2015. április 20-án.

Úgy tűnik, hogy 2015 a bróker cégek becsődölésének az éve. Kezdődött a Buda Cashnél, ahol 100 milliárd forint hiány keletkezett. Folytatódott a Quaestor Zrt-nél, ahol 150 milliárd forinttal több kötvényt adtak el, mint aminek meg volt a fedezete. Tarsoly Csaba a cég tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója látva a Buda Cash sorsát február utolsó hetében levélben kért segítséget a vele jó viszonyban lévő Orbán Viktortól a Quaestor várható csődbe jutása miatt. A miniszterelnök értesülvén a várható fejleményekről, február 25-én utasította a minisztériumokat, hogy a bróker cégeknél elhelyezett pénzüket vegyék ki. Erre volt két hetük, ugyanis március 9-én a cég valóban tönkre ment. Ekkor már zár alá kellett volna venni a Quaestort, de erre csak 10 nap múlva került sor. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy Tarsolyék kimenthessék pénzüket és a legkompromittálóbb dokumentumokat. Csak ezek után került sor arra, hogy március 26-án a Quaestor Zrt vezetőit, Tarsolyt, feleségét és édesapját a rendőrség előállítsa, majd április 8-án előzetes letartóztatásba helyezze.

Orbán figyelmeztetéséről a kormány tagjain kívül időben értesültek a kormányzó pártok parlamenti képviselői, a minisztériumi dolgozók, rokonok és barátok és ki is vették pénzüket. Ugyanakkor mit sem tudtak a várható összeomlásról a Honvéd Egészségpénztár, a 67 befektető önkormányzat és a kisbefektetők tízezrei. Úgy tűnik, hogy az utóbbiak sorsa a miniszterelnöknek nem volt szívügye. Mivel Orbán Viktor előzetesen értesült a várható fejleményekről, ezért felmerül „a bennfentes kereskedés gyanúja”, ami a magyar törvények szerint is bűncselekmény.

Az emberek több kérdésre is várnak választ. Ki részesült az eltünt pénzekből? A cég vezetői? Egyes kormánytagok, tisztviselők? Egyes pártok? A kormányzó és a kamu pártok ebből is fedezték a 2014-es választási kampányuk egy részét?

A másik kérdés, hogy kapnak-e kárpótlást a kisbefektetők? Mert hát ők áldozatok. Az a döntés született, hogy 30 millióig kártalanítják őket. Ez a megoldás a kisbefektetők részére humánus, de mivel végeredményben az adózok pénzéből történik, társadalomellenes. Orbán Viktorék a rezsicsökkentéshez hasonlóan az emberek egy részének könnyit az anyagi helyzetén, hogy azután, ha anyagi gondokkal küszködnek a rezsicsökkentő vállalatok, az adózók pénzéből életben tartsa azokat. Ez az álnagylelkűség netovábbja.

A harmadik kérdés, hogy ki a felelős a brókercégek sorsáért? Az Orbán kormány tisztán szeretne kikerülni ezekből az ügyekből és minden felelősséget az elmúlt „nyócévre”, a Gyurcsány és a Bajnai kormányra szeretné hárítani. De nem vizsgálják a mai felelősöket, az MNB elnökét, a PSZÁF szerepét, a kormány, a minisztériumok és a miniszterek felelősségét. Lázár szerint az MNB független állami intézmény, ezért a kormány nem vizsgálódhat vele kapcsolatban. Matolcsy ugyan megvizsgálta a bróker cégeket, de mindent rendben lévőnek talált. Ez azt jelenti, hogy vagy összejátszott velük, vagy alkalmatlan az ellenőrzésre. Lázár szerint az önkormányzatokat felügyelő belügyminiszter sem vonható felelősségre, mert az önkormányzatok autonómok. Szerinte a kormányt nem terheli semmilyen felelősség, mivel szerinte „nem történt pénzveszteség”. Ha ez igaz lenne, akkor a Quaestor Zrt vissza tudná fizetni a kisbetétesek követeléseit. Nyilvánvaló, hogy a cég bedőlésért a cégek vezetőié, az elmúlt „ötév” állami vezetéséé a felelősség, s nem lehet azt az úgynevezett „elmúlt nyócévre” hárítani.”

Juhász T. János