Újpest logó
Ma 2018. augusztus 16. csütörtök, Ábrahám, Rókus napja van. Holnap Jácint, Arika napja lesz.

2015. november 16.

1918 őszére hazánkban is forradalmi helyzet jött létre. Az események alakulásában elsődleges szerepet játszott a Károlyi Párt, a Jászi Oszkár által vezetett Polgári Radikálisok Pártja és a Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond irányította Magyar Szociáldemokrata Párt. Az események irányítására a három párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Élére Hock János került. Irányításukkal október 30-31-én győzött a polgári forradalom, mely őszirózsás forradalom néven vonult be a magyar történelembe.

A célkitűzések közül elsőnek az ország független köztársasággá nyilvánítása került napirendre. Ehhez jogalapot IV. Károly eckartsaui nyilatkozata biztosította. E szerint a király lemondott a magyar állam ügyeiben való mindenféle részvételről. Elismerte a magyarok államformája megválasztásának jogát.

Ezután az országgyűlés feloszlott és ezután az ideiglenes törvényhozó hatalmat a több száz fősre növelt Nemzeti Tanács gyakorolta. Szerepe azonban jórészt formális volt, ugyanis legtöbbször különösebb vita nélkül elfogadta mindazokat a javaslatokat, amelyeket a kormány terjesztett elő. A köztársaság megalakulását november 16-án a Nemzeti Tanács jelentette be egy fővárosi népgyűlésen. Az ekkor kihirdetett I. Néptörvény az állami fő hatalmat a kormányra bízta, melynek élén Károlyi Mihály miniszterelnök állt. Változás csak 1919. január 11-én következett be, amikor is Nemzeti Tanács Károlyit ideiglenes köztársasági elnökkényilvánította. És egyben felhatalmazta az úgynevezett néptörvények elfogadási jogával is. Károlyi Mihály köztársasági elnöksége 1919. március 21-ig a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáig tartott.