Újpest logó
Ma 2018. október 21. vasárnap, Orsolya, Orsika napja van. Holnap Előd, Korinna napja lesz.

2017. november 15-én.

Orbán Viktor november 9-én a diaszpóra tanácskozáson az ország gazdasági helyzetéről a következőket mondta: „Az ország saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére.” Propagandistái konkrétan így fogalmaznak: kormányzásuk idején nőttek a beruházások és a bérek, a nemzeti jövedelem (közel 4 %-kal) , a fogyasztás, az ipar, különös tekintettel az építőipar szárnyalására,, az inflációt korlátok közé szorították, versenyképességünk a Világgazdasági fórum szerint 10 hellyel javult. Ezek valós volta ugyan nem vonható kétségbe, de az éremnek van egy másik oldala is, amiről hallgatnak.

Bővebben...

2017. november 12.

Orbán Viktor többféle módszert alkalmaz választói bázisának biztosítása érdekében. Ezek közül a legeredményesebbek közé tartozik az ellenség keresés és lejáratása. Ellenségnek nyilvánítja a demokratikusan gondolkodó magyar állampolgárok millióit. Pedig tőlük is függ országunk gazdasági fejlődése, az Orbán család és vazallusainak meggazdagodása. Az Európai Unió mellett szavakban ugyan kiáll, de napi propagandájában előtérbe kerül a Brüsszel ellenesség. Pedig uniós pénzek nélkül 5-6 %-kal alacsonyabb lenne a nemzeti jövedelmünk (GDP). Ez azt jelenti, hogy   brüsszeli támogatás nélkül a GDP-nk nem nőne, hanem 2-3 %-kal csökkenne. Ellenségnek nyilvánítja a zsidó vallású magyar családból származó, milliárdos bankárrá vált Soros Györgyöt. Ezzel fel akarja ébreszteni a nem zsidó magyar állampolgárokban szunnyadó antiszemitizmust. Pedig a rendszerváltás körüli években a Fidesz alapítók közül többen – köztük Orbán Viktor is – tanulhattak Soros ösztöndíjasként. Újabb ellenségeit 2015-től a hazánkon átvonulni kívánó emigránsokban találta meg.

Bővebben...

2017. november 6.

Az elmúlt közel 8 év alatt 201,2 ezerről 181,8 ezerre , közel 10 %-kal esett vissza a nappali tagozatos általános gimnáziumi tanulók száma. Ez ugyan összefügg az iskolaköteles gyermekek létszám-csökkenésével is, de csak részben. A 15 ezernyi tanulói létszámvisszaesés az orbáni iskolapolitika következménye. Az ugyan igaz, hogy az általános gimnáziumok nem adnak szakmai ismereteket és jó elhelyezkedési lehetőségeket, de az alapos általános műveltség nyújtásával a felsőfokú képzést alapozzák meg. A létszámcsökkentést Orbánék azzal indokolják, hogy egy jó szakmai végzettség többet ér egy gimnáziumi érettséginél, sőt ahogy Orbán 2013-ban megjegyezte, még egy diplomával is felér. Az anyagi megbecsülés szempontjából igaza van ugyan, mivel egyes középfokú szakképzettséggel rendelkező csoportok magasabb anyagi megbecsülést élveznek, mint egyes diplomás csoportok. Ez azzal függ össze, hogy 1947-ben a forint bevezetésekor a diplomások, - különös tekintettel a pedagógusokra -, fizetésének megállapításakor figyelmen kívül hagyták munkájuk társadalmi hasznosságát, azaz a munkásokhoz képest a fizetésüket nagyon alacsony szinten állapították meg. Ezen a rendszerváltás óta sem történt érdemi változás. Bizonyos mértékű kivételt csak a politikai munkakörökben dolgozók jelentenek.

Bővebben...

2017. október 28.

