Újpest logó
Ma 2017. augusztus 18. péntek, Ilona, Ilka napja van. Holnap Huba napja lesz.

2017. május 4.

Orbán Viktor és családjának vagyonáról egymástól nagyon eltérő adatokat ismerünk.Ennek oka az, hogy kitől származnak azok. A hivatalosak mindig jóval kisebbek, mint a szakemberek, a szak-újságírók által közhírré tettek. Így például 2017. januári vagyonnyilatkozatuk szerint a miniszterelnök és felesége bankszámláján összesen 742 ezer forint volt és néhány ingatlan. Pedig két évvel korábbi értesülések szerint már a családnak egyesek szerint6,9, mások szerint 205 milliárd forint volt a vagyona. A különbség oka az, hogy ki mikor mennyi vagyonról tudja kimutatni, hogy bár nem a család nevén szerepelnek,végeredményben mégis az Orbánék tulajdonát képezik.

Bővebben...

2016. május 3.

A demokratikusan gondolkodó és cselekvő politikusoknak nincs okuk félni a néptől. Csak akkor, ha a diktatúrára törekvő demagóg politikusok és lakájaik hazugságokkal és karaktergyilkosságokkal félrevezetik az embereket. Ez azonban csak átmeneti, a többség saját tapasztalatai alapján előbb-utóbb rájön az igazságra. Más a helyzet az illiberális politikusokkal – nálunk a fideszesek és a kereszténydemokraták – akik két dolog miatt is félnek a néptől: a demokráciát korlátozó lépéseik és a korrupciós ügyekben való érintettségük okán. Ezt újabb és újabb a demokráciát szűkítő intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni.

Az utóbbi hetekben nagy vihart váltott ki a CEU – Közép-Európai Egyetem – és a külföldi adományokat is igénybe vevő civilszervezeteket korlátozó törvény elfogadása. A CEU ellenes törvény lényege: szüntessék meg az ott szerzett diplomák USA-beli érvényességét; a fenntartó alapítvány Amerikában is hozzon létre egy egyetemet; az Európai Unión kívül érkező tanárok csak a magyar állam jóváhagyásával oktathassanak; az egyetem működését eddig a magyar és a new-yorki kormányok közötti szerződés szabta meg, ehelyett Orbánék az USA-val való szerződést szabták az engedélyezés feltételéül.

Bővebben...

2017. április 29.

Orbán Viktor a liberális demokrácia egyes elemeinek sikertelenségeiből kiindulva és a hatalom mindenáron történő megtartása érdekében a kezébe kaparintott politikai rendszert illiberális útra terelte. Az első lépéseket már 2010-ben megtette, de erről először csak 2014 nyarán Tusnádfürdőn tájékoztatta az embereket. Értelmezése szerint az illiberális demokráciák nem liberálisok, nem nyugati típusúak, s „talán nem is demokráciák.” Az illiberális demokráciáról ugyancsak sajátos elképzelései vannak. Erről szót ejtett a múlt heti brüsszeli tanácskozáson is. Eszerint minden politikai rendszer illiberális, amelyben nincs egyetlen liberális párt sem. Példaként Kínát, Indiát, Szingapurt, Oroszországot hozta fel, amelyek az utóbbi időben jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Arról azonban egy szót sem szólt, hogy ezekben az országokban az emberi és a demokratikus politikai jogok csak nagyon korlátozottan érvényesülnek. A liberális demokrata eszmék helyett, legalább is szavakban a keresztény tanokat, a szabadságot és az emberi jogokat favorizálja.

Bővebben...

2017. április 15.

