Újpest logó
Ma 2018. december 13. csütörtök, Luca, Otília, Lúcia napja van. Holnap Szilárda napja lesz.

2015. május 3-án.

Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja 2015. április 21-én a Népszabadságban nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy felhívja figyelmét néhány negatív jelenségre. Tette ezt azért is, mert az 1996-os megismerkedésük idején nagy reményeket fűzött Orbán Viktorhoz, karizmatikus politikust, a társadalom demokratikus átalakulásának vezéregyéniségét vélte benne felfedezni. Ezért ettől kezdődően nagy odafigyeléssel kísérte politikai pályafutását.

Egy politikus egyéniségének fontos mutatója, hogy miként viselkedik a hatalomért folytatott politikai manőverek idején, de teljes és reális képet akkor kaphatunk róla, amikor hatalomra kerül. Az akadémikus az 1998-as jobboldali győzelmet diadalként fogadta és különösebb kifogást nem emelt az Orbán vezette kormányzás ellen. Az azt követő 8 éves ellenzéki időszakkal kapcsolatban azonban már fenntartásokat fogalmaz meg. Közöttük legjelentősebb kifogása az volt, hogy Orbán nemcsak a baloldali pártokat vette tűz alá, hanem a jobboldali testvérpártot, az MDF-et is. A szerző emlékeztet arra, hogy 2006-ban a Népszabadságban szót emelt a demokrácia védelmében. Abbéli félelmének adott hangot, hogy a Fidesz esetleges 2/3-os győzelme veszélybe sodorhatja a demokráciát. Egyben írásában emlékeztet arra, hogy Orbánék ahelyett, hogy elgondolkodtak volna a kritikai megjegyzéseken, médiaháborút indítottak ellene és a Nemzeti Kör azon tagjai ellen is, akik bábáskodtak a fideszes hatalom létrejöttében. Ezzel egy időben harcba lendültek az Európai Unió és az USA ellen. Pedig a lejárató hadjárat nemzetközi szinten sokat ártott nemcsak az orbáni vezető garnitúrának, hanem, ami ennél is lényegesebb, az országnak.

Az akadémikus megítélése szerint a 2010-es 2/3-os fideszes győzelem teljesen háttérbe szorította a Fidesz demokrácia iránti elkötelezettséget. Felrója, hogy fittyet hánytak a demokrácia alapelemeinek, például a fékek és ellensúlyok rendszerének. Orbán demokratikus kormányzás helyett uralkodóként irányít. E lépeseik kiváltották a demokratikus világ ellenszenvét az Orbán kormány és az ország ellen is. Az önkényes, az érdekeltek és a szakemberek megkérdezése nélküli törvényhozás, a nyugat melletti és még inkább helyetti keleti önkényuralmi államokkal kiépített baráti kapcsolatok és egy sor aktuális antidemokratikus kormányzati lépés az emberek, a fiatalok elégedetlenségét váltották ki, ami ismétlődő tömegdemonstrációkba nyilvánul meg 1014 végétől kezdődően.

Solymosi így folytatja: „Megszólalásaidban semmi jele nincs a legenyhébb önkritikának, és valaminő beismerésnek, hogy bármiben is hibáztatok volna. A miniszterelnöki beszédekből kimaradnak a hazánk felzárkózását célzó programok, életkörülmények javítását célzó intézkedések. Egyetlen szó sem hangzik el arról, hogyan kívánjátok lassítani a „hanyatló” Nyugaton munkát keresők kiáramlását. Közben az ország népe által megtermelt javakat mindenféle fölösleges célokra, beruházásokra költjük, megfeledkezve számos foglalkozási ág bérszínvonalának elképesztő lemaradásáról. Ezzel egy időben magas kormányzati pozíciókban lévők hirtelen meggazdagodásáról, fényűzéséről értesülhetünk. Mindezek betetőzéseként kiderült, hogy a kormány öt év alatt képtelen volt megakadályozni, hogy bűnözésre hajlamos honfitársaink, akikkel néhány kormánypolitikus meglepően jó kapcsolatot ápolt, százmilliárdokkal károsították meg a bennük bízó társadalmat.”

Az Orbán Viktorról szóló eszmefuttatás azzal végződik, hogy a miniszterelnök egyénisége miatt nincs arra esély, hogy az általa indukált vezér elvű politizálás káros voltát elismerje és azon érdemben változtasson. Ezért azt javasolja, hogy néhány évre vonuljon vissza a politikai életből.

A tudós értékelésével egyet is érthetünk, kivéve az utolsó gondolatát, miszerint néhány éves politikai pihenő után jöhet vissza köztársasági elnöknek, vagy miniszterelnök-jelöltnek. Az ember ugyan élete végéig változhat, de Orbán Viktor előélete, napjainkban gyakorolt politikai magatartása alapján elképzelhetetlen, hogy 50 éves koron túl a diktatúrát megcélzó politikusból a demokráciát gyakorló államférfivá válhasson.

Juhász T. János