Újpest logó
Ma 2018. október 19. péntek, Nándor napja van. Holnap Vendel napja lesz.

2015. március 3-án

A KDNP parlamenti képviselői már korábban is felvetették az üzletek vasárnapi zárva tartását, de akkor a Fidesz ezt még elutasította. Semjén Zsolték azonban ebbe nem nyugodtak bele, ezért tavaly októberben újfent előterjesztették javaslatukat. November elején a kormány megtárgyalta azt és az érdekeltek – kereskedők és fogyasztók – érdekeinek, észrevételeinek és javaslatainak érdemi figyelembe vétele nélkül december közepén a parlament 119 igenlő, 40 nemleges és 25 tartózkodó szavazattal elfogadta a vasárnapi zárva tartást előíró törvényt. Ennek értelmében 2015. március 15-től a kereskedelemben bevezetik a vasárnapi pihenőnapot. Kivételt csak néhány fajta kereskedelmi egységben és meghatározott helyeken biztosítottak. De a végleges felsorolást a majdan megjelenő rendeletből tudjuk meg. A törvény szerint, ha valaki a tilalom ellenére vasárnap kinyit legalább 5 napig és legföljebb egy évig nem nyithatja ki üzletét.

Bővebben...

2015. március 9-én.

 

Orbán Viktor március 6-i szokásos hétvégi rádió interjújában azzal indokolta a veszprémi fideszes vereséget, mert nem harcoltak jól. Ígérete szerint a következő négy év az előző ciklushoz viszonyítva „sokkal inkább tele lesz belpolitikai harcokkal”. Azt állította, hogy az emberek több harcosságot kívánnak a kormánytól és a mögötte álló pártkatonáktól. Folytatni és erősíteni kívánja eddigi politikáját, hogy mindent erőből, harc útján oldjon meg. Az emberek többségének ezekből a harcokból azonban semmi haszna nincs. A kivételt a társadalom töredékét jelentő fideszes pártkatonák és párthívek egy kisebb csoportja jelenti. Ezért sokan el is zárkóznak a mindig mindent harc útján megoldani kívánó pártvezértől. Az eltérő álláspontot képviselőkkel történő tárgyalások, kompromisszum kötési szándék Orbánnál ismeretlen. Így azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszere soha nem jön létre, szépen szóló jelszó, hiú ábránd marad.

Bővebben...

2015. március 5-én.

Az Isztambuli Egyezményt, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását tűzte zászlajára, 2011. május 5-én nyitották meg az országok számára aláírásra. Az Egyezmény az aláíró országokat arra ösztönzi, hogy a nők elleni erőszak mellett akadályozzák meg a gyermekek, a férfiak és az idősek bántalmazását is.

Bővebben...

2015. március 2.

A demokratikus politikai rendszer egyik legfontosabb eleme a politikai váltógazdálkodást biztosító többpártrendszer. Kezdetben a Fidesz és vezére is ezt vallotta. Később azonban, ha szavakban nem is tagadta meg eredeti koncepcióját, de gyakorlatilag igen.

Orbán Viktor 1989. március 15-i Kossuth téri beszédében többpártrendszer megteremtése mellett szállt síkra. Ezt az álláspontját a következő években is megtartotta. 1993-tól azonban csak általánosságban foglalkozott e problémával. Az 1998-as országgyűlési választásokon a pártja nyerte a legtöbb mandátumot, de 50 % alatt, ezért koalíciós kormány alakítására kényszerült. Orbán ezt a koalíciót csak szükséges rossznak tartotta, ezért rövid időn belül megkezdte a koalíciós pártok lejáratását, ellehetetlenítését. Ennek eredményeként a Kisgazdapárt a ciklus végére gyakorlatilag megszűnt. 2002-2010 között hasonló sorsra jutott az MDF és az SZDSZ is. A Fidesz 2002-es veresége után Orbán fokozta a szocialisták elleni harcot is, különösen 2006 őszétől. 2007-ben a szocialistákra szórt rágalomként jegyezte meg: „ Ne engedjük, hogy a demokráciából demokrácia nélküli többpártrendszert csináljanak…”

Bővebben...

2015. február 21.

2015. február 17-én Vlagyimir Putyin orosz államelnök látogatást tett Budapesten. Első útja a Fiumei úti Nemzeti Sírkert szovjet parcellájához vezetett. Bár a magyar történetírás és a magyar állampolgárok többsége ma már az 1956-os eseményeket forradalomnak tekinti, a szovjet obeliszken, amit Putyin megkoszorúzott, ma is a „Magyar Népköztársaság és a néphatalom ellen támadó 1956. októberi ellenforradalom harcaiban hősi halált halt szovjet harcosok” felírat olvasható. A magyarok a szovjet félnek 2013-ban az „ellenforradalom” törlését javasolták, de Putyinék ragaszkodtak hozzá. Orbánék ezt akkor is és most is szó nélkül tudomásul vették. Úgy tűnik, hogy nekik, akik annak idején az 56-osok örököseinek tartották magukat, sőt a miniszterelnök korábban azzal dicsekedett, hogy 1989-ben ő küldte haza az oroszokat, most korábbi álláspontját sutba vágva az illiberális Putyin barátságának megerősítése érdekében napirendre tért az orosz álláspont felett.

Bővebben...

2015. február 25-én.

