Újpest logó
Ma 2018. augusztus 17. péntek, Jácint, Arika napja van. Holnap Ilona, Ilka napja lesz.

2016. február 18.

A kormánypropaganda minden lehetséges eszközön – plakátokon, tévé- és rádióadókon, újságokon, tájékoztató füzeteken – keresztül sulykolják a „Magyarország erősödik” szlogent. Ez önmagában természetes lenne, ha a teljes igazságot akarnák közhírré tenni. A hirdetésekben azonban a ferdítések, az elhallgatások, a részigazságok, a tudatos tévedések a jellemzők. Hogy mindez mennyibe kerül az adózóknak nem tudjuk, de feltehetően több százmillió forintba.

Állítják, hogy „25 %-kal nő a szakmunkás minimálbér.” Arról azonban hallgatnak, hogy a munkaadók egy része a szakmunkások külföldre távozása miatt már a kormány döntése előtt megemelte a szakmunkás minimálbért. A kormány csak akkor tette kötelezővé a béremelést, amikor azt már a piac kikényszerítette. Azt azonban nem kíséri figyelemmel, hogy a munkaadók valóban emelik-e a bért.

Állítják, hogy „Nő az orvosok, az ápolók, a tanárok bére.” Arról azonban hallgatnak, hogy az egészségügyi dolgozók bére így is a legalacsonyabb a négy visegrádi ország között. Ösztönzik, hogy egyre több – orvosi – feladatot bízzanak a magasan képzett ápolókra. Arról is hallgatnak, hogy a több pénzért többet is kell dolgozniuk a pedagógusoknak. A bérrendszerük nem differenciál, a túlórát nem dotálják. Nem veszik figyelembe a minimálbér emelését, ezért egy-egy pedagógus évente 300 ezer forinttal kevesebbet visz haza, mint amennyiért megdolgozott Az oktatási segédszemélyzet bére az Orbán kormányok alatt nem emelkedett.

Állítják, hogy „Nő a család adókedvezménye.” Ez egymillió családot érint kedvezően. Arról azonban hallgatnak, hogy közel 800 ezer család nem részesül ebben, mert nincs adózó jövedelme. A családi pótlék 9 éve nem nőtt. Arról is hallgatnak, hogy a családi pótlék csak addig adható, míg a gyermek közoktatási intézményben tanul. Egyetemisták és főiskolások esetében nem.

Állítják, hogy „Növekszik a gazdaság.” Arról azonban hallgatnak, hogy csak csökkenő mértékben. A GDP növekedése 2014-ben 4, 20 15-ben 3,1, 2016-ban 2 %-os volt. Állítják, hogy 2010 és 2016 között az államadósság 83 %-ról 80,9-re csökkent. Arról azonban egy szót sem szólnak, hogy ennek egyik lényeges forrása az volt, hogy elkobozták a magánnyugdíj pénztárak 3000 milliárd forintját.

2015 nyarán meghirdették a „10 millió forint otthonteremtésre” akciót. Arról azonban hallgatnak, hogy az igénybevevők többsége nem új lakásra, hanem csak a régiek felújítására kér egy-két milliót. Ezért az egyébként is kis létszámú – 36 ezer - család átlagban csak 2,4 milliót vett igénybe.

„Ingyenes étkeztetés 318 ezer gyermeknek.” akcióról beszélnek. Arról bezzeg hallgatnak, hogy ez a szegénységben élő, gyakran, vagy rendszeresen éhező gyermekeknek csak 42 %-a. Arról is hallgatnak, hogy a szegényebb településeken az önkormányzatoknak nincs pénze a tanulók rendszeres étkeztetésére, mivel a kormányzati pénzelvonás nehéz helyzetbe hozta azokat. Igaz ugyan, hogy 2010-2016 között 32 milliárdról 72 milliárdra növelték az étkezési pénzt. Arról azonban megfeledkeznek, hogy 2010 előtt az állami dotációt az önkormányzatok ki tudták egészíteni, most azonban az állami pénz-megcsapolások miatt erre nincs lehetőségük.

Állítják, hogy „Sok százezer új munkahely”-et teremtettek. A KSH-ra hivatkozva 700 ezer új munkahelyről és a munkanélküliek 4,7 %-ra csökkentéséről beszélnek. Arról azonban hallgatnak, hogy az új foglalkozottak között tartják számon a 218 ezer közmunkást és a külföldön dolgozó 116 ezer „ingázó”-t. S arról sem beszélnek, hogy a 25 év alatti fiatalok 11,6 %-ának nincs munkája.

Büszkén hivatkoznak az „1,6 %-os nyugdíj emelés”–re. Arról azonban hallgatnak, hogy a szakértők szerint 2017-ben vissza lehetett volna térni a svájci indexálásra, ami szerint a nyugdíjemelést ne csak az infláció mértéke szabja meg, hanem a nettó béremelkedésé is. Arról is hallgatnak, hogy a svájci indexálás esetén az átlagos nyugdíjemelés elérte volna a havi 6 ezer forintot.

Juhász T. János