Újpest logó
Ma 2018. január 22. hétfő, Vince, Artúr napja van. Holnap Rajmund, Emerencia, Zelma napja lesz.

2017. március 19.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége első két évében nagy népszerűségre tett szert. Köszönhette ezt karizmatikus vezetői képességeinek, magatartásának, kiváló szónoki készségének, határozottságának és annak az ígéretnek, hogy felfelé irányuló pályára állítja a magyar gazdaságot. Az utóbbi területen a 2006-os választások előtt nemcsak nem tett érdemi lépéseket, de nyilvánosságra sem hozta az elképzeléseit. Erre csak a választások után került sor. A helyes utat azonban nem találta meg, amennyiben elkötelezte magát a neoliberális gazdaságpolitika mellett. Ezzel hiteltelenné tette az MSZP-t és őt is a lakosság körében. A következmények katasztrofálisak lettek, amennyiben a választók ugyanúgy elfordultak a párttól, mint annak idején Gerhard Schröder német kancellár neoliberális gazdaságpolitikájának hatásaként az SPD szavazói.

Bővebben...

2017. március 10.

Az elmúlt napokban Szíjjártó Péter külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy napjainkban legveszélyeztetettebb vallás a kereszténység. Ezt azzal indokolta, hogy a vallási meggyőződésükért meggyilkoltak 80 %-a közülük kerül ki. Arról azonban nem szólt, hogy honnan származik ez az adat. Éppen ezért állítása vitatható, kölönösen ha meghallgatjuk az érintett és hozzáértő szervezetek képviselőit.

Demeter Áron az Amnesty International sajtósa szerint Szíjjártó Péter állítását bizonyító nyilvántartás nem áll rendelkezésükre. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az ENSZ menekültügyi főbizottságának magyarországi szóvivője, a katolikus püspöki kar sajtóirodája. Erdő Péter bíboros ugyan azt állítja, hogy az utóbbi időszakban évről-évre 100 ezreket gyilkolnak meg keresztény hitükért, de ő sem állítja, hogy a hitükért meggyilkoltak 80 %-a keresztény volt. A különböző nemzetközi kutató intézetek 2016-ra vonatkozóan eltérő adatokat – 1207, 90 ezer, 100 ezer – hoznak nyilvánosságra, de hogy ez hányada a meggyilkoltaknak nem nyilatkoznak.

Bővebben...

2017. március 3.

Február 27-én Orbán Viktor „A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján” mondta, hogy „…a Nyugat számára puszta elmélet marad a kommunizmus, viszont a magyarok, más országokkal együtt évtizedeken át szenvedtek miatta.” Nem vitatom a miniszterelnök első mondatának valóságát, de a másodikban vitatható, egyoldalúságra utaló elemek is vannak. Az, hogy összekeveri a kommunizmust a szocializmussal tőle is és sokan másoktól is megszokott dolog. Tudhatná, hogy kommunista társadalom csak elméletben létezett, ami egy akkori politikai vicc szerint olyan, mint a délibáb: minél közelebb kerülünk hozzá, annál távolabbinak látszik. Abban igaza van, hogy a szocialista korszakot megszenvedtük, amennyiben nőtt az elmaradásunk a gazdag nyugati országokhoz képest. Legyen elég utalni Finnországra, amennyiben gazdaságilag, életszínvonal tekintetében egy szinten voltunk 1945-ben, ők azóta a mennyországba jutottak, mi előttünk pedig a pokolból való kikecmergés feladata áll az élet legtöbb területén. Ennek gyökerei a szocialista korszakra vezethetők vissza, de a fejlett nyugattól való elmaradásunk azóta is nőtt, különösen az Orbán kormányok idején.

Bővebben...

2017. február 28.

Február 23-án kormányhatározat született arról, hogy 60 %-kal emelik a II. világháború után szovjet gulágokba hurcolt politikai foglyok nyugdíját. Ennek várható pénzügyi hatása 4,5 milliárd forint. Ez az intézkedés – havi 12 ezer forintos emelés – a kormányzat szerint 60 ezer embert érint. Értesültünk Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterétől.

A fenti számok olvasásakor több kérdés is megfogalmazható. Először is a gulágokon ennyi magyar politikai fogoly soha nem volt. Hiteles források szerint számuk maximum 30-35 ezret ért el, döntő többségük azonban meghalt, csak 3000-3500-an tértek haza. Úgy tűnik, hogy a kormányzat, illetve Balog Zoltán miniszter összemossa, összekeveri a katonai és a civil málenkij robotos foglyokat a gulágokon robotoltatott politikai elítéltekkel.

Bővebben...

2017. február 25.

Matolcsy György február 22-én beszámolt a Magyar Nemzeti bank éves tevékenységéről. Előadásában több hamis állítást is megfogalmazott. Közöttük a legfeltűnőbb és egyben a leghihetetlenebb az, ami szerint az amerikaiak titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján végrehajtott Magyarország elleni puccskísérletet készítettek elő, hogy megbuktathassák az Orbán kormányt.