 

Február 22-én a veszprémi időközi országgyűlési választás eredményes volt. A Fidesz reményei és a közvélemény kutatások előrejelzései ellenére Kész Zoltán a civilek és a demokratikus pártok jelöltje győzött, mégpedig a fideszes jelölthöz viszonyítva 9 %-os többlettel.

A veszprémi választási kampány idején ezek az eredmények sokak számára elképzelhetetlennek tűntek. Erre következtethettünk a Szonda Ipsosnak a választókerületben a választás előtti napokban végzett közvélemény-kutatási eredményi alapján is. Ezek szerint a fideszes jelölt népszerűsége 6 %-kal nagyobb volt, mint Kész Zoltáné. Az előrejelzés és a valóság közötti eltérés valószínűsíthető oka az, hogy az emberek még a közvélemény-kutatónak sem szívesen árulják el pártszimpátiájukat, a szavazófülkében azonban ma már a félelem megszűnik és ki-ki a kedvelt képviselőjelöltjére adja a voksát.

Bővebben...

2015. február 16-án

 

Budapest szovjet ostroma 1944. december 24 és 1945. február 13-a között zajlott le. A hitleri hadvezetés parancsára február 11-én este a budai német és a magyar csapatok kitörést kíséreltek meg. A jelenlévő katonáknak alig egynegyede, cca. 10 ezer ember vett részt a kísérletben. Az eredmény siralmas volt, alig 1%-uk jutott el a főváros körüli fasiszta csapatokig, a többi meghalt, fogságba esett, vagy megszökött. A mai szélső jobboldaliak és neonácik február 11-ét a „becsület napjává” nyilvánították és 1997-től több alkalommal, így az idén is, megemlékezéseket és emléktúrákat tartottak. A szervezők szerint a kitörés résztvevői „Hősök voltak, akik hazaszeretetből, büszkeségből és élni akarásból” hajtották végre tetteiket.

Bővebben...

A bevándorló elvándorlók

2015. február 12-én

Hazánk területe évszázadokon, sőt évezredeken át a népek országútja volt. Egy részük itt maradt, más részük jobb életkörülmények reményében továbbment. Köztük olyanok is, akiknek felmenőik évszázadokon át itt éltek. 1867-1914 között volt a megélhetési okok miatti legnagyobb számú kivándorlás. A II. világháború és az 1956-os forradalom után politikai okok miatt távoztak – akkori szóval: disszidáltak – Nyugat-Európába, Amerikába stb. Az elmúlt 25 évben a szocialista gazdasági rendszer összeomlása, a gazdasági élet modernizálásának lassúsága, a 2008-ban megindult gazdasági válság következtében megélhetési gondok miatt 350-500 ezerre tehető az elmenők száma. Legnagyobb arányban a második és a harmadik Orbán kormány idején hagyták el hazánkat. Gazdasági fejlődésünk és jövőnk szempontjából katasztrofális, hogy a távozók talpraesettebbek, műveltebbek, szakképzettebbek, fiatalabbak, mint az itthon maradottak átlaga.

Bővebben...

2015. január 30.

A római Caligula, ismertebb nevén Julius Ceasar négyéves császárságát az esztelen intézkedések, pazarlások és kegyetlenkedések sorozata jellemezte. A felcsúti Caligula, ismertebb nevén Orbán Viktor, hazánk 9. éve regnáló miniszterelnöke tevékenységét szintén az irracionális intézkedések és a pazarlások teszik vitathatóvá. A különbség közöttük csak annyi, hogy míg Ceasar idején az emberek elleni kegyetlenkedések szinte folyamatosak voltak, addig ma nincsenek kegyetlenkedések, ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy hazánkban milliókra rúg az éhezők száma, és az igazságszolgáltató szerveink gyakorta eltekintenek feladataiktól, helyette az orbáni érdekeknek megfelelő intézkedéseket szentesítik. Az utóbbira példaként említhetjük a kormányt és az Orbán-híveket érintő korrupciós ügyek eltusolását, az ellenzék képviselői ellen kreált korrupciós ügyek miatti eljárások ösztönzését.

Bővebben...

2015. január 26.

A veszprémi választás három vonatkozásban is nagy jelentőségűvé válhat a demokratikus pártok, civilszervezetek és mozgalmak életében, országunk fejlődésében.

A demokratikus oldal számára a választás tétje mindenekelőtt az, hogy ez lehet az első pofon a Fidesz számára, amikor is kiderülhet, hogy az embereknek elegük lett az orbáni önkényuralomból, népnyomorító politikából, a választók akarnak és mernek, ha csak a szavazófülkében is, megálljt kiáltani a hatalom kisajátítóinak.

A választási kampány tétje az is, hogy ez nemcsak a demokratikus pártok együttműködéséről szól, hanem itt lehet és kell kipróbálni azokat a módszereket, amelyek szükségesek a demokratikus pártok, a civilszervezetek és mozgalmak sikeres választási együttműködéséhez. Az itt szerzett tapasztalatok és a társadalom haladó erőit összefogni tervező Demokratikus Kerekasztal működési módszerei is példaként szolgálhatnak a demokrácia visszaállításáért folytatandó küzdelemben. A tanulságok elemzésekor a pártoknak azon is érdemes elgondolkodni, hogy nemcsak párttagokból tevődhet össze a parlament, hanem az eddigieknél nagyobb szerepet játszó független képviselőkből is. Hogy párttá szerveződésük végbemegy-e, illetve mikor és hogyan, ez a jövő zenéje.

Bővebben...