2018. január 26.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) egyik csoportjának bejelentése szerint január 27-én „szentmise keretében szeretettel és tisztelettel” emlékeznek Horthy Miklós volt kormányzóra. Az emberek egy része egyetértéssel, többsége azonban felháborodva, értetlenül, vagy közömbösen vette tudomásul ezt a bejelentést. Az emberek elégedetlensége több okra vezető vissza. Midnek előtt arra, hogy január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóját az ENSZ közgyűlése a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A szervező plébános megjegyzése cinikusnak tekinthető, hogy elkerülte figyelmüket, miszerint a meghirdetett szentmise és a holokauszt időpontja egybeesik. A másik dolog, ami elfogadhatatlanná teszi a szentmise meghirdetését Horthy társadalom- és népellenes tevékenysége.

E lépések egyik csoportjába a zsidóság elleni törvények sorolhatók. Kormányzósága alatt 1920-ban az ő aszisztálásával Európában elsőként hazánkban hozták meg a numerus clausus néven elhíresült zsidótörvényt, mely a zsidó fiatalok egyetemi felvételét korlátozta. Az 1938-as első, az 1939-es második és az 1940-es harmadik zsidótörvény korlátozta a zsidók életlehetőségeit és előkészítői voltak a deportálásoknak. Az ország 1944. március 19-i német megszállásának idejére a hatóságok Horthy tudtával előkészítették a zsidók haláltáborokba szállítását. Ezzel és a meghalt munkaszolgálatosokkal együtt mintegy 450 ezer zsidó honfitársunk vesztette életét. Emellett Horthyt felelősség terheli azért is hogy 1941-ben Magyarország a németek mellett lépett be a II. világháborúba. És azért is, hogy 1944. november 15-én Szálasi Ferencet bízta meg kormányalakítással.

Horthyt felelősség terheli azért is, hogy a háború eredményeként mintegy 830-950 ezer honfitársunk halt meg, mint katona, hadifogoly, civil a bombázások és harci cselekmények következtében, illetve holokausztosok (zsidók és cigányok). A háború okozta károk összege 22 milliárd pengő. Ez az 1938-as nemzeti jövedelem több mint ötszöröse. Elpusztult a nemzeti vagyon 40 %-a. A főváros ostroma idején meghalt 25 ezer civil. Megsemmisült, vagy megsérült az épületek több mint ¼-e, lakhatatlanná vált 32 ezer lakás. A még épülő Árpád híd kivételével mind a hetet felrobbantották.

Végül is a szervezők lemondtak a szombati szentmise megtartásáról. Ennek közvetlen előzménye Erdő Péter bíboros személyes kérése Osztie Zoltán plébánoshoz. Azt azonban nem lehet pontosan megállapítani, hogy a bíboros állásfoglalásában milyen szerepe volt a közfelháborodásnak és annak, hogy a szentmise megtartása zavarta volna a Fidesz választási kampányát, amit Orbán Viktor nem nézett volna ölbe tett kézben.

Juhász T. János