Újpest logó
Ma 2019. február 23. szombat, Alfréd, Mirtill napja van. Holnap Mátyás, Jázmin napja lesz.

2011. május 30.

A liberális eszmék képviselői számára az egyházakhoz, a valláshoz való viszony nem vízválasztó, mindenki maga dönti el, hogy vallásos-e, részt vesz-e az egyházi szertartásokon, vagy ateista-e. A kommunista pártok mellett a liberálisoknál a legnagyobb az ateisták aránya. Ez azonban a politikai és egyéb munkáikat nem befolyásolja: jól megférnek egymás mellett a lelkipásztor és az ateista párttag.

A Fidesz alapító tagjai, de már a szülők jelentős része sem tartozott a gyakorló vallásosok közé, ha voltak is közöttük istenhívők. Az ateisták közé tartozott Orbán Viktor is, annak ellenére, hogy református családba született és reformátusnak keresztelték. Erről 2005-ben így nyilatkozott: „Vallástalan környezetben nőttem fel, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenféle változások álltak be életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok…”  Ez oly annyira igaz, hogy 1993-1994-ig kérlelhetetlen antiklerikális volt. Erről tanúskodik egy 1991-es országgyűlési hozzászólása is, miszerint tiltakozott az ellen, hogy az egyházak beavatkozzanak a politikai életbe. Helytelenítette az egyházak költségvetési támogatását. Az MDF-ről szólva megjegyezte, hogy „az egyházakban szövetségest kereső párt olyan elkorhadt régi világot képvisel, amely soha többé nem fog Magyarországra visszatérni, az a gondolatvilág pedig, amellyel kérlelhetetlenül boldogítani akarják a nemzetet, idegen a 20. századvégi modern társadalomtól.” Orbán Viktor gyermek és ifjú kori ateizmusa természetesnek tekinthető. Édesapja 1966-tól párttag, sőt pártvezetőségi tag is, s mint ismeretes  az MSZMP-ben a vallás nem volt magánügy. Ezek természetes következménye az, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom határozta meg világnézetét, az egyházhoz, a valláshoz való viszonyát, ateistává nevelődését.

Orbán Viktor és Lévai Anikó 1986-ban tartották meg polgári esküvőjüket. A felesége nagy bánatára, sokszori kérlelése ellenére is csak tíz, a rendszerváltás után hét, a Fidesz politikai pálfordulása után három-négy év elteltével, 1996-ban járultak az oltár elé. Orbán Viktor 10 évig ellenállt felesége kérésének, pedig frigyük nem érdek, hanem szerelmi házasság volt. Időközben megkeresztelték a gyerekeket is: de hármat közülük még az egyházi esküvő előtt: Ráhelt 1993-ban három, Gáspárt 1994-ben két éves korában, Rózát szintén 1994-ben születése után. Vallás választásuk sem a szokásos módon történt: a két fiút metodista, az első leányt református, a másik kettőt katolikus pap keresztelte. Abban ugyan látszik valami ráció, – talán taktikai megfontolás - , hogy a három leányt a két legnagyobb létszámú egyházhoz vitték keresztelni, de, hogy mi motiválhatta a metodistákhoz való kapcsolódást, nehéz lenne megfejteni.

Vajon mivel magyarázható, hogy a 33 éves koráig az egyházakkal, a vallásos nézetekkel, az istenhittel  ellenséges viszonyban lévő ember megtér és kapcsolatot keres az egyházakkal? Az okokat ki ebben, ki abban adja meg. Vannak akik felesége hatásának tekintik. Ebben lehet valami igazság. Emellett senki sem tekint el a lehetséges politikai indítékoktól sem. Többen elsősorban az utóbbiakban vélik megtalálni a mozgatórugókat. Szerintem nekik van igazuk. Erre enged következtetni  Orbán Viktor és a Fidesz 1993-1994-es politikai pálfordulása. A liberális eszmékről és politikai gyakorlatról először csak lassan, majd az 1994-es országgyűlési kudarcuk után egyre nagyobb léptekkel sasszéztak a jobboldali, konzervatív politikai irányzatok felé. Ez Orbán Viktor két politikai felismerésével lehet összefüggésben. Egyrészt 1993-1994-re belátta, hogy hazánkban két liberális pártnak nincs létjogosultsága és  ekkor még az SZDSZ erősebbnek mutatkozott. Másrészt az MDF tömegbázisa folyamatosan csökkent és  Orbán Viktor gyorsan rájött, hogy az MDF-et  elhagyó konzervatív szavazók megnyerése jelentősen megnövelheti a Fidesz esélyeit. Meglátása jó volt, a konzervatív tömegekkel már kétszer  nyert csatát. A párt politikai irányváltása szükség szerint együtt járt a történelmi egyházakhoz, a vallásokhoz való viszony változásával is.

1994-1998 között Orbánék kiépítették kapcsolataikat a keresztény egyházakkal. Ezt 1996-ban így fogalmazta meg: „Magyarország és a kereszténység, a magyarok és a történelmi egyházak egymástól nem választhatók el.” Majd később Magyarországról, mint Isten országáról beszélt. Kapcsolataik az egyházakkal első kormányzásuk alatt elmélyültek: mind anyagilag, mind külsőségekben, szimbolikusan is. Lásd a templomok felújításának pénzügyi támogatását; a lelkészi fizetések kiegészítését; Orbán Viktor részvételét nagyobb vallási szertartásokon, körmeneteken, a korona felszállítását Esztergomból az országházba stb. Az első kormányuk idején a politika bekúszott a templomajtók alatt isten házába és a prédikációk egy része választási kampánnyá változott.

A református Orbán Viktor pálfordulását a katolikus egyház kitüntetésekkel is honorálta. 2002 őszén az esztergomi székhelyű Szent István Alapítvány elsőként neki adományozta a Szent István díjat, melyet a helyi Bazilikában vehetett át. (A díjat 2002-ben alapították azok kitüntetésére, akik sokat tettek a magyarságért és az egyházi kultúra terjesztéséért.) 2004-ben megkapta a Pápai Nagy Szent Gergely Nagykeresztjének civil fokozatát. (A díjat 1831-ben  XVI. Gergely pápa alapította azok számára, akik sokat tettek a katolikus egyházért.)

Summa summarum: a miniszterelnök jobbratolódásában, az egyházakkal való kapcsolatainak kiépítésében, hívővé válásában jelentős szerepet játszott, játszik ma is a politikai hatalom megszerzése és megtartása.

Juhász T. János