Hogy igaz-e vagy nem, amit a bankelnök állított, nem tudnám bizonyítani. Három dolgon azonban érdemes elgondolkodni. Andre Gootfrend az akkori amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője visszautasította Matolcsy állítását. Lázár János a polgári Hírszerzésért felelős Információs Hivatalt irányító miniszter többször is elmondta, hogy ő erről soha nem hallott. Ebből arra következtethetünk, hogy Lázár rosszul végzi feladatait, vagy – ami még valószínűbb – a bankelnök nem mondott igaza. Molnár Zsolt az országgyűlés Nemzet Biztonsági Bizottság elnöke sem hallott semmit az állítólagos pucckísérlet előkészületeiről.

Bővebben...

2006 nyarán Medgyessy Péter sikertelen kormányzása idején sokan – köztük magam is – reménykedve tekintettek a dinamikus, a lényegre törő, a jó szónoki adottságú, a miniszterelnökségre aspiráló fiatal politikusra. Megválasztása után szándékai szerint ugyan elindult azon az úton, hogy a szükséges lépések megtételével elődje elégtelen politikáját jó útra terelje, de nem sok eredménnyel. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt mert sem kormányának tagjaitól, sem a pártvezetéstől nem kapott ehhez elég támogatást. Másrészt közeledve a 2006-os választásokhoz nem akarta nyilvánosságra hozni gazdasági nehézségeinket és azok megoldásához szükséges intézkedési javaslatokat. Ezt ismerte el a választások utáni öszödi beszédében, amikor is azt mondta: „Hazudtunk reggel, délben, meg este és nem csináltunk semmit.” Azaz hallgattak az ország gazdasági problémáiról. Erre jellemző példaként emlékszem vissza egy angyalföldi választói nagygyűlésre, ahol is gazdasági gondjainkat és azok megoldását firtató kérdésre nem kaptunk tőle érdemi választ.

Bővebben...

2016. február 18.

A kormánypropaganda minden lehetséges eszközön – plakátokon, tévé- és rádióadókon, újságokon, tájékoztató füzeteken – keresztül sulykolják a „Magyarország erősödik” szlogent. Ez önmagában természetes lenne, ha a teljes igazságot akarnák közhírré tenni. A hirdetésekben azonban a ferdítések, az elhallgatások, a részigazságok, a tudatos tévedések a jellemzők. Hogy mindez mennyibe kerül az adózóknak nem tudjuk, de feltehetően több százmillió forintba.

Állítják, hogy „25 %-kal nő a szakmunkás minimálbér.” Arról azonban hallgatnak, hogy a munkaadók egy része a szakmunkások külföldre távozása miatt már a kormány döntése előtt megemelte a szakmunkás minimálbért. A kormány csak akkor tette kötelezővé a béremelést, amikor azt már a piac kikényszerítette. Azt azonban nem kíséri figyelemmel, hogy a munkaadók valóban emelik-e a bért.

Bővebben...

2017. február 8.

Január végére a vagyonnyilatkozatra kötelezett országgyűlési képviselők és egyéb politikusok mindegyike leadta nyilatkozatát. Mindezek nyilvánosságra is kerültek. Ebből értesültünk arról, hogy az érintettek között óriási különbségek vannak. A többség ugyan az összlakosság átlaga felett teljesített, de van olyan is, akinek csak 1,5 háza van és a feleségével közös bankszámlájukon 742 ezer forint. Úgy tűnik, hogy a politikus rálépett az elnyomorodás útjára. Erre egyrészt abból következtethetünk, hogy két évvel korábban még ötmillió forint megtakarítással dicsekedhettek, másrészt pedig jelenleg ötmillió adósságuk is van. Szerencséjére ma már nincs adósok börtöne, így nem fenyegeti az a veszély, hogy oda kerüljön. Elnyomorodásukra abból is következtethetünk, hogy jelenlegi bankbetétjük alig haladja meg az átlagos magyar állampolgár - az OTP elnökétől a hajléktalanokig – megtakarításainak alig több mint 1/3-át.

Bővebben...

2017. február 6.

Az ATV Csatt műsorában egy KP monogramú úr több gondolkodásra is ösztönző megállapítást tett Majtényi László köztársasági elnöki jelöltségével összefüggően. Azzal kezdte, hogy hazánk „alapvetően keresztény ország.” A jogtudós „…jelölését érdekes kísérletnek nevezte…” mondván „… kíváncsi arra, hogy egy zsidó származású személy menyiben lehet egy alapjaiban keresztény ország államfője és jelölését mennyire tolerálja a magyar társadalom.” Az első megjegyzésem az, hogy az illető úr összemossa a keresztény és a keresztyén fogalmakat. Ugyanis nálunk az első csoportba csak a római és görög katolikusok tartoznak, a másodikba pedig reformátusok és az evangélikusok.

Bővebben...

2017. január 25.

Torgyán József egykori kisgazdapárti parlamenti képviselő, az első Orbán kormány földművelésügyi minisztere január 22-én elhunyt. A földművelési minisztérium, igaz csak a Magyar Nemzet figyelmeztetése után, saját halottjának nyilvánította. Bár Orbán Viktor az ismertebb politikusok halála esetén a Facebookon részvétét szokta nyilvánítani a hozzátartozóknak, most azonban, három napos késéssel és csak a sajtó figyelemfelhívására tette meg ezt.

Bővebben...