Mint ismeretes a 2014-ben megkezdett fideszes választási kampány ma már egyre inkább dübörög. Ennek konkrét módja a tömegkommunikációs eszközök döntő többségének elfoglalása, vagy megszüntetése, plakátokon történő öndicsérő hamis szövegek megjelentetése, az ellenségnek kikiáltott személyek, szervezetek lejáratása. Ezek mellett a romló anyagi helyzetű nyugdíjasoknak ígérnek a tavalyihoz hasonlóan 10 ezer forintos Erzsébet utalványt, az ideinél magasabb nyugdíjemelést, újként nyugdíjprémiumot.

Bővebben...

2017. január 13.

A 13. havi nyugdíj bevezetésének gondolata a 2002-es országgyűlési kampány idején született. Az ötlet az MSZP és az SZDSZ miniszterelnök jelölt, Medgyessy Péter nevéhez kapcsolható, aki 2003-tól ígéretet is tett annak bevezetésére. A szándék nagyon dicséretes volt, amennyiben a nehéz körülmények között élő nyugdíjasokon akart segíteni. A gond csak az, hogy nem voltak meg annak a pénzügyi feltételei. Ennek ellenére az ősz folyamán törvényjavaslat készült annak bevezetéséről. A javaslatból a következő év februárjában a kormánypárti képviselők szavazatával törvény lett. Az ellenzéki pártok - a Fidesz és az MDF – képviselői vagy nem szavazták meg, vagy be sem mentek az ülésterembe azzal az indoklással, hogy az „…hátrányosan érinti az egyházi tulajdonú a szociális intézményeket.” A törvényt nem szavazta meg Semjén Zsolt, Harrach Péter, Szászfalvi László, Rogán Antal, Fónagy János, Németh Zsolt, Répássy Róbert, Tállai András, Farkas Flórián. Igazolatlanul maradt távol Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László.      

Bővebben...

Matolcsy György a parlament ülésén Bárándy Gergely szocialista képviselő kérdésére, amellyel az MNB elnök rokonainak közpénzen történő vagyonosodását firtatta, a következő választ adta: „Számunkra, akik hívő emberek vagyunk, 7,5 milliárd rokonunk van, hiszen az Úr, a Teremtő mindenkit rokonaként teremtett.” Az előbbi mondatról a következő gondolatok jutnak eszembe. Bár Matolcsy az egész emberiséget rokonának nyilvánította, de pénzügy politikájával elsősorban családtagjainak, tényleges rokonainak, megbízóinak érdekeit részesíti előnyben a társadalom döntő többségének rovására. Milyen emberek, milyen istenhívők, milyen politikusok azok, akik Ferenc pápa intelmei ellenére az életveszély, a nyomor elől menekülőket, ahogy ők mondják migránsokat, tűzzel-vassal, kerítéssel visszafordulásra kényszerítik. Emlékezzünk, hogy 896-ban a magyarok is bevándorlók voltak. A különbség az akkori magyarok és a mai bevándorlók között, hogy őseink az itt élő népekbe nem beolvadni akartak, hanem leigázták és beolvasztották őket és az ellenállókat lekaszabolták. A mai bevándorlók pedig csak életben akarnak maradni. Matolcsy szövege még egy gondolatot ébreszt bennem: az elhangzott mondat alapján nem lehet eldönteni, hogy mit csinál: az okos ember butáskodik, vagy a buta ember okoskodik.

                                                                                                                               Juhász T. János

2017. május 4.

Orbán Viktor és családjának vagyonáról egymástól nagyon eltérő adatokat ismerünk.Ennek oka az, hogy kitől származnak azok. A hivatalosak mindig jóval kisebbek, mint a szakemberek, a szak-újságírók által közhírré tettek. Így például 2017. januári vagyonnyilatkozatuk szerint a miniszterelnök és felesége bankszámláján összesen 742 ezer forint volt és néhány ingatlan. Pedig két évvel korábbi értesülések szerint már a családnak egyesek szerint6,9, mások szerint 205 milliárd forint volt a vagyona. A különbség oka az, hogy ki mikor mennyi vagyonról tudja kimutatni, hogy bár nem a család nevén szerepelnek,végeredményben mégis az Orbánék tulajdonát képezik.

Bővebben...

2016. május 3.

