2015. október

Az elmúlt napokban vált ismertté, hogy az EU keretei között létrejött egy 15 tagú sport bizottság, melynek feladata a sport szerepének felmérése az Unió külkapcsolataiban és javaslatok tétele ennek továbbfejlesztésében. A bizottság vezetőjévé a fideszes Navracsics Tibor uniós biztos javaslatára a plágium ügybe kompromittálódott, a köztársasági elnökségről lemondott Schmitt Pált választották.

A nevezett életét és tevékenységét elemezve több pozitívumot és negatívumot ismerhetünk meg.. Legfőbb érdeme, hogy párbaj-tőrvívásban csapatban és egyénileg az elsők között, illetve első volt az olimpiai játékokban. Különböző hazai és nemzetközi sportirányító bizottságok tagjaként, vagy vezetőjeként, 1983-1987 között az OTSH elnökhelyettesekén miniszterhelyettesi rangban beírta a nevét a sporttörténetbe. Ugyan ez mondható el több évig tartó nagyköveti tevékenységéről is.

Politikai tevékenységét tekintve azonban több vonatkozásban sem tekinthető példaképnek. Az itteni munkáját az jellemzi, hogy legtöbbször azokat a pozíciókat célozta és szerezte meg, amelyek egyéni karrierjének és érdekeinek leginkább megfelelt.

Az 1984-es Olimpia magyar bojkottjával kapcsolatos szavazáson nem vett részt. Feltehető, hogy nem értett egyet a bojkottálással, de nem mert véleményt nyilvánítani, nehogy veszélybe kerüljön miniszterhelyettessége. 1998-ban az MSZP támogatásával szeretett volna főpolgármester lenni. 2002-ben szavakban függetlenként indult, valójában a Fidesz és a KDNP támogatta. A következő évben belépett a Fideszbe, amelynek alelnökévé választották Orbán hűséges fegyver hordozójaként lehet őt számon tartani..

2010. június 21-én ő lett az új köztársasági elnökünk. Ezt úgy hálálta meg, hogy mindent megtett Orbán akaratának megvalósulásáért. Különösen azért marasztalható el, mert oroszlán szerepe volt a liberális politikai rendszer illiberálissá, azaz antidemokratikussá tételében. Tette ezt úgy, hogy az ezzel kapcsolatos mintegy 100 törvényjavaslatot mindenféle megjegyzés nélkül aláírásával szentesítette. Mindaddig háborítatlanul végezte teendőit, amíg 2013. január 13-án napvilágra nem került a doktori disszertációjával kapcsolatos plágium ügye. Kiderült ugyanis, hogy dolgozatának több mint 9/10-e egy már megjelent könyv szó szerinti fordítása. Hogy a plágium közhírré tétele az igazság megismertetése céljából született-e, vagy Orbán így akarta két évvel meghosszabbítani a fideszes köztársasági elnökséget saját államfőségét előkészítendő, nem lehet tudni. A Semmelweis Egyetem szenátusa érvénytelenítette Schmitt Pál doktori címét. Ezért április 2-án lemondott, de ígéretet tett egy másik disszertáció megírására. Ebből azonban azóta sem lett semmi.

Úgy tűnik, hogy az erkölcsileg megbukott volt államelnök, mint aki jól végezte dolgát, éli világát. Bár lemondása erkölcsileg vitatható okokra vezethető vissza, ennek ellenére élvezi mindazokat a juttatásokat, amelyek a becsületes úton visszavonuló elnököknek járnak. Így állami lakásban lakik, pedig három nagyobb alapterületű családi háza, egy 68 négyzetméteres nyaralója van, amelyeket bérbeadással hasznosít. Megkapja a köztársasági elnöki illetményét – havi közel 1,5 millió forintot, a több mint 250 ezer forintos olimpiai életjáradékot. 2014 novemberétől a több esélyes sportoló közül ő lett a „Nemzet Sportolója”, ami havi félmillió tiszteletdíjjal jár. Ingatlanainak bérbeadásával havi nettó jövedelme mintegy 2,5-2,8 millió forintra rúg.

A fentiek arról tanúskodnak, hogy az elmúlt 10-12 évben Schmitt Pál szerepvállalásait jórészt Orbán Viktor határozta meg. A miniszterelnök így hálálja meg azt, hogy Schmitt egyik fő motorja volt az illiberális politikai rendszer létrejöttét biztosító törvényhozásnak. Végül is a két politikus összehasonlítása alapján elmondható. „Marat tolláról, embert barátjáról ismerjük meg.”

Juhász T. János