Derce Tamásnak történő adományozásával kapcsolatban nemcsak az egyetértőknek, illetve az érintettnek ad szót, hanem az azt ellenzőknek is. Tévedtem. Az utóbbiaknak, talán nem is véletlenül, senki sem volt kíváncsi a véleményére.

A testületi ülésen a képviselők mindahányan állást foglaltak az életműdíj alapításával és többen az adományozásával kapcsolatban is. Vagy úgy, hogy elmondták támogató, vagy ellenző véleményüket, vagy szavazatukkal, vagy úgy, hogy szavazás előtt eltávoztak az ülésteremből, esetleg meg sem jelentek. A 21 tagú testület hat pártból tevődik össze, ebből kettő – a Fidesz és az Újpestért Egyesület – képviselői az életműdíj megalapítása mellett tették le a voksukat. Az ellenzéki pártok képviselői a napirendre tűzés ellen, esetleg egy-két évre történő elhalasztása mellett szóltak, illetve mindnyájan Derce Tamásnak történő adományozása ellen foglaltak állást. A négy ellenzéki párt képviselői közül hárman – MSZP, LMP, KDNP – el is mondták véleményüket. Konkrétan megfogalmazták, vagy érzékeltették, hogy összefüggést látnak az életműdíj alapítása és aközött, hogy Derce Tamás a választási kampány finisében teljes mellszélességgel kiállt Wintermantel Zsolt polgármesterjelölt mellett. A KDNP képviselője elmondta aggályait és javaslatait, de nem vett részt a szavazásban. Így a szavazók száma 18-ra apadt. 12-en megszavazták az előterjesztést, hatan – négy szocialista, egy LMP-s, egy jobbikos – az életműdíj alapítása ellen foglaltak állást.

Bővebben...

2010. december 15.

        Az álláshalmozó országgyűlési képviselők számának növekedése a következő gondolatokat juttatja eszembe. Ez év tavaszán Újpesten Wintermantel Zsolt egyéni országgyűlési választókerületben nyert mandátumot. Nagy István listáról került be a parlamentbe. Az előző ciklusban mindketten listások voltak. Az önkormányzati választásokon Wintermantelt polgármesterré, Nagyot önkormányzati képviselővé, illetve testületi ülésen alpolgármesterré választották. S mit ad Isten, mindketten tagjai lettek – Wintermantel már másodszor – a fővárosi közgyűlésnek is. Ahogy a helyi önkormányzati újságban az alpolgármester fogalmazott, hogy három szinten képviselhessék az újpestiek érdekeit. Az indoklás szépen hangzik, de csak rész igazságokat tartalmaz. Ismervén az egy-egy funkcióhoz kapcsolódó elvárásokat, elképzelhetetlen, hogy egy ember mindhárom helyen teljes értékű munkát tudjon végezni.  Hiába no, egyszerre egy fenékkel három lovat nem lehet megülni. Igaz nem ők az egyedüliek a Fideszben, akik egyszerre több helyen is funkcionálnak. Orbán Viktor is legalább három nagyon fontos szervezetnek a vezetője:  pártelnök és egy kivételével a párt minden fontosabb irányító és döntéshozó szervének vezetője, legalább is tagja; országgyűlési képviselő és miniszterelnök. A Fidesz vezetők és jelentősebb aktivisták zömének is legalább két megbízatása van. Így az idei országgyűlési választások előtt  a 176 egyéni választókerületi képviselőjelölt ¾-e  nyilatkozott arról, hogy már akkor legalább egy közpénzből fizetett társadalmi-politikai funkciója volt. A példa tehát adott. Országosan is, Újpesten is az irányítás egy kézben való koncentrálásáról és arról van szó, hogy a pártaktivisták maximális anyagi megbecsülésük eredményeként mindenkor az országos pártvezér és vezérkar megbízható pártkatonái legyenek és mindig fenntartás nélkül végezzék a rájuk bízott feladatokat.

Bővebben...

2010. december 2.

   Pünkösti Árpád jellemzése szerint a fideszesek mindig megkeresik az „aktuális ellenséget.” Vezérük, Orbán Viktor „Ha nincs ellensége, aki ellen harcolni lehet, nem tud élni.” (Szeplőtelen fogantatás.) „Ha lúd, legyen kövér” – ellenséget keres határainkon túl is és határainkon belül is. S  attól függően nevezi meg őket, hogy ezzel mennyire segíti elő a hatalom megszerzését és annak megtartását.

 
   Orbán Viktorék a Fidesz megalakulásától kezdődően – a nemzeti érzésre és érdekekre apellálva – a fő külső ellenséget a Szovjetunióban adták meg. A Vörös Hadsereg kivonulása után a szovjet és az oroszellenességük alább hagyott, csak a Gyurcsány kormány idején éledt újra, hogy ezzel is segítsék lejáratni a Moszkvával gazdasági kapcsolatot építő magyar miniszterelnököt. Kormányra kerülve a gazdasági kapcsolatok miatt Orbánék is „baráti viszonyra” törekszenek nemcsak Oroszországgal, hanem a „kommunista” Kínával is. Erre ösztönzi őket az is, hogy az egy kézzel irányított putyini politikai rendszert követendő példának tekintik, és megítélésem szerint a kínai „kommunista” diktatúra egyes elemei sem idegenek számukra. Bár ők is jóváhagyták az ország Európai Unióba történő belépését, de  ellenzékként propagandisztikus céllal időnként tücsköt-bogarat kiáltottak az Európai Unióra  (Orbán: „Van élet az EU-n kívül is), a Nemzetközi Valutaalapra (IMF), a hazánkban munkahelyet teremtő multinacionális cégekre. Hatalomra jutásuk óta kirohanásaik ritkultak, de esetenként egy-egy rúgást most is megengednek maguknak. Lásd a kormány nyári afférját az IMF-fel!

Bővebben...