Újpest logó
Ma 2018. augusztus 17. péntek, Jácint, Arika napja van. Holnap Ilona, Ilka napja lesz.

2006 nyarán Medgyessy Péter sikertelen kormányzása idején sokan – köztük magam is – reménykedve tekintettek a dinamikus, a lényegre törő, a jó szónoki adottságú, a miniszterelnökségre aspiráló fiatal politikusra. Megválasztása után szándékai szerint ugyan elindult azon az úton, hogy a szükséges lépések megtételével elődje elégtelen politikáját jó útra terelje, de nem sok eredménnyel. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt mert sem kormányának tagjaitól, sem a pártvezetéstől nem kapott ehhez elég támogatást. Másrészt közeledve a 2006-os választásokhoz nem akarta nyilvánosságra hozni gazdasági nehézségeinket és azok megoldásához szükséges intézkedési javaslatokat. Ezt ismerte el a választások utáni öszödi beszédében, amikor is azt mondta: „Hazudtunk reggel, délben, meg este és nem csináltunk semmit.” Azaz hallgattak az ország gazdasági problémáiról. Erre jellemző példaként emlékszem vissza egy angyalföldi választói nagygyűlésre, ahol is gazdasági gondjainkat és azok megoldását firtató kérdésre nem kaptunk tőle érdemi választ.

Bár a 2006-os választások előtt nagy népszerűségnek örvendhetett, de az öszödi beszéd kiszivárogtatása után a hanyatlás korszaka kezdődött el. Erre támaszkodva a Gyurcsány Ferenccel tartott tévé vitában vérig sértett hatalom mániákus Orbán Viktor soha nem látott és eredményes karaktergyilkosságot hajtott végre. Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy emberek százezrei – beleértve a párttagág és a pártvezetés egy részét is – ábrándultak ki, legalább is váltak közömbössé iránta. Ez és az, hogy a 2008-ban kezdődő világgazdasági válságból kivezető utat nem találta meg vezetett oda, hogy 2006. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről. Az MSZP-ből azonban nem távozott. Ott maradt annak ellenére, hogy a pártvezetés politikájával nem értett egyet. Később azonban a legrosszabb utat választotta: kilépett az MSZP-ből, amivel pártszakadást idézett elő, ugyan is magával vitte a szocialista politikusok, párttagok és a választók egy részét. A demokratikus pártok és a választók döntő többsége is idegenkedik tőle. Ezzel szándékaitól függetlenül megnehezíti az Orbán rezsimet megszüntetni kívánó demokratikus erők összefogását, együttműködését és győzelmét. Így akarva-akaratlanul is elősegíti Orbánék további ország pusztító tevékenységét. Ezen érdemes elgondolkodniuk a kormányváltást hirdető DK vezetőinek, tagjainak és szimpatizánsainak.

Juhász T. János