A demokratikusan gondolkodó és cselekvő politikusoknak nincs okuk félni a néptől. Csak akkor, ha a diktatúrára törekvő demagóg politikusok és lakájaik hazugságokkal és karaktergyilkosságokkal félrevezetik az embereket. Ez azonban csak átmeneti, a többség saját tapasztalatai alapján előbb-utóbb rájön az igazságra. Más a helyzet az illiberális politikusokkal – nálunk a fideszesek és a kereszténydemokraták – akik két dolog miatt is félnek a néptől: a demokráciát korlátozó lépéseik és a korrupciós ügyekben való érintettségük okán. Ezt újabb és újabb a demokráciát szűkítő intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni.

Az utóbbi hetekben nagy vihart váltott ki a CEU – Közép-Európai Egyetem – és a külföldi adományokat is igénybe vevő civilszervezeteket korlátozó törvény elfogadása. A CEU ellenes törvény lényege: szüntessék meg az ott szerzett diplomák USA-beli érvényességét; a fenntartó alapítvány Amerikában is hozzon létre egy egyetemet; az Európai Unión kívül érkező tanárok csak a magyar állam jóváhagyásával oktathassanak; az egyetem működését eddig a magyar és a new-yorki kormányok közötti szerződés szabta meg, ehelyett Orbánék az USA-val való szerződést szabták az engedélyezés feltételéül.

Bővebben...

2017. április 29.

Orbán Viktor a liberális demokrácia egyes elemeinek sikertelenségeiből kiindulva és a hatalom mindenáron történő megtartása érdekében a kezébe kaparintott politikai rendszert illiberális útra terelte. Az első lépéseket már 2010-ben megtette, de erről először csak 2014 nyarán Tusnádfürdőn tájékoztatta az embereket. Értelmezése szerint az illiberális demokráciák nem liberálisok, nem nyugati típusúak, s „talán nem is demokráciák.” Az illiberális demokráciáról ugyancsak sajátos elképzelései vannak. Erről szót ejtett a múlt heti brüsszeli tanácskozáson is. Eszerint minden politikai rendszer illiberális, amelyben nincs egyetlen liberális párt sem. Példaként Kínát, Indiát, Szingapurt, Oroszországot hozta fel, amelyek az utóbbi időben jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Arról azonban egy szót sem szólt, hogy ezekben az országokban az emberi és a demokratikus politikai jogok csak nagyon korlátozottan érvényesülnek. A liberális demokrata eszmék helyett, legalább is szavakban a keresztény tanokat, a szabadságot és az emberi jogokat favorizálja.

Bővebben...

2017. április 15.

Hazánkban a mezőgazdasági szövetkezés közel 120 évre tekint vissza. Az első országos jelentőségű mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Hangya néven 1998. április 12-én gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére bontott zászlót. A szövetkezet segítette a gazdák mezőgazdasági termelését, termékeik értékesítését és különböző fogyasztási szükségleteik beszerzését. Emellett biztosította a demokrácia kibontakozását és az önkormányzatiságot. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezet, 30 konzervgyár, 20 egyéb ipari üzem és több mint 400 bolt volt a tulajdonában. Jelentőségük ellenére 1947-1949 között a Hangya szervezeteit felszámolták. Szerepüket átadták a földműves-szövetkezeteknek, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Az utóbbi formációk ugyan csak formailag voltak a demokrácia és az önkormányzatiság iskolái, de jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, egyes mutatókat tekintve a fejlett nyugati mezőgazdasági termelési mutatók elérésében és a tsz-tagok életszínvonalának jelentős emelésében. A rendszerváltás után csak politikai szempontokat vettek figyelembe, aminek eredményeként a szocialista téeszeket elsorvasztották. A II. világháború előtti demokratikus hagyományú szövetkezetek 1993-1996 közötti újjászervezésére tett kísérletek nem voltak átütőek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után ugyan jelentősen megnőtt a gazdák érdekeit érvényesítő termelő és értékesítő szövetkezetek száma, de ez a gazdáknak és földterületeiknek csak kis hányadát érintette.

Bővebben...