Újpest logó
Ma 2018. február 17. szombat, Donát napja van. Holnap Bernadett napja lesz.

2015. december 5.

Mint ismeretes Székesfehérváron szobrot állítanak Hóman Bálintnak,az 1932-1942 közötti vallás és közoktatási miniszternek, a történész professzornak, az akadémikusnak. Ezt megelőzte az akadémikus politikai rehabilitációja, melyet 1995 óta Varga István jogász, egykori MDF, illetve fideszes parlamenti képviselő szorgalmazott. Törekvéseit ez év március 6-án siker koronázta, amennyiben a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól. Ezután Varga kezdeményezte, hogy Székesfehérváron, egykori választókerületében állítsanak neki szobrot. Ezt a helyi önkormányzati testület tagjainak ¾-e – a jobboldaliak – támogatták, a demokratikus oldal azonban nem. Az igenlők élvezik a kormány politikai és 15 millió forintos anyagi támogatását is.

Mire hivatkozhatnak a szoborállítók? Egyrészt Hóman történészi munkásságára. Ugyanis Szekfű Gyulával közösen írt „Magyarok története” című munka a maga korában példaértékű volt. Másrészt, mint miniszter az oktatást kiemelt nemzetpolitikai ágazatnak tekintette. Ezt bizonyíja, hogy míg korábban az oktatás az állami költségvetés 9-10 %-át kapta, az ő minisztersége idején 11-13 %-át. Ebben jelentősen eltért a mai oktatáspolitikától, amely nem növeli, hanem csökkenti az oktatás finanszírozását. A tehetséges szegény tanulók támogatását az oktatásstratégia fontos részének tekintette. 1000 rászoruló középiskolás és egyetemista tanulását az oktatási költségvetés terhére anyagilag is támogatta. Tervezte még az elemi iskola 8 osztályossá emelését, amit azonban a II. világháború miatt csak néhány helyen indítottak útjára. Pártolta a szegény parasztfiatalok számára létrehozott ingyenes Bólyai, illetve Győrffy Kollégiumok létrehozását. Ez az érem pozitív oldala.

Az éremnek azonban van egy másik oldala is. A 30-as évek elejétől, Hitler hatalomra jutásától kezdődően a „németbarát” orientáció képviselője volt. Ebből következett, hogy 1941-ben, mint parlamenti képviselő ő is megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. Szerinte Magyarország a II. világháborúban Németország védőbástyájának szerepét kell, hogy betöltse. Részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában és őt is felelősség terheli a zsidó deportálások lebonyolításáért. A zsidóságot a magyar nemzeten belül idegen testnek tekintette. Pedig a zsidók magyarságba való beolvadása jórészt végbement. Ő azonban ezt nemcsak tagadta, hanem lehetetlennek is tartotta. Indoklásul azt hozta fel, hogy a kereszténység tanaival szembehelyezkedő eszmeiségük, a felforgató mozgalmakban és a romboló eszmék terjesztésében vitt vezető szerepük megakadályozza asszimilációjukat.

1943-ban hevesen tiltakozott az antifasiszta hatalmakkal kezdeményezett kiugrási kísérlet ellen. Náci elkötelezettsége miatt az ország német megszállása (1944. március 19.), illetve a nyilasok hatalom átvétele (október 15.) után is részt vett a parlament munkájában. 1944 végén a Szálasi vezette nyilasokkal együtt Dunántúlra, majd Németországba menekült és mindvégig kitartott a nyilasok mellett. Németországban amerikai fogságba kerül, ahonnan Magyarországra szállították vissza. 1946-ban a háborús bűnöket vizsgáló Népbíróság háborús bűnösség vádjával életfogytiglani börtönre ítélte.

Hóman Bálintnak politikus elvbarátaihoz hasonlóan jelentős szerepe volt abban, hogy hazánk a II. világháborúban a náci Németország mellé állt, aminek tragikus eredményei lettek. Egyrészt a háború következtében az ideiglenesen visszacsatolt területeket is figyelembe véve a 14,5 millió lakosból mintegy 900 ezer ember pusztult el: kb. 350 ezer katonaként, szovjet hadifogolyként, civilként. Külön kiemelendő a voronyezsi tragédia, ahol a 200 ezer emberből 100-120 ezer halt meg, vagy esett hadifogságba. Mintegy félmillió zsidó és 50 ezernyi cigány vesztette életét koncentrációs táborban, vagy munkaszolgálatosként. A német hadsereg és a magyar nyilasok rablásai, a szovjet és a román csapatok rekvirálásai és zabrálásai következtében elvesztettük az 1938-as nemzeti jövedelem több mint ötszörösét, a nemzeti vagyon mintegy 40 %-át. Különösen értelmetlen volt a németek és a nyilasok budapesti ellenállása, aminek eredményeként meghalt 25 ezernyi civil, lakhatatlanná vált 32 ezer lakás, felrobbantották mind a hét működő hidat. A háborúban betöltött szerepünk miatt visszaállították a trianoni határokat, sőt még újabb 3 falut is Csehszlovákiához csatoltak.

Mindezek a tények ismertek voltak 2015. március 6-án is, amikor a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól. Lelke rajta. De hogy még szobrot is állítsunk neki, az már több a soknál. Erre csak azok gondolhatnak, akik nem törődnek azzal, hogy milyen szerepe volt Hóman Bálintnak hazánk II. világháborús emberi és anyagi veszteségeiben.

Juhász T. János