Hazánkban a mezőgazdasági szövetkezés közel 120 évre tekint vissza. Az első országos jelentőségű mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Hangya néven 1998. április 12-én gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére bontott zászlót. A szövetkezet segítette a gazdák mezőgazdasági termelését, termékeik értékesítését és különböző fogyasztási szükségleteik beszerzését. Emellett biztosította a demokrácia kibontakozását és az önkormányzatiságot. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezet, 30 konzervgyár, 20 egyéb ipari üzem és több mint 400 bolt volt a tulajdonában. Jelentőségük ellenére 1947-1949 között a Hangya szervezeteit felszámolták. Szerepüket átadták a földműves-szövetkezeteknek, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Az utóbbi formációk ugyan csak formailag voltak a demokrácia és az önkormányzatiság iskolái, de jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, egyes mutatókat tekintve a fejlett nyugati mezőgazdasági termelési mutatók elérésében és a tsz-tagok életszínvonalának jelentős emelésében. A rendszerváltás után csak politikai szempontokat vettek figyelembe, aminek eredményeként a szocialista téeszeket elsorvasztották. A II. világháború előtti demokratikus hagyományú szövetkezetek 1993-1996 közötti újjászervezésére tett kísérletek nem voltak átütőek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után ugyan jelentősen megnőtt a gazdák érdekeit érvényesítő termelő és értékesítő szövetkezetek száma, de ez a gazdáknak és földterületeiknek csak kis hányadát érintette.

Bővebben...

2017. április 20.

A politikusok, mint általában az emberek igazmondás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak, akik az esetek többségében igazat mondanak, de taktikai, vagy kényelmi szempontok miatt elhallgatják az igazságot, vagy a valóság ellenkezőjét állítják. Mások egyéni, családi, illetve csoport érdekeik miatt egyes kérdésekben soha nem tárják fel az igazságot. Végül, különösen egyes politikai csoportok résztvevői már akkor sem mondanak igazat,hakérdeznek.

E csoportosítást Lázár János kancelláriaminiszter állítása fogalmaztatta meg velem, aki a Népszava 2017. április 19-i híradása szerint a következőként nyilatkozott: „Magyarországon ugyan kevesebb a fizetés, de még is jobb az élet, mintha Nyugaton lennél rabszolga.” Koromnál fogva ugyan már nem kényszerültem megismerni a mai nyugati „rabszolgaságot”, de ismereteim vannak róla, mivel rokonságomból mai is többen dolgoznak nyugaton és örülnék, ha Magyarországon is olyan „rabszolgaság” lenne, mint ott. A kinti legalacsonyabb fizetésből is viszonylag jól élnek magyarjaink, az itthoniból a többség pedig csak tengeti életét, pedig hasonló értékű és hasznosságú munkát végeznek itt is, ott is. A miniszter a kint dolgozó honfitársaink rabszolga voltáról beszél. Ez arról tanúskodik, hogy vagy fogalma sincs az ókori, az amerikai, vagy esetenként a mai rabszolgasorsról, vagy tudatosan hazudik.

Bővebben...

2017. április 12.

Orbán Viktor és vazallusai magyarsággal kapcsolatos propagandája több vonatkozásban is hasonlít a náci Goebbels propagandaminiszter németekre vonatkozó megállapításaival. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy a náci Németországban arra hivatkoztak, miszerint minden állami intézkedés a németek akaratának és érdekeinek megfelelően történik. Ugyanezt állítják az orbánistákis csak a magyarokra vonatkoztatva.. A valóság azonban az, hogy bár egyes intézkedéseik kifejezik az emberek akaratát és érdekeit, de azok fő haszonélvezői a miniszterelnök és vazallusai, az államapparátus tagjai, a mesterségesen létrehozott új burzsoázia, a földtulajdonos oligarchák és a középosztály felső része. Hamis az az állításuk is miszerint a fideszes hatalom a magyarság akaratát fejezi ki, ugyanis csak a választásra jogosultak egyharmadának szavazatával jutottak hatalomra, de ma már az egykori támogatók jelentős része is elégedetlen a kormány tevékenységével.

Bővebben...

2017. április 6.

