Az úgynevezett önkényuralmi jelvények – például a vörös csillag – tilalma nem először került az Orbán kormány érdeklődésének homlokterébe. Ezért az Alkotmánybíróság is foglakozott már vele és 2013 februárjában megsemmisítette az úgynevezett önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. A döntést azzal indokolta, hogy a szabályozás pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek ellenére néhány nappal ezelőtt Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be többek között a vörös csillag betiltására. Tették ezt annak az apropójából, hogy a holland Heineken sörgyár a sörös üvegen lévő fehér ötágú csillagot vörösre változtatta. Megítélésem szerint tették ezt azért, mert pillanatnyilag nem találtak más kézzel fogható propaganda témát.

A vörös csillag az utóbbi évtizedekben valóban egy diktatórikus rendszer szimbólumaként volt ismeretes, de nem mindig volt ez így. Gondoljunk csak   egy demokratikus elkötelezettségű, a népét, a munkásokat szerető Ady Endrére, akinek „A csillagok csillaga” című verse így szól:

Sohse hull le a vörös csillag:

Nap, Hold, Vénusz lehullott régen

S ő dölyföl a keleti égen.

Sohse vörös a hulló csillag:

Rózsás, lila, zöld, kék vagy sápadt,

Szeszélye az égi világnak.

Hulló csillag, hullj, hullj, rogyásig,

Ezer eséssel, ezer jajjal:

Egy csillagból is jöhet hajnal.

Vörös csillag, ragyogj és trónolj,

Mióta ember néz az égre,

Vörös csillag volt a reménye.

Juhász T. János