Újpest logó
Ma 2019. június 17. hétfő, Laura, Alida napja van. Holnap Arnold, Levente napja lesz.

Korábbi híreink

2016. május 3.

A demokratikusan gondolkodó és cselekvő politikusoknak nincs okuk félni a néptől. Csak akkor, ha a diktatúrára törekvő demagóg politikusok és lakájaik hazugságokkal és karaktergyilkosságokkal félrevezetik az embereket. Ez azonban csak átmeneti, a többség saját tapasztalatai alapján előbb-utóbb rájön az igazságra. Más a helyzet az illiberális politikusokkal – nálunk a fideszesek és a kereszténydemokraták – akik két dolog miatt is félnek a néptől: a demokráciát korlátozó lépéseik és a korrupciós ügyekben való érintettségük okán. Ezt újabb és újabb a demokráciát szűkítő intézkedésekkel próbálják ellensúlyozni.

Az utóbbi hetekben nagy vihart váltott ki a CEU – Közép-Európai Egyetem – és a külföldi adományokat is igénybe vevő civilszervezeteket korlátozó törvény elfogadása. A CEU ellenes törvény lényege: szüntessék meg az ott szerzett diplomák USA-beli érvényességét; a fenntartó alapítvány Amerikában is hozzon létre egy egyetemet; az Európai Unión kívül érkező tanárok csak a magyar állam jóváhagyásával oktathassanak; az egyetem működését eddig a magyar és a new-yorki kormányok közötti szerződés szabta meg, ehelyett Orbánék az USA-val való szerződést szabták az engedélyezés feltételéül.

Bővebben...

2017. április 29.

Orbán Viktor a liberális demokrácia egyes elemeinek sikertelenségeiből kiindulva és a hatalom mindenáron történő megtartása érdekében a kezébe kaparintott politikai rendszert illiberális útra terelte. Az első lépéseket már 2010-ben megtette, de erről először csak 2014 nyarán Tusnádfürdőn tájékoztatta az embereket. Értelmezése szerint az illiberális demokráciák nem liberálisok, nem nyugati típusúak, s „talán nem is demokráciák.” Az illiberális demokráciáról ugyancsak sajátos elképzelései vannak. Erről szót ejtett a múlt heti brüsszeli tanácskozáson is. Eszerint minden politikai rendszer illiberális, amelyben nincs egyetlen liberális párt sem. Példaként Kínát, Indiát, Szingapurt, Oroszországot hozta fel, amelyek az utóbbi időben jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Arról azonban egy szót sem szólt, hogy ezekben az országokban az emberi és a demokratikus politikai jogok csak nagyon korlátozottan érvényesülnek. A liberális demokrata eszmék helyett, legalább is szavakban a keresztény tanokat, a szabadságot és az emberi jogokat favorizálja.

Bővebben...

kormanyvalto majus 1

 

Időpont: 2017. május 1. 10:00-16:00
Helyszín: Városliget, 1146 Budapest, Kós Károly sétány


Program:
10.00-tól Gyerekprogramok
10.15-11.00 Kereplő színház (Ludas Matyi)
11.00-11.40 Gyerek táncműsor (akrobatikus rock and roll, modern tánc)
11.40-12.40 Pacsirták koncert
12.40-13.20 Fellép Eliza Bliss
13.20-13:50 Várhegyi Lucas Palmira
13:50-14:00 Drumsters dobosok

14:00-15:00
Beszédet mond
- Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke
- Molnár Gyula, az MSZP elnöke
- Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Szeged polgármestere

Bővebben...

2017. április 15.

Hazánkban a mezőgazdasági szövetkezés közel 120 évre tekint vissza. Az első országos jelentőségű mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Hangya néven 1998. április 12-én gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére bontott zászlót. A szövetkezet segítette a gazdák mezőgazdasági termelését, termékeik értékesítését és különböző fogyasztási szükségleteik beszerzését. Emellett biztosította a demokrácia kibontakozását és az önkormányzatiságot. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezet, 30 konzervgyár, 20 egyéb ipari üzem és több mint 400 bolt volt a tulajdonában. Jelentőségük ellenére 1947-1949 között a Hangya szervezeteit felszámolták. Szerepüket átadták a földműves-szövetkezeteknek, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Az utóbbi formációk ugyan csak formailag voltak a demokrácia és az önkormányzatiság iskolái, de jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, egyes mutatókat tekintve a fejlett nyugati mezőgazdasági termelési mutatók elérésében és a tsz-tagok életszínvonalának jelentős emelésében. A rendszerváltás után csak politikai szempontokat vettek figyelembe, aminek eredményeként a szocialista téeszeket elsorvasztották. A II. világháború előtti demokratikus hagyományú szövetkezetek 1993-1996 közötti újjászervezésére tett kísérletek nem voltak átütőek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után ugyan jelentősen megnőtt a gazdák érdekeit érvényesítő termelő és értékesítő szövetkezetek száma, de ez a gazdáknak és földterületeiknek csak kis hányadát érintette.

Bővebben...

2017. április 20.

A politikusok, mint általában az emberek igazmondás szempontjából több csoportra oszthatók. Vannak, akik az esetek többségében igazat mondanak, de taktikai, vagy kényelmi szempontok miatt elhallgatják az igazságot, vagy a valóság ellenkezőjét állítják. Mások egyéni, családi, illetve csoport érdekeik miatt egyes kérdésekben soha nem tárják fel az igazságot. Végül, különösen egyes politikai csoportok résztvevői már akkor sem mondanak igazat,hakérdeznek.

E csoportosítást Lázár János kancelláriaminiszter állítása fogalmaztatta meg velem, aki a Népszava 2017. április 19-i híradása szerint a következőként nyilatkozott: „Magyarországon ugyan kevesebb a fizetés, de még is jobb az élet, mintha Nyugaton lennél rabszolga.” Koromnál fogva ugyan már nem kényszerültem megismerni a mai nyugati „rabszolgaságot”, de ismereteim vannak róla, mivel rokonságomból mai is többen dolgoznak nyugaton és örülnék, ha Magyarországon is olyan „rabszolgaság” lenne, mint ott. A kinti legalacsonyabb fizetésből is viszonylag jól élnek magyarjaink, az itthoniból a többség pedig csak tengeti életét, pedig hasonló értékű és hasznosságú munkát végeznek itt is, ott is. A miniszter a kint dolgozó honfitársaink rabszolga voltáról beszél. Ez arról tanúskodik, hogy vagy fogalma sincs az ókori, az amerikai, vagy esetenként a mai rabszolgasorsról, vagy tudatosan hazudik.

Bővebben...