A gazdasági és a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő oktatási rendszer megteremtése. Tekintettel arra, hogy mind a diákok és mind az oktatók között érdeklődésben, célkitűzésekben érzékelhető különbségek vannak, ezért nincs egyetlen célra vezető tananyag, tankönyv, nincs egy kaptafára húzható oktatási módszer. Ezt már kipróbáltuk a szocialista korszakban, de mivel ez nem volt kellően hatékony, a 89-es rendszerváltás után az oktatás irányítói a többszínűség mellett tették le a voksot. Így volt ez az első két évtizedben, az Orbán rendszer létrejöttéig. Ekkor azonban visszatérítették a pedagógusokat a szocialista hagyományokhoz, legtöbb esetben az egyetlen tankönyvhöz, az egyetlen tananyaghoz. Így az új NAT-ban szavakban központi szerepet tölt be a diákok nemzeti identitásának sulykolása, ami valójában a más népeket, nemzeteket elmarasztaló, nem egyszer gyűlölő nacionalizmust jelent. És központi kérdésnek tekinti a vallásos, mindenekelőtt a keresztény világnézet általános elfogadását.

Bővebben...

Az úgynevezett önkényuralmi jelvények – például a vörös csillag – tilalma nem először került az Orbán kormány érdeklődésének homlokterébe. Ezért az Alkotmánybíróság is foglakozott már vele és 2013 februárjában megsemmisítette az úgynevezett önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. A döntést azzal indokolta, hogy a szabályozás pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek ellenére néhány nappal ezelőtt Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be többek között a vörös csillag betiltására. Tették ezt annak az apropójából, hogy a holland Heineken sörgyár a sörös üvegen lévő fehér ötágú csillagot vörösre változtatta. Megítélésem szerint tették ezt azért, mert pillanatnyilag nem találtak más kézzel fogható propaganda témát.

A vörös csillag az utóbbi évtizedekben valóban egy diktatórikus rendszer szimbólumaként volt ismeretes, de nem mindig volt ez így. Gondoljunk csak   egy demokratikus elkötelezettségű, a népét, a munkásokat szerető Ady Endrére, akinek „A csillagok csillaga” című verse így szól:

Bővebben...

2017. március 19.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége első két évében nagy népszerűségre tett szert. Köszönhette ezt karizmatikus vezetői képességeinek, magatartásának, kiváló szónoki készségének, határozottságának és annak az ígéretnek, hogy felfelé irányuló pályára állítja a magyar gazdaságot. Az utóbbi területen a 2006-os választások előtt nemcsak nem tett érdemi lépéseket, de nyilvánosságra sem hozta az elképzeléseit. Erre csak a választások után került sor. A helyes utat azonban nem találta meg, amennyiben elkötelezte magát a neoliberális gazdaságpolitika mellett. Ezzel hiteltelenné tette az MSZP-t és őt is a lakosság körében. A következmények katasztrofálisak lettek, amennyiben a választók ugyanúgy elfordultak a párttól, mint annak idején Gerhard Schröder német kancellár neoliberális gazdaságpolitikájának hatásaként az SPD szavazói.

Bővebben...

2017. március 10.

Az elmúlt napokban Szíjjártó Péter külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy napjainkban legveszélyeztetettebb vallás a kereszténység. Ezt azzal indokolta, hogy a vallási meggyőződésükért meggyilkoltak 80 %-a közülük kerül ki. Arról azonban nem szólt, hogy honnan származik ez az adat. Éppen ezért állítása vitatható, kölönösen ha meghallgatjuk az érintett és hozzáértő szervezetek képviselőit.

Demeter Áron az Amnesty International sajtósa szerint Szíjjártó Péter állítását bizonyító nyilvántartás nem áll rendelkezésükre. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az ENSZ menekültügyi főbizottságának magyarországi szóvivője, a katolikus püspöki kar sajtóirodája. Erdő Péter bíboros ugyan azt állítja, hogy az utóbbi időszakban évről-évre 100 ezreket gyilkolnak meg keresztény hitükért, de ő sem állítja, hogy a hitükért meggyilkoltak 80 %-a keresztény volt. A különböző nemzetközi kutató intézetek 2016-ra vonatkozóan eltérő adatokat – 1207, 90 ezer, 100 ezer – hoznak nyilvánosságra, de hogy ez hányada a meggyilkoltaknak nem nyilatkoznak.

Bővebben...